Gyermekkorom egyik kedvenc regénye Gárdonyi Gézától: A láthatatlan ember. Emlékszem meg is könnyeztem Emőkét, amikor Attilát követte a sírba, és nagyon sajnáltam Zétát a thrák rabszolgafiút, aki reménytelenül szerelmes volt a lányba. Két vagy három évvel ezelőtt volt szerencsém Keszthelyen a panoptikumban farkasszemet nézni Attilával, a hun fejedelemmel.
Figyelemre méltó, szép munka. Kicsi termetétől független, tekintélyt parancsoló, félelmetes harci tűzzel a szemeiben, meglepve vettem tudomásul, hogy megborzongok, a bábu közelében. Nem hagy hidegen azóta sem ha egy cikket találok róla, rejtelmes temetéséről, a sírját kereső tudósokról, mindig elolvasom. Anya minden hétvégén áthozza a Szabad Földet, ebben az újságban még van mit olvasni, nem úgy mint s többi hetilapban, amiből mi is járattunk jó párat és szép lassan lemondtuk. No, visszatérve Attilára dr. Lánszki Imre agrármérnök-ökológus végzi a legeredményesebb amatőr kutatásokat immár egy évtizede.
Ollózgatok a cikkből, nagyon sok lenne bemásolni:
Tíz évvel ezelőtt a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalának előterében húzódó „Nevesincs hegyen” más földrajzi környezetből odakerült, más geológiai szerkezetű, a természetestől lényegesen eltérő, emberi kéz által formált alakzatokat talált. Pontosan rögzített alaprajzzal, térképeket kezdett keresni, egy légifelvételre az alaprajzot ráillesztve beigazolódtak feltételezései, ezt megerősítették a NASA űrfelvételei. Ezzel persze még semmi sincs bizonyítva. Hiteles történelmi adatok kellenek arra vonatkozólag, hogy álhatott-e ezen a helyen Ős-Budavára, és itt rejti-e a hegy belseje Attila és Árpád sírját. Lánszki Imre minden hozzáférhető anyagot áttanulmányozott, és egyre erősödött benne, hogy a magyar államiság első világi központja a Pilisben volt. Az 1500-as és 1600-as évekből származó metszeteket térinformatikai modellezéssel pontosan be lehet helyezni az általa megjelölt helyre. Régi térképek kópiáin feltűnik Sicambria, ennek létét tanulmányok és krónikák erősítik meg egészen az 1700-as évekig. A hunok birodalmi központjának számító település Attila vára köré épült, s ezen a helyen jött létre később Ős-Buda. Egyes források szerint Árpád fejedelem nyughelye is itt van. Györffy György történész az Árpád-kor földrajzáról írott művében pontosan meghatározza: „a Kevélyek oldalában, egy bányában temették el.” Az Árpádházi királyok mindegyike birtokolta a várat, Istán is lakott itt, a bolgárok elleni győztes hadjárat után, 1018-ban a vár alatti nagy mezőn alapította meg Fehéregyházát (Alba Ecclesia), előbb kolostort, majd templomot építtetett, még éltében Nagyboldogasszonynak szenteltek fel. Attila utolsó nyugati hadjáratából visszatérve Sicambriába, az akkori szokások szerint újabb feleséget választott magának, a nászéjszakán a hun király meghalt. (krakkói kódex) A vár alatti mezőn ravatalozták fel, még aznap éjjel eltemették egy titkos sírhelyen.(Jordanes és Priskos rétor leírása) A beavatott gyászkíséret bement a halmok alá, majd az üreget Csaba királyfi egy hatalmas kőtömbbel bezárta. Ezek után lenyilazták a szolgákat, a helyszínt pedig elárasztották vízzel. A tiszai temetés csak későbbi korok irodalmi alkotásaiban tűnik fel. Az arany-, ezüst- és vaskoporsó is az írói fantázia műve, de nem teljesen alaptalan mivel a vélt temetkezési hely földrajzi nevei közt van: Aranylyuk barlang, Ezüst-hegy, Vas-láp.
Anonymus ezt hagyta az utókorra: „Az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.” A kis folyó háromágú forrása ott van a régi térképeken, és a valóságban is árulkodnak nyomaik. Lánszki Imre sorra beazonosította a szakrális helyszíneket, régészekkel és barlangászokkal felfedeztek egy barlangrendszert. Műholdas és infravörös felvételeken is jól kivehető a belső udvar és várfal. Néhány hónappal ezelőtt műszerekkel bemérték a Nagyboldogasszony templom alapjait. Nézzük az emberi kéz nyomát őrző sziklát, a kiszélesedő bejáratot egy fedőlappal zárták el. – Itt a sírhely! – érzékenyül el kalauzom. – Kivűlről persze nem lehet bejutni, a hegy gyomra felől kell megközelíteni. Nekem meggyőződésem, hogy a szikla belseje a hun kapitányok és Attila sírját rejti, és minden bizonnyal és Árpád vezér maradványait is itt találjuk. Hamarosan szakértők állnak neki a helyszín vallatásának.
/Szabad Földből Borzák Tibor „Hun király kerestetik” című nagyszerű cikkét használtam fel, néhol lerövidítve, néhol saját szavaimmal, mert ide a blogba kicsit hosszú lett volna/
/Kép: magyarbuvár/
Nem mondom, ez a meteorológiai nyár első napja! Meg lehet fagyni, már egy hete esik az eső! Tegnap Balcsiara úgy mentünk, hogy közben szakadt az eső. Marcit bezzeg semmi nem riasztja vissza a jó szünidei csavargástól megy, mint a mérgezett egér, hazajön, eszik, ül a gépnél, aztán hajzselé, fél flakon márkás spray, rágógumi, van, hogy többször átöltözik, és már itthon sincs. Csajozik? Az nem lehet, hisz 13 éves! Számcsó teremben tobzódnak, de ha belegondolok, vannak ott lányok is. A táborok és a családi nyaralásokon kívül, azt hiszem ki kell találnom neki feladatokat, mert nagyfiú már, és kicsit nagyon elrontottam, avval, hogy mindent a feneke alá teszek, kiszolgálom, kicsit önállóra kell nevelnem. Könyvet is kell a kezébe adni, hogy ne legyen tuskó, aztán augusztus vége felé elindítjuk a matek magánórákat, nem árt suli előtt egy kis gyakorlás. Na ennyit a szülői maceráról, de hát ez is fontos.
A rossz idő ellenére olyan vagyok, mint egy perpetuum mobile nem tudok a fenekemen ülni egy percig sem nyugodtan. Szombaton finomakat főztem, vasárnapra is, sőt ma sem kellett, tegnap Balcsira vittem a varrógépem és függönyöket varrtam, itthon este még vasaltam. Ma egy csomó fiókot kirámoltam, próbáltam szelektálni dolgokat, az nem sikerült, mindig elrakom a szép és kiürült arckrémes dobozokat, persze címke leszedve, szépen kimosva, iszonyú mennyi van belőlük, azokba rendszereztem a fűzni való gyöngyeimet. Összeszedtem a csekkeket elvittem befizetni, közben autót tankoltam, Gáborkámnál voltam, most még angolozni fogok, aztán Apci a Skype-on, este spanyol meccs, Marci tuti fel lesz dobva, szereti őket, meccs alatt és utána üvegfestéssel szépítem még a nap hátralévő részét. Anyukám azt mondta ezerrel égek, pörgök, kicsit lazíthatnék, de nekem ez a lazítás. Vagyis letudok állni, csak a kezembe kell venni egy jó könyvet, viszont abból nem elég egy, falni fogom őket, nyaraláskor általában azt teszem. Tél óta van egy beteljesülésre váró vágyam, a környező városokban a régi házakat, homlokzatokat szeretném lefotózni. Annyira szeretem, mert gyönyörűek! Mindenkinek van valami heppje, nekem több is, abból az egyik, imádom a régi épületeket, egyszer írtam is róla itt: szerintem.blog.hu/2008/03/19/meselo_hazak
Ez egy kedvenc videóm :) nézzétek csak a kamerákat, igazi retro! :)
Egész héten esik az eső, ma délután pár órára kisütött a nap, tényleg csak rövid időre mert újra szakad. Ki is használtam, megnéztem a gólt, amit a szerbek berúgtak nagy bánatomra a németeknek, és az egyenlítés reményében kimentem a kertbe borsót szedni. Ott felejtettem magam rendesen, a sok esőtől megerősödött gazt szép komótosan likvidáltam a paradicsom és paprika palánták közül. Közben ettem málnát, ribizlit, mivel az nagyon savanyú, és nem szeretem ettem rá gyorsan málnát, aztán legeltem némi zöldborsót, egész jól éreztem magam. Rengeteg dolog megfordult a fejemben, mivel csak borsót szedni indultam tervbe volt véve, hogy utána beugrok az autómba és elszáguldok lottózni. Nem jött össze, egye fene, úgyis megvár, majd jövő héten. Aztán azon gondolkodtam, mi lenne, ha megjelenne mondjuk egy angyal és azt mondaná megnyerem, de annak feltétele, hogy az, akinek segíteni szeretnék, márpedig van ilyen, sőt vannak, sosem tudhatná meg, hogy tőlem kapta a segítséget. Eszembe jutott William Makepeace Thackeray regénye: A hiúság vására, amiben Emilia sok-sok év múltán tudja meg Beckytől, barátnőjétől, hogy elárverezett kedvenc zongoráját nem udvarlója, később férje vásárolta vissza neki, hanem annak barátja, kitartó imádója Dobbin. Ő sosem mondta volna meg. Na, szépen elkalandoztam. Gondoljunk csak bele, hogy valakit boldoggá tettünk, esetleg találkozik velünk nap, mint nap, és nem mondhatjuk, hogy igenis én adtam, tőlem van. Hm… persze, mert szüksége van a hülye egónknak, hogy minél több elismerés, hála, köszönet legyezgesse. Ez is az emberi gyarlóság része. Nehezen bírnám ki, bevallom, nem úgy, mint máskor, amikor perselybe adományozok, vagy segélyvonalat hívok, vagy csomagot állítok össze és a családsegítőbe viszem. Véletlenül bukkantam rá a neten, egy plébánia honlapján az árvízkárosultaknak adakozók listájára, bizony sokan nem írták, hogy honnan, sőt biztos van, aki anonim maradt. Ebben az esetben nekem ez teljesen normális, sőt ez a normális. Nem kell mindig jótett helyébe jót várni, anélkül is lehet.....Fáradt vagyok, már az a ma ott fent tegnap, befejezem, lehet, hogy kicsit kesze-kusza, de azért remélem lejött, amit mondani szerettem volna. :)
Vajon elgondolkodtunk már azon, hogy amikor megszületik gyermekünk milyen szerepet szánunk párunknak, az apának? 
Ő lesz a családfenntartó, vele fogjuk fenyegetni rakoncátlan fiókánkat, vele beszéljük meg a nevelésben felmerülő problémákat? Vagy megengedjük neki, hogy mindenben kivegye a részét, értem ezt a pelenkázástól a játékig, és nem csak a gondokkal fárasztjuk, hanem megosztjuk vele mindazt a szeretetet, amit egy kis lurkó adni tud. Egy apuka ne rém legyen a családban, ne a „ – Megmondlak apádnak! Majd az apád, ha hazajön!” Lehet azt úgy is, hogy „- Szerezzünk örömet apának! Hadd legyen büszke rád az apa! Ne okozz fájdalmat apának! Ugye ez egészen másképp hangzik? Nagyon sok anyuka azt hiszi, hogy ő a legfontosabb gyermekének, és megfeledkezik arról, hogy van egy másik ember, az apuka, aki ugyanolyan szülő, mint ő, ugyanúgy fontos szerepet tölt be a gyerkőc életében. 
A fiúknak fontos, hogy a példakép ne egy otthon elnyomott papucs, egy balfék, egy pénzkereső robot legyen! A lányok is majdan úgy választanak férjet, viselkednek a szeretett férfival, ahogy azt otthon látják, fontos az apaideál, de nem mindegy, hogy az milyen. Most azokról az emberekről beszélek, akik tényleg matriarchális elnyomásban élnek. Tény, hogy a nők évszázadokon keresztül másodrendű lényként, elnyomva tengették életüket. Ez már régen megváltozott, egy-két földrészt, országot kivéve. De mi jött a várva várt szabadsággal, kezd viszályára fordulni, egyenlőség helyett mi nők rabszolgatartók leszünk, vagy egyedül maradunk? Szerintem maradjunk meg az arany középútnál, ha már kiharcoltuk magunknak egyenlő esélyekkel próbáljuk meg leélni az életünket a családban is, ne legyünk kapitányok, zsarnokok! Sőt, ha jobban belegondolunk a feminizmus egy zsákutca. 
Ne azt szajkózzuk, hogy apává válni egy pillanat műve, és ne csak a szülésnél vegye ki a részét az apaságban, amikor megmutatjuk neki, hogy mi mennyit szenvedünk! Foglalkozzunk egy kicsit az apa lelkével is, had tudja meg, hogy apának és férjnek lenni nagyszerű dolog! A világ egyik legnagyszerűbb dolga! Isten éltessen minden apukát!
Kedves blogger barátom felkért, hogy néhanapján szerzőtársként írjak a blogjában, ott írtam a közelgő apák napjáról. Itt olvashatjátok:
ferfivilag.freeblog.hu/archives/2010/06/16/Apak_napja/
képek: Google
Hétfőn meccset néztem, drukkoltam az olaszoknak. Tegnap megint ott ragadtam, jól játszottak a brazilok. Még jó, hisz itt nekik szurkoltam! Így sikerülne az ötös lottó, ahogy az utolsó percekben ráéreztem, hogy a korea berúg egy gólt. A riporter azt mondta, hogy nemzeti hős lesz a góllövőből. :)))
Tóni itthon volt a szép mocijával. Sütöttem jó sok palacsintát, közben kivégeztünk néhány vírust a nagy gépen. Hajnalig járattam a víruskereső programot. Hogy mennyi trójai volt! Csak most nem Mükéné harcolt Trója ellen, hanem Apciné. :)
Jól áll nekem ez a moci.... :)
No, akkor lenyúlom a gyerektől!
Alig volt netem, sőt tegnap abszolút semmi, felhívtam a szolgáltatót, kicsit mérgesen, kijött a szerelő, aranyos, ismerem, áthelyezte a vevőt így most két helyről is érkezik a jel. A lényeg, hogy a "nagy gép" okozta a káoszt, beszedtünk egy cuki vírust, vírus irtás, vagy újra telepítés a megoldás. Szerencsére itt a laptop, ezen sem működött a net, amíg a másik gép be volt dugva, csak a vezeték nélküli, ami persze nem volt beélesítve a szervíz óta, na mindegy, lényeg, hogy megoldódott... Vasárnap Balcsin voltunk, ilyen melegben ott a helyünk, serénykedtünk egy kicsit a nyaralóban, utána fürödtük, valami fantasztikus volt a víz, nem akaródzott igazán hazajönni!
Amiről ma írok, az egy gyönyörű hely:
Setenil de las Bodegas ez a csodálatos község, vagy kisváros Spanyolországban, Andalúzia egyik tartományában, Cádizban (Andalúzia-Európa legdélibb csücske) található, és kb. 3000 lakosa van. Sok szép képet találtam róla a neten, különböző weblapokon kutakodtam utána. Szépsége az eredetisége egy hatalmas hegy szikláiba, és azok alá épült. Az egykoron virágzó pincészetekről kapta a Bodegas nevet. De 1860-ban a szőlőt kiirtotta a filoxéra járvány, olíva és mandula az, ami még igazán ott megterem. A Setenil név a latin septem nihil „hétszer nem” - re utal vissza, amikor a katolikus királyok próbálták visszaszerezni a móroktól. Többet erről nem írok, mert a fordításokat elég nehéz olvasmányos formába hozni. Ma Setenil híres még a finomságairól: kolbász, olívaolaj, méz, lekvár. Vakító fehér házak, összhangban a természettel, nyáron hűs, télen meleg, gyönyörűek, nekem mesebeliek a piros tetőkkel és az olajfaligetekkel övezve a sziklákban és azok tetején.
Vendégeim voltak Érdről, barátnőm és a párja, csütörtökön jöttek és ma mentek el. Jól éreztük magunkat, mindennap hajnalig beszélgettünk. Marcusnak befejeződött a suli, jövő héten évzáró. Nagyon meleg van, napközben ki sem lehet lépni a házból, viszont este jó kint ücsörögni. Marci ma egész nap strandolt, a szomszédban van Borgáta fürdő, csak át kell sétálni a hegy alatt. Egész jó, de én akkor is csak a nyilt vizi strandokat szeretem.
Érik a borsó, már harmadszor szüreteltük. Imádom szedés közben eszegetni, pucolni kevésbé, mert csúnya lesz tőle a körmöm. Apci nagyon aranyos, mert ha itthon van azt legtöbbször ő csinálja. Nem fagyasztom be, mert nem is ültet Tamáska annyit, pont azért mert úgy nem szeretjük, ez így finom, fagyasztottat lehet venni is, abban pedig a gyári finomabb. Az ott a képen egy szép nagy tál, fejteni való. Nézzük csak meg a következő képen, mi lett belőle? 
Mintha kevesebb lenne. Nem értem...
Pedig én fejtettem, és senki nem járt a közelemben. :)
(Na azért ez sem kis tál.) Mindenesetre nagyon fincsi leves készült belőle tegnap, barna és fehér csiperke gombából tejfölös gombapaprikás volt hozzá, nokedlival, és szintén a kertből szedett fejessalátával. Gyöngyi megtanított csokoládékrémet készíteni, hű valami csodásat varázsolt, nem töltöttük piskótába, hanem hidegen poharas krémként ettük.
Lassan tényleg kiérdemlem a Gombóc Artúr II. címet.
Egy igazi drukker :)
Szokás szerint ketten nézzük a Marcival, először csak a jobb meccseket, a vége felé mindet. Marcinak a spanyolok a befutók, nekem is, de én mellé tenném még a brazilokat és a címvédő olaszokat. Ismerek még néhány nőt, akik nézik a foci meccseket, hogy miért? Elsősorban a játékért, másodszor, amiért a férfiak nézik a női sportokat. :) Hol vannak a magyar focisták? Mi a fenéért nem tudunk ott lenni! Tessék megnézni milyen csapatok vannak bent, és honnan?
Tóni érdekes cikket írt a stadionokról: vasnepe.hu/foci_vb_2010/20100609_foci_vb_2010_stadionok
Biztosan jártatok már úgy, hogy hallgattatok egy dalt, és az még egy hét után is a fületekben csengett. Én is így jártam, pont egy hete, hazafelé hajnalban, a gyerek mellettem aludt és én hallgattam a rádiót. "Ezeréve" nem hallottam ezt a dalt, nem hagyott nyugodni, ma már rákerestem, és meghallgattam "százszor". :) Annyira de annyira jól esett, romantikus mámorban úszik tőle a lelkem. :)
Egymásba gabalyodva
A szerelmünk él, mintha csak most kezdenénk
Nevetségesen hever a szívünk az asztalon
Egymásba vagyunk gabalyodva
A szerelmünk láng, mely belül ég
Olykor a tűz fénye megragad minket
Egymásba vagyunk gabalyodva
Bárhova mész, bármit csinálsz
Tudod hogy a vakmerő gondolataim követnek téged
Beléd esek, bármit csinálsz
Mert baby annyi dolgot mutattál amit azelőtt nem ismertem
Bármi is történik, baby én érted teszem
A szerelmünk él, mintha csak most kezdenénk
Nevetségesen hever a szívünk az asztalon
Egymásba vagyunk gabalyodva
A szerelmünk láng, mely belül ég
Olykor a tűz fénye megragad minket
Egymásba vagyunk gabalyodva
Olyan fiatal voltál, én pedig szabad
Lehet, hogy fiatal voltam, de baby nem ez az ami lenni akartam
Nos, te voltál az egyetlen, oh miért én voltam
Mert baby annyi dolgot mutattál nekem amit azelőtt nem láttam
Bármire szükséged van baby, tőlem megkapod
A szerelmünk él, mintha csak most kezdenénk
Nevetségesen hever a szívünk az asztalon
Egymásba vagyunk gabalyodva
A szerelmünk láng, mely belül ég
Olykor a tűz fénye megragad minket
Egymásba vagyunk gabalyodva
Egymásba vagyunk gabalyodva
Egymásba vagyunk gabalyodva
Nevetségesen hever a szívünk az asztalon
Egymásba vagyunk gabalyodva
Úgy egymásba gabalyodva
Mm egymásba gabalyodva
Olykor a tűz fénye megragad minket
Egymásba gabalyodva
Oh egymásba gabalyodva
Beléd vagyok gabalyodva
Nevetségesen hever a szívünk az asztalon
Egymásba gabalyodva
Oh egymásba gabalyodva
Úgy egymásba gabalyodva
Beléd vagyok gabalyodva
Továbbra is legyünk egymásba gabalyodva
Olykor a tűz fénye megragad minket
Egymásba gabalyodva
Lottó lázban égünk ismét! Egy jó ideje abbahagytam, de most újrakezdtem, mert….. mert….Szóval de jó lenne, csak egy iciri-piciri belőle!
szerintem.blog.hu/2008/03/10/ha_en_gazdag_lennek
Két hete megint négylevelű lóheréket találok úton-útfélen, már csak a hozzájuk fűződő reményeknek kéne beválniuk.
Nem vagyok elégedetlen, szép otthonunk van, sőt a nagyfiaimnak is, van egészség, csurran-cseppen mindenre, egyedül az a rossz, hogy Apci nem itthon talált munkát, hiányzik, messze van. Megfogadtam, hogy itt nem politizálok, de ezt most nem bírom ki….
Hogy lehet ekkora marhaságot csinálni?! Mindenki örül, bízik az új politikában és egy ostoba bejelentéssel államcsődöt emlegetni és ezzel a forintot ennyire lesüllyeszteni! Ez szerintem egyáltalán nem tiszta dolog. No, nem mérgelődök rajta, hisz ez engem nem érint, mert eurót költök. Hülyéket beszélek, dehogynem érint, a családomat és a hazámat ez a helyzet tönkre teszi, akkor az rám is tartozik! :(
Ő nyert! :)
Szombaton Balcsin voltunk, végre itt a jó idő viszont a partra le sem jutottunk a nagytakarítás miatt. Felgyorsultak nagyon a dolgok, itt a tanévzáró a nyakunkon, tiszta izgalom vajh milyen lesz a bizi. Osztálykirándulás, ballagás, idén Marciék ballagtatják a nyolcadikosokat. Táborokkal kapcsolatos anyagi és stb. ügyek rendezése, és hó végén Horvátországba is készülünk, egyszóval pörgés az élet ezerrel. Ma vérvételen voltam, iszonyú „élményben” volt részem! Ketten mentünk be és szerencsémre nem velem kezdték, az ügyetlen asszisztensnő agyon szurkálta a másik pácienst, pedig jobb vénája volt, mint nekem. Amikor már mindkét kezét megszúrta, imádkoztam, hogy csak ne ő vegyen tőlem vért. Ekkor bejött egy másik, kedves fiatal nő, és az utolsó percben hozzálátott levenni tőlem a vért, de akkor már vert a víz rendesen, hála Istennek minden rendben ment. Hátranéztem, épp búcsúzott a megkínzott asszonyka, akinek a széke alatt egy vértócsa virított. Hű, ezt megúsztam! Kimentem és Anya emlékeztetett rá, hogy az ügyetlenke volt az, aki a múltkor vérvétel közben megfeledkezett róla a nagy duma partiban, és nem vette észre, hogy megtelt a kémcső, folyt a mamám vére végig a karján le a padlóra, ja és frankó a vénája, de kétszer szúrta. Ördög és pokol! Mit keres egy béna ilyen helyen?! Mindegy, ez is megvolt, a pajzsmirigyem miatt, ami nincs, félévente kényszerülök efféle akcióra. Ezután elmentem a gumishoz, hogy 100km/h-tól ráz az autóm eleje, centírozza ki a gumikat, meg volt, aztán lecserélte az összes anyát, aztán elmesélte, hogy nincs semmi gáz, csak ezek a felnik kicsit nagyok az autómra, ki rakta fel, miért, és mindenképpen ki kell cserélni. Valóban kicsit vastagabbak, mint a gyári, amin a télik vannak, és anno ezt is szakember tette fel, nem volt vele semmi gond. Mindegy megrendeltem a felniket, mert nem akarom a télit „áthúzatni”, kényelmesebb ha ezekhez is van, jövő héten meglesz, nem vészes az ára, de a rosseb egye meg, hogy mindig sza*ik valamit a kutya! Kicsit kiborultam, mert nem könnyű olyan dolgokról dönteni, amihez abszolút hülye vagyok, sajna Apci távolból ilyenkor nem „operálhat”, csak este tudjuk megbeszélni vagy hétvégén. De még a fiúkat is hiába hívom, ha nincsenek ott, nem látják, nem hallják, amit a szerelő mond. Tök jó, amikor a nők vergődnek a nagy emancipációval, fúrok faragok én is ha nagyon muszáj, de azért rengeteg dolog van, ami meghaladja az erőmet és tudásomat, nem is erőltetem, inkább ilyenkor a férfiemberekre hagyatkozom. Jól befűtöttek ma, mindenki hülye és türelmetlen volt az utakon és az üzletekben. Egy kis mosollyal, néhány jó szóval igyekeztem magam körül jó hangulatot teremteni, és mire hazajöttem úgy elfáradtam, mint a kutya. :)
A sok rosszidő után végre kinyíltak a pünkösdirózsáim, imádom az illatukat.
Szerdán Tóni szülinapja volt, Bonyi és Orsi a két kolléga és jó barát már hétvégén elkezdte a meglepi szervezkedést. Szerda este a főiskola klubjában találkoztunk mindannyian, Tamáskám is hazajött Ausztriából. Tónit a barátnője Anikó csalta oda este kilencfelé, amikor már mindenki megérkezett. A gyerek majdnem elájult a meglepetéstől, állt és csak nézett, hogy került oda a fél online szerkesztőség, a régi barát, osztálytárs, egyben fodrásza a Juli, a család, az összes haver, a klubba, a törzshelyre, képtelen volt megszólalni. Felköszöntöttük, aztán hajnalig buliztunk, táncoltunk. Volt ott minden, torta hegyek, diszkó, vágható bagófüst, és nagyon jó hangulat, szóval semmi nem hiányzott abból, ami egy jó bulihoz szükségeltetik. Bonyi szorgalmasan kattintgatott, mindent lefotózott. Hajnal háromkor értünk haza.
ez az ijedt pofi....:)
tesók
az ünnepelt itt már kicsit....... :)
táncoltunk is..
Bonyi aranyos volt, küldött tegnap képeket, amit csak most tudtam megnézni, mert valószínű a rossz idő miatt nem volt netem.
Tóni bejegyzése erről: atom.blog.hu/2010/06/04/szuletesnapos_2
Nagyon tetszett a klipp, amit találtam, igazi "nagy gyerekeknek" való, olyanoknak mint én. :)))
Rube Goldberg Pulitzer díjas karikaturista, szobrász, író, mérnök, feltaláló ’883-ban született, és egyszerű feladatokat extrém bonyolult módon ellátó gépeiről, azok rajzairól vált leginkább ismertté. A 90-es évek egyik legizgalmasabb logikai játékát az Incredible Machines sorozatot, Rube Goldberg szerkezetek ihlették, ahogy sok reklámot is. 1970-ben 87 éves korában halt meg, rengeteg dolog, filmek, rajzfilmek, játékok fűződnek a termékeny művész nevéhez.
Honda reklám
Dobozoltam! Na nem úgy, mint Örkény István darabjában Tóték a derék Varró őrnaggyal.
Egyszerűen csak cipősdobozokat vontam be színes papírral, jó lesz a gyerek szobájában apróságokat tárolni benne. Már jó ideje gyűjtöttem a pofásabb dobozokat, és most eljött a cselekvés ideje. Már második napja esik az eső, fúj a szél, hideg van, és rámtört a kreatív hangulat. Nem lett mind valami hű de tökéletes, de szerintem jól néznek ki, akárcsak a kezem, amiről nem akar lejönni a ragasztó. :)
Évekig nyakra-főre vettem az ásványvizeket és nem voltam hajlandó csapvizet inni. Aztán olvastam egy cikket valamelyik újságban, ami megváltoztatta a csapvízről alkotott véleményemet. Egy professzor nyilatkozott, hogy ő bizony az egész családjával csapvizet itat, elmondta annak jótékony hatásait és az ásványvizekről is hosszasan beszélt. Utána néztem és megdöbbentő adatokat találtam: „Zavaró tényező, hogy a felfokozott ásványtartalommal egyenes arányban növekszik a víz oldóképessége, a műanyag kiszerelés és a hosszú tárolás miatt bizony a vizsgálatok szomorú képet adnak. (Prof. F. Daschner 1995-ben végzett vizsgálata alapján, a bevizsgált ásványvizek több mint 30%-ban erős agynyálkahártyát és a húgyutakat irritáló és akár tüdőgyulladást is előidéző allergéneket talált.” A gyógy-ásványvizeket pedig többnyire speciális egészségi állapotokban tanácsos fogyasztani az emelt mértékű ásványianyag-tartalom miatt, ha nem vigyázunk az ásványvizekkel, előfordulhat, hogy többet ártanak, mint gondolnák. Elhiszem, hogy vannak olyan nagyvárosok ahol a víz minősége nem a legmegfelelőbb, de már jófajta víztisztító berendezéssel megoldható, hogy megszabaduljunk a klórtól. Szerencsére felénk nagyon jó a víz, ha jól tudom a Bakonyból érkezik.
A csapvíz olcsó, ráadásul biztonságos, hiszen a legjobban és leggyakrabban ellenőrzött élelmiszer Magyarországon. Viszont az is tudni kell, hogy ezt a kincset nem sokáig birtokolhatjuk az energiapazarló, természetromboló és önpusztító életmóddal, ami a globális felmelegedés okozta klímaváltozáshoz vezet. Sajnos szembe kell nézni a ténnyel, hogy víztartalékaink végesek. Környezettudatos meggondolásból tagja lettem egy energia klubnak, és megvásároltam a nyugat Európában már jól bevált energiatakarékos csapvégeket. Csaptelepekre, zuhanyzókra könnyen felszerelhető, víz és levegő megfelelő arányú keverésével akár 50%-kal csökkenthető a vízfogyasztás és a hozzá kapcsolódó energia, a komfortérzet ugyanúgy megmaradt, sőt úgy vettem észre mintha erősebb lenne a vízsugár, és lágyabb a víz. Kicsit úgy érzem, hogy az intelligens takarékossággal megint tettem valamit ivóvizünk és a környezet védelme érdekében.
Rengeteg híres embert festett meg, sok díjnyertes karikatúra, illusztráció, festmény alkotása fűződik nevéhez.
A három évtized alatt szerzett tapasztalat lehetővé tette számára, hogy könnyedén és gyorsan improvizáljon a színpadon.
Így alkot a zseniális művész Dan Dunn:
Gyönyörű idő volt ma, napoztam is háromtól, no de nem tartott sokáig. Négy körül feltámadt a szél, igazi szélvihar kerekedett. Gyorsan felkaptam a ruháimat és szaladtam beszedni a kötélről a megszáradt ruhákat, nehogy megázzanak, mert bizony nagyon kezdett beborulni. Ilyenkor mindig félek kicsit, mert egy vagyis kettő, szóval egymásba vannak csavarodva mint a szerelmesek, olyan hatalmas fűzfa van a ruhaszárító közelében. (ezt rropant értelmesen megfogalmaztam) :) Félelmetes, ahogy a szélben recseg, ropog, most is fél szemem rajta volt, a fejemben meg: „ ha dől, úgysem tudok elfutni előle” gondolat. De kiszúrtam valamit a törzsén. Csak nem! De bizony! Idén újra megjöttek a szarvasbogarak, ugyanis nem minden évben jönnek. Közelebb mentem, és tényleg.
Futás, ruhákat bevisz, fényképezőgépet kihoz!
Tegnap délelőtt gyönyörű kaprot szedtem a kertben, összevágtam a hűtőládába, egész télre meglesz. Szeretjük minden féle formában. Férjem a nagy kertész, én mostanában kezdem felfedezni a kert jóságos hatását. Ha néha kimegyek egy kicsit egyelgetni, gazolgatni, körülöttem fekszenek, hemperegnek az ágyásokban a cicáim, és Bandi kutya, csicseregnek a madarak, tele van a levegő a virágzó akácok és bodzák illatával, egyszóval ideális hely a gondolkodásra. Hatalmas zuhi volt tegnap délután, szakadt mintha dézsából öntötték volna, de nem tartott sokáig, utána hétágról sütött a nap, és gyöngyszemként ragyogtak az esőcseppek minden növényen. Egy aranyos csigusszal is találkoztam a kertben, lassan, komótosan ropta az útját, nem bírtam ellenállni rögtön lefotóztam. Estefelé pedig elmondhatatlan milyen jó dolog kint ücsörögni, osztrák szomszédunknak van egy mesterséges kis tava és eső után a partján órákig harsog a békaszerenád. A nagy fenyő árnyékában, kaporcsipegetés közben, azon gondolkodtam, hogy mennyi csodálatos dolog vesz körül minket, maga a csend is csodálatos, és mi mégis rohanunk a tévé, számítógép elé, sőt ha nem ott vagyunk, akkor is fülhallgatón keresztül nyomja az MP3 a „ricsajt” fülünkbe. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem a zenét, dehogynem! De a csendet is. Írtam már többször, hogy ha vásárlásról van szó, nekem autóba kell ülnöm, 20 km innen Sárvár, 20 km Celldömölk, 20 km Sümeg, 20 km Vasvár, de szeretek Tapolcára is menni, mert gyönyörű erdei utak vezetnek oda és csak 40 km, Szombathely 50 km stb.
Amit ebből akartam kihozni, hogy ilyenkor nagyon jó zenét hallgatni, élvezem az autóvezetést, és gyönyörködöm a tájban, valami fenséges! Ma Celldömölkről mentem át Sárvárra, szép nagy körön jártam, álomszép virágzó fák, bokrok mindenhol az út szélén, Sitke után erdei út, hiába egy jövök-megyek intézkedek útról volt szó, én ezt nem így fogtam fel. Boldog vagyok, hogy ilyen szép helyen élhetek! És nagyon haragszom, amikor lefikázzák a mi kis országunkat, pont azok, akik itt születtek, és benne élnek.
Képek a kertből, nem a veteményesből... :)
