Van egy füzetem amibe beleírogatok mindent, fontos dolgokat, ami éppen hirtelen eszembe jutott, vagy megtetszett valami, recepteket, és ez a füzet mindig a közelemben van. Tiszta káosz, ha valaki idegen néz bele. Nekem viszont minden firkantás, bejegyzés jelent valamit. Sokszor kiírok…

Rólam aztán tényleg nem mondhatja senki, hogy véresszájú feminista vagyok, ha visszanézi bárki az eddigi bejegyzéseimet inkább az ellenkezője derül ki. Elégszer „húztam le” nőtársaimat, ez nem azt jelenti, hogy elkerülték a figyelmemet az „erősebbik nem”…

Hülye esős délután volt, különben is utálom a hétfőket, ültem a fotelban és olvasgattam. Oravecz Éva Csilla cikke elgondolkodtatott, idézni is fogok belőle, nagyon érdekes és számomra megindító téma: Mikor sírnak a férfiak? Először is bemásolom azt a tíz dolgot, ami a cikk…

Sok pps landol a postafiókomban, van amit továbbítok mert tetszik. De vannak csapnivaló giccses marhaságok, nem fér a fejembe miért pazarolt rá időt az, aki megcsinálta.Ha idézetet tartalmaz, utána szoktam nézni mennyire hiteles, most is próbáltam. Vajon tényleg dr Drauzio Varella…