Gyermekkorom egyik kedvenc regénye Gárdonyi Gézától: A láthatatlan ember. Emlékszem meg is könnyeztem Emőkét, amikor Attilát követte a sírba, és nagyon sajnáltam Zétát a thrák rabszolgafiút, aki reménytelenül szerelmes volt a lányba. Két vagy három évvel ezelőtt volt…