Ma Balatonról hazafelé Szentantalfára beugrottunk gesztenyemézért ezért a kedvenc utamon jöttünk, Óbudavár, Nagyvázsony, Taliándörögd, Kapolcs stb.
Szentantalfán, amíg Tamás mézet vásárolt én fényképeztem, gyönyörű helyen fekszik ez a kis falu. Az út végén ott van a Balcsi, iciripicirit látszik.
Balatonakali Mozaik Art Galériában láttuk legutóbb Kárpáti József festőművész kiállítását. Döbbenet, szavunk elállt, tátott szájjal bámultam, gyönyörűség volt minden képe. (még Marcinak is tetszettek)
Fényképezni nem engedett az "őrző néni", de kezembe nyomott egy papírt mely a művész önéletrajzát tartalmazta, majd egy árlistát, végül megkért, hogy írjak a vendégkönyvbe. Az önéletrajzban mindjárt szemet ütött, hogy egy kis észak olasz városka Ferriere templomának üres falaira ő és tanítványai festették meg Jézus feltámadását.
Innentől kezdve még érdekesebb lett a dolog számomra és rákerestem a neten. Olvassátok el a cikket ITT és nézzétek meg a festő képeit pl. ITT.
Canterbury Mesék
Tegnapelőtt éjjel azt álmodtam, hogy földrengés volt. Leestek a polcról a baracklekvárjaim, összetörtek stb. Tegnap mondtam Tamásnak, hogy én nem szoktam ilyeneket álmodni.... csak legfeljebb a bajokat megálmodni, tehát ez nekem nagyon nem tetszik. Szerencsére baj nem lett, de Gáborom most írta, hogy Innsbruckban 3,6-os erősségű földrengés volt ma, először érzett ilyet. Hm.... az anyuka talán ezért álmodta....de hála jól van a fiacskám! :)
És erről jutott eszembe, hogy amikor Marina di Massába megérkeztünk, és felmentünk a szálloda tetejére, mivel ott volt a szobánk, egy hatalmas rázkódást éreztünk, remegett az egész épület. Tamás azt mondta földrengés volt, de akkor érthető, hogy nem sokat foglalkoztunk ezzel. Később Massában, majd La Speziába menet láttuk, hogy javították a romos utakat. Itt egy cikk róla:
A+ A- Stampa
ROMA - Un sisma di magnitudo 5.2 si è verificato alle 12,33 fra le province di Lucca, Massa e La Spezia.
A + A-Print
RÓMA - A 5,2 erősségű földrengés történt 12,33 tartományaiban Lucca, Massa és a La Spezia.
Szóval én is először éreztem ilyet az életben, itthon "jobban meglepett volna" a dolog.
Szokás szerint, vittem magammal könyveket Balcsira, nyaralás alatt mindig törekszem net mentesnek lenni, olvasni, és a családommal minél több időt együtt tölteni. Az elolvasott könyvek közül most egy olyat választottam, ami nagyon közel áll hozzám, mert történelmi dokumentumregény, és még mellette romantikus szerelmi történet is. Karácsonyra kapott könyveim egyike: Nemere Istvántól „Szerelmem Napóleon”. A könyv első lapját ráadásul az író aláírása „díszíti”.
A „fülszöveget” nem írom le, azt bárhol elolvashatjátok, helyette az író Üzenetéből szeretnék idézni néhány mondatot:
”Eredeti lengyel és francia források alapján vetettem papírra a szép lengyel grófné és a világhódító császár szerelmét, annak összes szép és kevésbé szép eseményével együtt. Hazai források ezzel ilyen mélységben még sohasem foglalkoztak, magyar nyelven erről így sehol sem olvashattak. Felhívom a figyelmüket egy kis technikai „trükkre”. Napóleonnak szinte minden szavát, mondatát feljegyezték, amit kiejtett a száján, maga Walewska grófnő és mások is megtették ezt. Amiről bizonyos, hogy a császár mondta, vagy szerelmes levélben leírta, és minden forrásban ugyanúgy található – azt a mondatot dőlt betűkkel írtam. Ám amit nem olyan betűkkel szedtek ki e könyv lapjain, az is hitelesnek számít.”
Mariát tizenhat évesen egy nála ötven évvel idősebb grófhoz adták feleségül. A gróf csak addig étl vele házaséletet, míg a lány állapotos nem lett, majd szült neki egy fiúgyermeket. Közben Napóleon bevonult 1807-ben Varsóba de előtte az utolsó megállója Bronie városkában volt, ahová Maria cselédje ruhájában elszökött őt megnézni. Napóleonhoz közel került, aki a lányt nem tudta kiverni a fejéből, kinyomoztatta kicsoda, és mindenáron próbálta meghódítani. Végül sikerült, és a szerelem államérdekké nőtte ki magát, amihez az öreg gróf is áldását adta. Maria követte szerelmét szerte Európában, és egy fiúcskát is szült neki. Napóleon mellett volt sokáig, annak uralkodása alkonyáig, még a száműzetésben is meglátogatta, pedig akkor már a férfi szerelmet nem táplált iránta, azt inkább a császárnénak tartogatta, aki nem törődött száműzetésben lévő férjével. Annyit még elárulok, Maria megözvegyült, férjhez ment egy őt imádó férfihoz, még nem volt harminc éves, amikor megszülte harmadik fiát, majd nemsokkal ezután meghalt…. Napóleon Szent Ilona szigetén értesült az asszony haláláról. Maria halála előtt úgy rendelkezett, hogy testét vigyék haza Lengyelországba, de a szívét hagyják Franciaországban. A férje teljesítette óhaját, szívét egy urnába záratta, melyet a szobájában tartott, később pedig az ő halálával a párizsi Pére Lachaise temetőbe került, a d’Ormano-sírboltban ma is látható „Marie Laczynska, comtesse d’Ormano, décédée la 11 décembre 1817” felirattal. Szép, és jó olvasmány, szeretettel ajánlom.
Sipkay Deborah hárfaművész "Szerelmi álmok" című koncertjén voltunk szombat este a fövenyesi kápolnában. Általában minden nyáron ittlétünk alatt sikerül kifognunk azt a napot, amikor koncert van a kápolnában, gyönyörű zenés estéknek voltunk már részesei. Mindjárt nézek is itt a blogon egy linket.... biztos született az évek során ilyen bejegyzésem is... pl. ITT :) Hm... akkoriban még hadilábon álltam a képekkel.... sőt ezt még a régi, legelső blogomról hoztam ide...
Szombati képek.. 
Nagyon tetszett a koncert, némelyik darabnál fuvola kísérete volt...
Marci a koncertre természetesen nem jött velünk, vagyis ide már nem tudjuk egy ideje elhozni, máshová még igen. :) Kíváncsi leszek balcsis együtt nyaralásra meddig lesz hajlandó. Anno Tóni mindig szívesen jött velünk, sőt még jön is bárhová megyünk, Gábor fiam hamar önállósult a nyaralás terén. :)
Most a hétvégét Apcival kettesben fogjuk tölteni Balcsin, mert Marci hazautazik szombaton bulizni. (Jaj! Kezdődik!)
Balatonudvariban szombat este Wolf Kati koncert, lehet, hogy megnézzük. :) És vasárnap remélem nem lesz a gyerekecskével itthon semmi gond mivel Ausztriába utazunk.
A holnapból ma lett :)
Hm... hol is folytassam, talán Kapolccsal... Szóval idén is jártunk a Völgyben, szép volt, jó volt, drága volt. :)
Ej, tudom, hogy nem illik mindjárt lehúzni, és pont ebben az ínséges világban mindjárt az árakkal jövök...holott örüljünk, hogy sikerült ebben az évben is megrendezni.... Örülünk! De...
Nem is akarom tovább ragozni, jöjjön egy kép, ami magáért beszél...
Ok, nem mindenre jellemző.... viszont elég általános.... Most próbáltam jó politikusként félrebeszélni.... :) Folytassam? Én megtehetem, szerencsére... És aki nem? Ja, az ne jöjjön többet... Hoppá! A gyerkőc éhes, és ha éhes az itt iszonyú sokba került. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, és tudom, hogy a művészet oltárán... stb... de ilyen árakért nem porban... és most szigorúan a "vendéglátásról" beszélek. Mindegy, máskor is jövök, jövünk, legfeljebb teli hassal, és csak nézelődni. Minden kétszer annyiba került mint "rendesen" hétköznap a termelőnél, vagy az üzletekben, és most nem is az iparművészeti portékákat említem...
Egy hete jöttünk le, azóta is tart a kánikula. Hétfő éjjel volt egy kis enyhülés, de csak kicsi, egyfolytában tikkasztó hőség van. :)
Hű azt sem tudom, hogy hol kezdjem! Voltunk mindenfelé, a "Völgyben" is.... tegnap este hárfa koncerten, szóval nem unatkozunk. A Balaton forr... Mindig elhatároztam, hogy írok a blogba egy kicsit, de valahogy nem bírtam rászedni magam, annyi más jó dolog volt helyette....
Inkább egy kis képes beszámolót tartok az első napokról...majd otthonról többet, itt mobil netem van....
Gyönyörű tiszta a víz, és végre "tele van a Balaton vele" :) majdnem nyakig ér, ahogy belemegyünk. Este is sokan vannak a strandon, de már nem annyian, mint napközben, ilyenkor szeretek igazán fürcsizni vagy reggel. :)
Ezer puszi mindazoknak, akiknek tegnap eszébe jutottam! :) ♥
Mától pihenés ezerrel, irány a Balaton! Lesz a nyaralás alatt sok olvasás, fesztiválok, kiállítások, koncertek, rajzolás, Kapolcs. Próbálok amit csak lehet fotókkal "dokumentálni", és majd esetleg bejegyzést írni róluk régi, jó szokásom szerint. Van végre egy "új bringám", cseréltünk Borival, levisszük, talán ezen majd tényleg megtanulok biciklizni. :) Hű majd ha egyszer Tihanyig eltekerek! :)
Tóniék gondoskodtak a stílszerű strandszatyorról...
és a kávés bögrémről, itthon maradt cicákokra gondolva :) ebből fogom szürcsölni Balcsin a kávécskáimat :)
Puszka!
valahogy így ébredtem ebben a hőségben.....gyorsan meglocsoltam a virágaimat is...
van belőlük sok.... viszont nekik olyan jól állnak a vízcseppek... lefotóztam őket, betettem a "zöldséges mappámba" majd rájöttem ugyanolyanok, mint a tavalyi képeken csak talán ott iciripicirit még frissebbek, ezért inkább azokat a fotóimat biggyesztettem be ide...női logika :) pont úgy, mint amikor valaki a húsz évvel ezelőtti fotóját rakja fel mondjuk egy közösségi oldalra. Hm... bár nem feltétlen kell ahhoz nőnek lenni... :)
Kicsit minden ráér, ma délelőtt rajzolok... de előtte... fülest fel, hangerőt kakaóra...reggelire egy kis zene. No ez tuti nem hizlal! Most még pörgök.... egy picikét... majd rajzolás előtt "lecsendesedek", Hajni tanácsára legalább negyedórát meditálni fogok.
Tegnap keresgéltem a blogomon, és újra rátaláltam.... "Tiszta szembogárban csepp homály"
"Ki a szerelemért még nem halt meg, az soha nem élt.
Ki a csillagokért égig nem ért, az soha nem élt."
Stílusosan egy festegetős, műtermes...Marc Anthonyt ide a végére :) :)
Tamáskámtól egy jobb agyféltekés rajztanfolyamot kaptam ajándékba, ami nagyon tetszett, fantasztikus jó volt, még mindig a hatása alatt vagyok. Három nap, reggel fél kilenctől este fél hatig. Az első nap fáradt voltam, mint a kutya, nem láttam a kimerültségtől, második nap könnyebb volt, de közben egyszer a sírásig kiborultam. Csendben, mondhatnám meditatív állapotban dolgoztunk, meditálással hangolódtunk rá a munkára, és bizony óhatatlanul a gyengébbeknél, mint én, feltörtek az érzelmek. A harmadik nap.... szuper volt, bár sose ért volna véget! Szkeptikusoktól megkaptam tanfolyam előtt a kicsit bántó megjegyzéseket, hogy ugyan már egész nap csak rajzolni fogunk, mi lesz ebben a fárasztó?! Hm... csinálják utánunk, és majd meglátják. Nagyon jó kis társaság verődött össze, élvezet volt velük lenni, a szünetekben beszélgetni, együtt kávézni. Ráadásul nem utolsó szempont, hogy a Munkácsy kiállításon jártunk keresztül, mindannyiszor végigpásztázhattuk áhítozó tekintettel a "nagy mester" műveit. :)
Mától egy jobb agyféltekés rajzolás tanfolyamon veszek részt, három napos, reggeltől estig. :)
Imádom a képeslapokat! Én mindig szoktam küldeni, kapni annál ritkábban... :) Amióta virtuális világot élünk azóta kiment a divatból. S lám, vannak még csodák! Tóniék lent voltak Balcsin a nyaralónkban hétvégén, és küldtek nekünk képeslapot. ( Mamának is) Az üdvözlőlapon Lucie cicát is említik, ő a nyaralás alatt nálunk vendégeskedett. 
És felhívta Tóni a figyelmemet, hogy király a bélyeg... :) tényleg az... és ti is gyerkőceim! 
Lucie addig....
naphosszat az ablakban fekve várta őket haza... :)
Van, hogy nagy szükségem van a csendre.....imádom nyári éjszakán a csend hangjait! Nem viccelek, gyönyörű hangjai vannak a csendnek. Hisz tökéletes csend nincs, ahhoz be kéne költözni egy hangszigetelt szobába...
Amikor a lelkem szomjazik csendre, akkor…
Zenét hallgatok, előveszek egy albumot, letűnt korok gyönyörűséges képeit, szobrait nézegetem, a művészek ábrázolta misztikumok hatalmukba kerítenek, magával ragad a képzelet és a zene együttese…
De a zene mellé néha jól esik egy szép vers is, vagy behunyom a szemem és csak „elvagyok”…
Vagyok, hagyom, hogy a szívem együtt dobogjon a zene ritmusával….
Nem zavar semmi, szárnyakra kelő gondolataimat nem fékezem, és nem emelek gátat az arcomon lassan végigfolyó kicsiny sós pataknak…. a zongorabillentyűt simogató, olykor rajtuk szaladó ujjakkal had versenyezzen mellkasom hullámzása…
Kell, kell ez a fajta nyugalom, béke… a kesze-kusza lélek megnyugvásáért…
Mielőtt bárki félreértené, minden rendben van, jól vagyok, boldog vagyok. :)
Olvastam az élet "nagy igazságiból" összeszedve tizenegy pontot. Hm... én igazából hárommal értek egyet, közülük három nyerte el a tetszésemet, de az a három nagyon. :)
„Álmodd azt, amit álmodni szeretnél. Menj el oda, ahová menni szeretnél. És légy az, aki lenni szeretnél. Mert egy életed van, és egy lehetőséged arra, hogy véghezvigyél mindent, amit elterveztél.”
„A legboldogabb embereknek általában nem a legjobb adatik meg mindenből. Ők csupán attól boldogok, hogy az útjukban álló lehetőségeket a legjobban képesek kihasználni.”
"A szeretet egy mosollyal kezdődik, egy csókkal növekszik, és egy könnycseppel végződik. Amikor megszülettél, mindenki mosolygott, te pedig sírtál. Úgy éld az életed, hogy annak utolsó percében te légy az, aki mosolyog, és a körülötted lévők sírnak.”
Volt egy kis dolgom ma Celldömölkön, gondoltam, ha már ott vagyok, akkor beugrom a Te**o áruházba, vásárolok egy-két dolgot. Érdekes látvány fogadott, „leüresedett” polcok, a hentes megszűnt, biztonsági őr nuku (na nem mintha nekem hiányozna, de megszoktuk), a két működő pénztárban, két tanuló, és egy középkorú nő, aki épp árufeltöltéssel foglalkozott. Beálltam a pénztárba, kosaramban alig-alig valamicske, nem a megszokott „full”, és elkezdett a lány dolgozni. Szegénykém annyit értett az egészhez, mint én a geofizikához, egyszóval már az elején hülyeségeket művelt. A számla vége közel tizenhatezerkilencszáz forintra rúgott, amitől én majdnem eldobtam a hajamat. Mennyi??!!! Hisz alig vásároltam valamit, nem idegen a téma, mert jóval többet hagyok hetente Sárváron a hipermarket cégüknél, de akkor „rendesen vásárolok”. Kértem, hogy hívjon azonnal hozzáértő „felnőtt” segítséget. Beviharzott az árut pakolászó középkorú, aki először addig-addig bénázott, amíg azt nem mondtam, hogy: - Be kapom a seggem, ha ez itt tízezernél többe kerül! Nem fizetem ki, kirámolom a kocsit, és sec-perc alatt fejben összeadom az áruk értékét! (verhetetlen vagyok a fejben összeadásban) Gyorsan összeadtam, csak bámultak, majd lenullázta a „nagykorú” a pénztárgépet és újra kezdték. Potom nyolcezer forinttal akartak megkárosítani, ez majdnem a számla fele volt, mivel kilencezret fizettem. Pontgyűjtő füzetes akciós termékek is voltak köztük, amit „fingjuk” nem volt, hogy kell levonni, ráadásul nem azt ütötték be, amit kellett, a drágábbat számolták, kétszer elrohant az idősebb, talán valakitől kérdezni. Anya azt mondta kicsit lila voltam, és lüktetett a nyakamon az ér, nagyon izgult, hogy rosszul leszek. Nem, nem lettem volna, mert inkább otthagyom az egészet. A másik kasszánál ugyanekkora sor állt, ugyanígy szenvedett a pénztáros kislány. Én az „enyémet” nyugtattam, nem bántottam szegényt, mondtam neki, hogy ne remegjen, ne izguljon, ez nem az ő hibája, hanem a vezetőségé. „Bedobnak a mélyvízbe” csúcsidőben gyakorlott pénztáros felügyelete nélkül tanulókat, szép nem mondom! Én már azt is merem feltételezni, hogy a rutinos dolgozók nem a nyári szabadságukat töltik…. Nincsenek is, mert most tanulókat foglalkoztatnak „félpénzért”, majd szeptembertől újra lesz munkás felvétel. Senki nem jött hozzám elnézést kérni, ezek szerint senki nem figyelte a dolgot…Ha elcsentem volna egy tábla csokit, látta volna a kamera, biztos előkerült volna a főnök, jöttek volna a rendőrök és meghurcoltak volna csúnyán érte. (tiszta sor) De így, hogy ők akartak átverni, és ráadásul egy „nagyon jó” vásárlójukat és ilyen bizarr összeggel megkárosítani, még elnézést sem kértek. Szégyellheti magát a nagy áruházlánc! Azért írtam le, mert legyen ez tanulság mindenkinek, hogy nem árt odafigyelni! Nem mindenhol botlunk hozzáértés nélküli laikusokba, elég az, hogy meleg van, már ettől hajlamosak az emberek a szétszórtságra.
"Velence, a „Lagúnák királynője”milliárdnyi fa cölöp segítségével emelkedik ki a tengerből, melyeket a Dolomit hegység erdeiből vágtak ki. A cölöpöket az iszap alatti agyagba és a hordalékba erősítették bele, majd a tetejükre márvány réteget raktak, amely nem engedte át a nedvességet. A levegőmentes, vízzel átitatott fenékréteg megállította a korhadást, így maradhatott fent az alapzat évszázadokon át."
Rengeteg gyönyörű képet tettem fel az Indára, itt a blogon most egy kicsit más szemszögből mutatom meg nektek ezt a gyöngyszemet...
Az aki szép, az reggel is szép,
amikor ébred még ha össze is gyűrte az ágy,
alakul még az igazi kép,
nézni szeretném a színek, meg a fény
hogyan fonnak Rád ma új ruhát!
Az légy, aki vagy, érezd jól magad,
és ha elhajózom hosszú vizeken,
néhány kikötő még útba ejthető,
de úgyis visszaérkezel.
Ébredés, változás, minden új nap új,
ölelj át, mitől félsz ennyi hajnalon túl?
Az aki szép, az reggel is szép,
amikor ébred még ha össze is gyűrte az ágy
ne siess még, ne siess úgy, mondok valamit,a tükröd hazudik,
nehogy elhidd, hogyha másnak lát!
Hozattunk fát, hat kaloda 96 ezer forint + E-útdíj 4 ezer forint, és kell még hozatni egy ugyanilyen adagot.
Közben megjött a gázdíj elszámolás, a rezsicsökkentés által fél év alatt megtakarítás 5 ezer forint, a következőben gondolom ugyanennyi lesz. Nos, akkor számoljunk "fűtésügyileg":
Rezsicsökkentés, megtakarítás összesen: 10 ezer forint
Fa szállítás :) E-útdíjra kifizetve: 8 ezer forint
Megmarad 2 ezer forint, amit felajánlok a Tisztelt Kormánynak, hogy kenje a hajára, vagy költsék a felelősök gyógyszerre!
Három hete kaptam egy köszönő levelet, feladója Orbán Viktor volt. Megköszönte benne, hogy aláírtam a rezsicsökkentést. Hm... mit csináltam? Újra megnéztem a borítékot.... Nem is úgy írják a nevem, nem is ebben a formájában használom! Tehát vagy valaki aláírta a nevemben, amit én nem tettem volna, vagy csak a hasukra ütöttek valakik és elküldték nekem ezt a levelet. A lényeg, hogy én ezt sosem írtam, írnám alá. Ja, és ezek a levelek már megint vajon mennyibe kerülnek nekünk?...
táncolni... Hogy ez most honnan jött? Hm.. Ha meghallom Kállay Saunders "Csak veled" című dalát... egyszerűen elkezd forogni velem a világ... hiába ülök, nem bírok a csípőmmel, táncolni kell... ettől a kliptől beugranak emlékek...Miért pont ettől? Csak, mert most épp ezt hallgattam egymás után vagy ötödször...Holnap lemegyek Marcival Balcsira..... eszembe jutnak azok az idők, amikor a sarkon működött a Colosseum Disco, és elkísértük Tamással a gyerekeket, táncoltunk hajnalig. Imádok táncolni, utoljára hm... januárban egy a Gábornál rögtönzött buliban "nyomtuk" reggelig. Táncolnom kell mielőbb.... jó kis Pitbull zenére... vagy akármire... "mindenevő" vagyok.. Mindenesetre valami nagy zajra vágyom.... "egy őrült partira", vagy csápolni egy veszett jó koncerten....egy szupi disco... :)
“A dal újra szól, nem látlak sehol.
Tudom csak játszottál, de őrült játszma volt.
Gyúlnak a fények, lelkemben égnek bárcsak mozdulnál.
Börtönbe zárlak, kulcsom ma éjjel lassan kattan, Láss”
Hallgasd csak a zenét, ha lehet tekerd fel kakaóra a hangerőt, hunyd be a szemed.... forogj, ringatózz, mozgasd a csípőd, bontsd ki a hajad.... :) ♥
Ezt a várost Carrarával együtt néztük meg. Ide főleg azért mentünk el, mert sehol nem tudtunk jó "tengeri herkentyűket" enni és reménykedtünk, hogy nagy tengeri kikötője révén majd itt. Felháborító, hogy mindenhol csak a pizzák, a pasták, mindenfelé tenger és "tengeri kaja" sehol! És talált, süllyedt! A hatalmas kikötőhöz közel találtunk egy éttermet, ahol kedvünkre válogathattunk a tengergyümölcseiben. Mind a hárman mást ettünk, Tamás polip pörköltet, én panírozott tintahalat, Marci vegyesen tintahalat, és apró halat... Finom volt, lefotóztam volna legszívesebben, de hát azért ugye ezt már nem illik. :) Ebben a városban van a legnagyobb hadikikötő, és hadiüzem is működik. Láttunk egy tengerésztechnikai múzeumot, laktanyát, és szieszta idején szinte egy árva lelket sem az utcákon. :) Beblogolom a várost, igazából turisztikailag annyira nem ismert, nem reklámozott, de nekünk tetszett... az a kevés is, amit láttunk belőle...
