Blogom szerves részévé vált immár, ha megnézek egy jó filmet, vagy elolvasok egy jó könyvet, megosztom az élményeimet olvasóimmal.
Könyvet már vagy ötöt kiolvastam, egyiktől sem voltam elvarázsolva….
Talán, amit most olvasok: Kovai Lőrinctől a Hódítók,  bár ebben az a bibi, rémlik, hogy olvastam már…. Nem tesz semmit, élvezem így is!
Viszont elfogyasztottam egy jó pár filmet ezekből Szerintem……

Hilary Swank, Gerard Butler és a Jóbarátokból ismert, Lisa Kudrow főszereplésével:
P.S. I Love You  
Nagyon jó, sőt vicces és egyben megható a film. Nekem különös élményt szerzett, mert egyszer én is elvesztettem a férjemet, fiatalon, és az ebből való talpra állásról szól a történet.
Mellettem is voltak barátok-barátnők, utaztam, próbáltam én is szórakozni, később flörtölni, és bizony akárcsak a filmben, sok minden ugyanúgy sült el.
Nekem nem érkeztek a sírontúlról levelek, tanácsok a túléléshez a halott kedvestől, utóirat Szeretlek-kel, de azt hiszem nem is tudtam volna elviselni, ahogy azt filmben is nehéz volt.

21 – Las Vegas ostroma
Imádom Kevin Spacey-t, a K-pax film óta, és ő volt ebben az egyik főszereplő.
Bravúros történet, szegény diákkal, aki a Harvard Medical School ösztöndíjáért kűzd.
Okos diákok, mindenhájjal megkent professzorukkal, aki nem éppen szimpi figurává növi ki magát, fosztják hétvégenként a vegasi casinókat.
Érdekes, izgalmas, és persze a végén mindenki megkapja megérdemelt jutalmát.
A barátok újra egymásra találnak, a rossz bűnhődik, az ösztöndíj……. Nem írom le, nézzétek meg! Happy and.

Végül, de nem utolsósorban említésre méltó:
Mindenképpen, talán
Egy elvált apuka története, akit megkér a kislánya, hogy meséljen arról az időkről:
Amikor megismerte a mamáját, és volt e más csaj is az életében. Papa ráállt és sok minden kiderült, az is, hogy dohányzott, alkoholt fogyasztott. A lányok nem a saját nevükön szerepeltek, a kislánynak kellett kitalálni melyik lett az anyja, jó játék, meglepő fordulatok és fantasztikus, megható a film vége.

Remélem, meghoztam a kedveteket a filmnézéshez…….

Egy nagyon szép koncerten voltunk a fövenyesi kápolnában.
Ír, kelta etno muzsikát hallgattunk a Lighthouse /világítótorony/ együttes előadásában.
Fantasztikus előadás, fantasztikus hangszerek, ősi muzsika, feldolgozások és sajátszerzemények, gyönyörű hangú énekesnőjükkel elrepítettek minket a középkorba, Írország kies tájaira.
Ami a legjobban tetszett a rengeteg egzotikus hangszer: konga, bongó, surdo, triangulum, udu, chimes, esőfa, kajone, djembe, darbuka, shaker.
Ezenkívül: akusztikus gitár, ír furulya, fuvola, ritmus ütőhangszerek, stb.
Hat ember olyan hangulatot varázsolt, nem győztük tapsolni, visszatapsolni őket!
Ingyenes volt a belépés, a helyszínen lehetett vásárolni CD-t, potom kétezer forintért.
Na itt kezdődnek a bajok, embertársaink természetesnek vesznek mindent, mindig csak részesedni szeretnének, ahogy vége lett a koncertnek csak páran mentünk oda, vásárolni, a többiek gyorsan elpárologtak. Arra senki nem gondol, hogy meg is kell élniük valamiből, és ha egy CD árát vesszük belépőnek, főleg egy többtagú családnál, az semmiség egy ilyen színvonalas koncertért!
Én viszont most bármikor gyönyörködhetek a zenéjükben, hallgatom is, mert nagyon szép!
www.lighthouse-music.t/ne



a "muzikális kegytárgyak" és az énekesnőből is pici

Hétfőn este, megérkezett Tekla, Gézával, a barátjával. Tegnap szülinapom volt, és egyáltalán nem éreztem valami fényesen magam a bőrömben. Először is egy ideje nem szeretem a szülinapot, mégis bántott, hogy van egy-két ember akit szeretek, és nem feledkezem meg róla, nem tudott egy nyamvadt sms-t sem írni nekem. No problem,  ezentúl kevesebb gondom lesz!
Mi kell 40-en túl egy nőnek.... a Szex és New York filmváltozatával kezdtem, aztán Kabalapasik és éjfélig négy filmet fogyasztottam. "Világfájdalom" kedvemmel nem sokat tudtam kezdeni, ezért döntöttem a filmnézés mellett.
Férjem ezerrel vetette bele magát a konyhába, a reggeliket amúgy is ágyba kapjuk mindig, egy nagy fürdés a Balcsiban, két zuhanyozás, néhány pohár pezsgő elfogyasztásán kívül, ágyban töltöttem a napot.
Pánsíp koncert is kimaradt, álmos voltam, még a vízben sem tudtam felébredni, ráfeküdtem a vízre, karjaim a fejem alá és már szinte aludtam ott is. Tök jó, ez a valami, amit tudok, csak ráfekszem a vízre, és órákig fekhetek rajta, mindenféle tempózás nélkül, másnak ehhez gumimatrac kell....tengervízben még süttethetem is magam, annyira a víz tetején maradok.
Géza este horgászni ment és ma reggel egy igazi cápival kellett küzdenünk. Fogott egy jó négykilós pontyot.
Gálya volt a mai nap, Tamás halászlét készített, bográcsban, én a "cápaszeleteket" rántottam, jó játék!
Három óra konyha után, rá sem bírok nézni a kajára, Tekiék Pozsonyba mentek, oda érkezik a kisebbik Tamás, Angliából és még ma este visszajönnek ide. Marci horgászik.... remélem nem hoz halat!!

Cápika

 

Kezd rendeződni minden, az idő is javulgat bár tegnap Szentbékkállán voltunk a "Káli vígasságokon", Grillus Vilmos koncertjét többszöri felhőszakadás mosta el.
Kissomlyón háromnapos rock fesztivál volt, Gábor fiam főzőversenyen négyszemélyes görög nyaralást nyert.
Két nap, két féle ételt kellett elkészítenie, gulyást és paprikáskrumplit. Bármily hihetetlen az egyszerűbb ételnél szorítottam a legjobban neki, paprikáskrumplit kihozni győztesenek..... az már tudomány. Tényleg!
Gáborkám a nyaralást nekünk ajándékozza, ő nem tud idén menni, jaj olyan izgalmas, mert váratlanul jött!
Tóni Seicento találkozón volt Velencén, beugrott hozzánk itt töltött egy napot, hozott egy csomó jó filmet a rossz időkre. Én rengeteget olvasok, és már rengeteget alszom is, lement rólam a stersszes állapot.
Írok sokat, szeretném egy novellámat betenni a bejegyzésekhez, napról-napra folytatásosan.... még nem biztos!
Marci és az apja bicikliznek, horgásznak majdnem minden nap. Tamás lánya, Tekla is beugrik valamikor.
A szomszédunk egy nyugdíjas sebész, Pista bácsi, sok-sok évvel ezelőtt, még fiatalon elvált és nem nősült meg, évről-évre a rokonai nyaralnak nála, és olyankor ők gondoskodnak róla. Ezek anno mind kisgyermekes szülők voltak, és nem győzök ámuldozni, hogy elröpült az idő! Nagy lányok, nagy fiúk, csak a szülők nem változtak sokat, egy közös mindben: mindannyian elváltak. Azok is, akikről soha nem gondoltam volna....Maráék minden vasárnap 8-kor ott ülnek a kis kápolnában a misén, három gyerek... és mégis megtörtént.
Ez a téma érintett meg egy kicsit és inspirálta novellámat, ami most íródik. Birkózom keményen a témával, mert nekem most tényleg a fantáziámra kell hagyatkoznom, ami velünk nem történt meg, arról mindíg nehezebb írni!
Kedden este pánsípkoncertre megyünk Révfülöpre, egyszer már írtam róla mennyire szeretem! Majd beszámolok....

Kétnapos Amerikai Autós Találkozó és bemutató tartottak Badacsonyban, aminek a házigazdája szintén Majka volt.
Hú, micsoda járgányok! Csodálatos állapotban, pompáztak a Dísztéren. Lefotóztam néhányat, de nagyon nehéz volt
a sok bámészkodó miatt, perceket kellett várni egy éppkézláb kép készítésére.

gondoltam mi is beállunk... :)

Vagy esik, vagy fúj, amióta lent vagyok Balatonon.
Előzőleg azt írtam, délig alszom előtte hajnalban felébredek és 3-tól 6-ig olvasok, vagy írok.
Ez nem éppen a legjobb mert a tetőtérben a Marcit zavarom, földszinten a Tamást.
Érdekesen alakult az idei nyár, Tóni minden évben az olasz tengerparton mulatta a nyarat barátaival, Gábor Horvátországban. Idén Tóninak befejeződtek a felhőtlen diákévek, Gabinak elkezdődtek és ezért nem ér rá egyik sem.
Mi Balcsin esszük a tengergyümölcsét, amit magunkkal hoztunk, grillhusit, sült zöldséget és a tzazikit.
Nem elégedetlenkedek, így is nagyon jó minden!
Udvariban ráadásul találtam egy frankó helyet, ahonnan blogolni is tudok.
Egyelőre nem sok minden történt, Akaliban a galériában egy szép kiállítást néztem meg, csodálatos festmények voltak, és még
nagy kedvencemtől Fassel Ferenctől is láttam képet..... bár nem abban a témában, amit annyira szeretek tőle.
Badacsonyi borfesztiválon is voltunk, ahol Majka volt a sztárvendég, készítettem képeket is.

Balatonra utazom, úgy fest a dolog, hogy hosszabb időre és ezért sajnos bejegyzéseim hol lesznek, hol nem. Fövenyesen van NetCafé, de a pendrive használata tilos, sőt a kép letöltésekkel is baj van. Márpedig nekem úgy lenne jó, ha laptopomon megírhatnám és a kávézóban csak fel kéne tenni a net-re. Szorgalmasan gyűjtöm majd a témákat, jegyzetelek és amint nyílik rá lehetőségem teszem fel őket.
Viszek magammal egy halom könyvet, angol leckéket, és persze a laptopot. Ejnye! A súlyzókat sem hagyhatom itthon, gyaloglás és torna fontos része lesz a nyaralásomnak. Délig fogok aludni mindennap, rühelem a strandot, korán reggel jó és késő délután, a korán.... lehet, hogy kilőve. Marcinak egy csomó program be van ígérve, azokat teljesíteni kell.
Szerintem azok a napok lesznek a legjobbak, mert hajókázni fogunk, bobozni, borfesztivál az minden évben tuti, mozi, zene, és még minden, amit találunk. Kapolcs! Mert mégis lesz, hétvégétől indul.
Ha közben megnyerem a lottó ötöst, kicsit modosítok a programon.....pár ezer kilóméterről távolabbról tudósítok :)
Szia minden olvasómnak, és nektek is jó pihenést!

Mostanában az anyukámmal sűrűn beszélgettünk, a régi időkről. Sokat szenvedett a családja, amiből én annak idején, mint kisgyerek mit sem láttam. Nagyapám tárnoki svábgyerekként, egy tót-sváb lányt vett feleségül. Sok szőlőjük, pincéjük volt, és uttörő volt anno az őszibarack termesztésben a tárnoki szőlőhegyen. Községi kútról, ami a kert végében volt onnan hordták fel a vizet a hegytetőre, és mire beértek az első termések,  elvették nagyapától, államosították, nekiadták egy hozzá nem értő vasutasnak. Két pincét meghagytak, némi szőlőt, miközben ő hadifogságban volt a Kaukázusban.
Ahol avval kezdték, hogy a német neve (Mülhauser), sváb származása és még kitudja mi miatt agyon akarták lőni.
Sok év után hazaérkezett, és minden megaláztatás után megtartotta az élet- és jó kedvét. Én ezekre az időkre emlékszem. Esténként a pincék előtt, kis asztaloknál kártyáztak, iszogattak, beszélgettek a sok munkától elfáradt emberek, olykor lehallatszott dalolásuk a nagyszüleim házához. Aztán már csak a biciklik suhanását, a dinamók surrogó hangját, hallottuk ahogy legurultak a hegyről és elmentek a ház előtt, haza Tárnokra a falujukba. Nagyapám két pincéjének előterében volt, van (nagybátyám kezeli) egy nagy kőből kifaragott valami (bocs.nem tudom a nevét) a prés helye, azon ugraráltunk, játszottunk. Sosem felejtem el a pincének az illatát, nagyon szerettem, feljárni is mert mindíg volt valami nekem való, alma, körte, amit ott tároltak, vagy előkerült papa zsebéből egy pár szem negró cukor. Jó pofa asztalka, padok, nagyapám lopóban hozta a bort, töltötte a kicsi poharakba és énekelt.... mi gyerekek körülöttük szaladgáltunk, felmásztunk  minden kőre, és hallgattuk a keserű aztán mind vidámabb dalokat.
Először tárnokiak nyelvén tótul-tót dalokat, majd kuplékat....  ha már nagyon jó kedve volt mindig Rátonyinak ezt a dalát énekelte úgy, hogy a két ujjával dobolta asztalon az ütemet:

Jártam én már Párizsban, Londonban, Madridban, de legszebb élet mégis csak itt nálunk Pesten van.
Bejártam én a világnak sok-sok szép városát, és visszasírtam mindenhol a töltött káposztát.
Mert rántott csirke, halászlé, jó bor, jó pörkölt, hogy létezhet egy ilyen jó, ilyen áldott föld...
Jártam én már........

Itt az eredeti felvétel is, még Tóni vette fel számítógépre kazettáról papa énekét:

Megható, így utólag belegondolni, mennyi mindenen ment keresztül és mégsem tudták elvenni az életkedvét.... vagyis teljesen egészségesen (74 évesen egy híján meg volt az összes foga is), mégis mi vitte el....
Újra a nyomorult vagyon! A kárpótlási jegyeket egy gyermekkori barátja fiának ígérte, de valaki mást tett vele, amikor megtudta nagyapa, agyvérzést kapott és meghalt. Az adott szó, nála nagyon sokat jelentett. Élhetett volna akár 100 évig, mondta az orvos.
Az emléke itt van velünk, sőt kazettán az is ahogy énekelt......
 

Manapság micsoda eszközökhöz nyúlnak a gazdák! Nem rég még arról tudósítottak az újságok és TV csatornák, hogy az osztrák termelők csatornába öntik a tejet.
Ezt követte nálunk a dinnye borogatás, egyik áruházlánc hypermarketjének a parkolójábanban. Volt amikor búzát égettek.
Miféle világot élünk?! Nincs más módja a tiltakozásnak? Miért nem osztották ingyen az ominózus parkolóban a dinnyét? Az is ugyanolyan pofon lett volna azoknak akiknek a borogatást szánták. Éhezik a fél világ (erről írtam is korábban) szerintem.blog.hu/2008/04/23/szomoru_tenyek mégis így viselkednek az emberek.
Nem akarok belefolyni, sőt hozzászólni sem, csak a mély felháborodásomnak hangot adni!  Gyalázatosnak tartom ha a jövőben is így tiltakoznak, és azt is ha ezt szótlanul nézik az emberek!

Elég éredekes volt a hétvége....
Marci beindult, itt nyaralt két német lányzó, ezerrel udvarolt nekik. Nem számított, hogy ő a 15-17 éves csajokhoz képest pisis, akkora önbizalommal vetette magát a dolgokba....
A vicces az egészben az volt, hogy öt rövidgatya, tíz póló föl-le vétele, balhé percenként, ez azért nem jó, az meg amazért, hajzselé, mielőtt elment nem lehetett mellette kibírni, Axe deo, az apja Mexx parfümje... hú... vadállat volt! Ezt követte a siránkozás az esti hazajövetellel kapcsolatban, őrület tíz órakor akart hazajönni!
No este nyolc körül jött a telefon, nagyobbik fiam hívott, felkereste őt két nagyfiú a faluból, mindkettő túl van a tizennyolcon, hogy rendelje haza a Marcit mert udvarolni szeretnének a csajoknak és Marci zavarja a köreiket. Gábor elküldte őket a fenébe, és megmondta így jártak, ciki a 11 éves kissrác teljesen kisajátította a lányokat. Ma utaztak haza és Marcival dumcsizták, sétálták végig az estét. Én láttam a lányokat.... nem mondom, féltettem a gyereket, kinéztek vagy tizennyolcnak, és nagyon csinosak voltak.
Ma mindenáron el akarta kísérni barátját az evangélikus misére, nem akartam engedni mondván a katolikus is lesz menjen oda. Végül kitaláltam a megoldást kísérje el mindegyik a barátját a misére, így két misén vettek részt 11-kor és délben. Remélem lesz hatása! :)
Én szőrnyű marhaságot műveltem...... Nem normális szolgáltatók cseszegetik a békés fogyasztót a hülye számláikkal, amit kétszer akarnak behajtani, most is ez volt számlákat nézegettem, összeraktam a héten befizetetteket stb. akadt egy-két papír, amit az ember nem szívesen dob szemétbe ezért gondoltam kandalló egy szál gyufa és kész.
Arról teljesen megfeledkeztem, hogy a férjem a kandalló jobb kihasználása végett, (becsövezi és lapradiátorokat is fűt majd) kibontotta oldalt egy picit a csöveknek és a keringető szivattyúnak. Mire eszméltem már az egész házban füst volt, nem lehetett megszűntetni, a végén vizet kellett belocsolni..... néhány bankos papír miatt :)
Júj... függöny mosás azt hiszem és efféle nyalánkságok következnek, nyaralás előtt csak erre vágytam! Nem rossz, ülsz a nappaliban nézed a televíziót és olyan szag terjeng mintha tábortűznél ülnél... már csak a szalonna hiányzik..

Sokszor, sok helyen olvashatjuk, hogy ez az év a biblia éve. Bizonyára van akiben felmerül, mi is az a biblia? Miért is írok erről? Mert manapság legyintenek az emberek ha csak meghallják a nevét, már pedig szerintem az alapműveltséghez is hozzátartozik. Független attól, hogy milyen a vallásod, hiszel e vagy nem. Megpróbáltam a lényeget összeszedni evvel kapcsolatban.

A Binlia jelentése: könyvek. Azoknak az írásoknak gyűjteménye, amelyeket az Egyház "Szentírásnak" nevez. Az első része az Ószövetség, azokat a könyveket foglalja magában, amelyekben Izrael népe tanúbizonyságot tesz Isten nagy tetteiről saját történelmében.
Az Ószövetség könyvei a Krisztus születését megelőző évezredben íródtak. Ezek közül néhányat, mielőtt leírták, szóban adtak tovább nemzedékről nemzedékre.
A Biblia második, rövidebb része az Újszövetség.
Ez a Bibliának az a része, amely Jézus Krisztus Egyházában keletkezett. Huszonhét írásból áll, amelyeket az apostolok és más tanítványok készítettek Krisztus születése után 50 és 100 között. Huszonegy levelet találunk köztük - melyből tizenhármat Szent Pál írt. Ezek hamarosan az Egyház hitének apostoli alapjává váltak.
A négy evangélista (Máté, Márk, Lukács és János) mindegyik a maga módján Jézus Krisztusnak, Isten Fiának, a mi Urunknak tetteiről, működéséről és szavairól, valamint szenvedéséről és feltámadásáról tesz tanúságot.
Még sok érdekes dolgot lehetne evvel kapcsolatban írni, de ezt rátok bízom, akiben egy kis érdeklődést is felekeltettem, az forgassa, olvassa, jó dolog! Bevallom "bírkóztam" én is vele, de jobban szeretem ha ezeket a történeteket mise keretei közt a pap meséli el.

"Egy romba dőlt városban, pince falába vésve találtak rá egy üldözött ember hitvallására:
Hiszek a napban, akkor is, ha nem süt.
Hiszek a szeretetben, akkor is, ha nem érzem.
Hiszek Istenben, akkor is, ha hallgat."

Engem ez nagyon megérintett....

Biztosan jártatok már úgy, hogy egy dallam annyira belopta magát a bensőtökbe, egész nap belül dúdoltátok, sőt éjjel ha felébredtek még mindíg ott van.
Így jártam én is, nappal sir James Galway varázslatos fuvola zenéjét hallgattam, és Tóni jóvoltából El Condor Pasa perui-inka dalt, mégis éjjel másra ébredtem....
Magna Cum Laude: Vidéki sanzonja kóvájgott a fejemben. Szeretem, olyan fülbemászó, a Színezd újra pedig az a dal, aminek a refrénjét bárhol meghallja az ember.... énekelni kell Szerintem. Megkerestem reggel a Vidéki sanzon filmbéli változatát, az SOS szerelemben Ulmann Mónika énekli Csányival az is jó. Különben visszatérve az inka dalra, nagy rajongója vagyok a dél amerikai zeneének. Már alig várom a balatonfüredi borfesztivált, ott mindíg vannak bolíviai zenészek. Nincs gyönyörűségesebb, mint amikor este ezek az emberek, tollakba, népviseletükbe öltözve fújják a "pánsípokat", verik a dobokat!
Tamás helyettesít ma a boltban, ő már szabadságon van három hétig, és ma kilencig aludtam. Nagyon jól esett! A net-en való bogarászás is 11-ig!

Kezembe került a napokban egy "pletyka lap", és mélységesen felháborított, vagyis inkább  kicsit elborzasztott a cikk amit olvastam. Egy zenész felesége megszülte a kilencedik gyermekét, és apuka azt nyilatkozta nem állnak meg a kilencnél, azt szeretné ha a lányok és a fiúk egyenlő arányban lennének a családban.
Képtelen vagyok jó érzéssel belegondolni! Mi az az asszony? Az egész életét, sőt a legszebb éveit terhesen akarja tölteni? Mint egy tenyész állat? Vajon jó ez neki?
Ha négy-öt gyermekes mamákról hallok, akiknek van anyagi hátterük is arra, hogy becsülettel felneveljék gyereküket, azokra tisztelettel nézek!
Ez viszont nekem már sok! Nem is mutogatják a mamát, de el sem tudom képzelni, hogy megőrizte kívánatos, finom, nőies mivoltát ennyi szülés és a sok gyermek mellett való "gürizés" után. Képzelem a szüleit, a papát, hogy mit érez, amikor a veje ilyeneket nyilatkozik. Nincs lányom, de ha lenne, soha nem akarnék ilyen sorsot neki!
Kemény, beszólásos stílusomban (nem hazudtolhatom meg önmagam) csak azt tudnám tanácsolni apukának, hogy tegye a heréit egy keltető gépbe!
Pumpafejűből még azt is kinézem, hogy ennyi gyerek után már csak gyermeknemzés gyanánt nyúl a feleségéhez.
Kövezzetek meg, a véleményemet akkor is vállalom! Nem lehet ez az életcélja egy nőnek a 21.században...Szerintem..de egy normális pasinak sem!

Ég a fejem, mert tegnap szerencsére este még leellenőriztem a bejegyzésemet.....
és mit találtam, rossz beszúrást, cseréltem és immár a jót láthassátok. Ciki! Előfordul ha az ember sebtiben próbál valamit megcsinálni. Bocs!
Volt még egy személyes hozzászólás is, miért töltöttem a falunapi bulit a férjem nélkül?
A tokorcsi reptéren dolgozott, repülős nap volt.
Azt hiszem most már minden "tiszta", jöhet az új bejegyzés:

Annyi szép és jó dolog van az életben, velem most történt meg egy, aminek roppant örülök, de nem csak én, hanem a fiaim is. Sok-sok év után, szombaton meglátogatott minket a nagyobbik fiam keresztapja, Dody. Elhunyt, első férjem nagyon jó, azt hiszem gyermekkori barátja volt, és annakidején hétköznapjaink résztvevője, de együtt jártunk bowlingozni, tekézni, TV adás nélküli hétfőkön, vacsorázni a többi baráttal együtt. Szép idők voltak azok! Azt hiszem talán a legszebbek. Akkor még nem kellett megélnem ennyi szörnyűséget, hiszen azóta nem csak Gábort vesztettem el, hanem az apukámat és sok kedves hozzátartozómat is.
Dody látogatása nem csak örömmel töltött el, hanem visszahozta egy picit a múltat, mindannyiunknak eszébe juttatta.
Megható volt, amikor anyukám Gábornak azt mondta: - Mit szólsz itt a keresztapád!
Gábor átölelte és megpuszilta Dodyt....... ebben az ölelésben ha másodpercekre is, azt hiszem benne volt az összes emlék..... Érd, és az apukája is. Szerencsére annyi más felé figyeltem közben, mert ha nem biztosan elpityeregtem volna magam...
Szeretnék még sok hasonló szép napot megélni, de igazából nem tudom az érzéseimet evvel kapcsolatba kifejezni......szívemből örülök....
A legjobbakat neked, örültünk Keresztpapi!

Kialudtam a hétvégét de most is álmos vagyok, mert nagyon rossz idő van. Esik az eső, egész nap, én ezt jobban szeretem mint a meleget csak az álmosságommal nem tudok mit kezdeni. Igazán kitalálhatnának energia töltőt az embereknek, karra csatol, pár perc és huss fáradtság, levertség!
Kutya világ van nálunk a szó minden értelmében! Tegnap írtam az új kutyusról, Bandiról nehéz ügy, ha nem megyünk ki az udvarra nincs semmi baj, egymás mellett alszanak az ajtóban Bercivel. Amint kiteszem a lábam, ölik egymást. Jó lenne ezen a hatalmi harcon túl lenni már! Szegény macskáim is megszenvedik, fa tetején és kerítés tetején töltik a fél napot. Külön-külön egyik kutya sem hajtja őket, de ketten.....
Bandi

Édes kis puhaszőrű, falatka. Csak a szőre nagy, olyan könnyű és akkora hangja van... az ego-járól nem is beszélve! Nehéz dolga lesz Bercinek!
Körülbelül azt érezheti mint azok a nők, akiket egy 10-20 évvel fiatalabbra cserélnek... Szerintem
Dehogy akarjuk lecserélni, csak Bandika senkinek nem kell, nálunk meg van hely elég.
 

Hulla fáradt vagyok kb. 30 órája talpon, ebből sikerült két órát aludnom.
Falunap volt tegnap, annakidején soha nem hallottam ilyenről, jó dolog is meg nem is.
Annyiból jó, hogy ilyenkor lehetősége nyílik a falubelieknek, együtt szórakozásra, főzöcskére, beszélgetésre. Tóni és Marci délelőtt repülőnapon, volt Tokorcson, most is ott vannak.
Hoztak a reptérről egy édes pulikutyát, ami aztán rendesen bonyolultá tette a napot, ugyanis Berci, a régi kutyánk nem hajlandó elfogadni, féltékeny, külön -külön be  zártuk őket amíg nem voltunk itthon.
No de visszatérve a falunapra, elég sokan összejöttek, főzőversenyre is 11 jelentkező volt. Gábor fiam benevezte az öccsét, de a csikós tokányt ő főzte, ami különleges, erdei gombával nagyon finomra sikerült, csak időre nem lett kész. Gábor ezt nem is bánta, ő a barátoknak főzött, őket akarta megvendégelni. Történtek a buli folyamán dolgok, amiket nem értek, vagy mélyen nem értek vele egyet...
Mi a fenének akarnak egy nőnek "fizetni", micsoda dolog, utálom ezt a mit iszol stílust! Van családom, baráti társaságom akikkel iszom, ha úgy tartja kedvem.....de nem  süllyedek le a fizetek neked szeszkát Maca, színvonalra.
A leg pipásítóbb, ha nincs jelen a férjem, miért akarnak egyesek rögtön "rámmászni"! Undorító! Reggel hangot is adtam ennek a boltban, olyan embernek meséltem, aki felismerte a megnem nevezett pasikat és elfogja nekik mondani.
Nagyon helyes!
Táncoltunk, lányok barátok, körben együtt, és a lassú számoknál bevágtáztam a fiaimhoz. Így volt ez rendjén, pasinak még ideje sem volt felém elindulni!
Azt hiszem az évek során már ezt megszokhatták tőlem, ha egyáltalán elmegyek, most is csak azért voltam ott, mert a polgármester megkért, és a büfénél hátha szüksége lesz a fiamnak segítségre. Volt is hajnal négyig rámoltunk, ma is nyitva kellett tartani 8-10-ig a boltot, és ehhez péztárgép vissza vitele fontos....És a józan fej!
Holnap Érdre megyek, szülinapos Dédi, stb. most elnapolnám, a fáradtságtól.....Tóninak menni kell, elkísérem, "egye kutya" addig kialszom magam.

Milyen rögös út vezet a felnőtté váláshoz!
Vicces, de ha végig gondoljuk..... Azt mondjuk a gyereknek: -Neked még jó kisfiam, csak a tanulással kell foglalkoznod, majd meglátod ha nagy leszel!
Csórikám már alig várja, hogy nagy legyen. Ha vissza lehetne menni az időben, aztán melyikünk szeretne gyerek lenni? Húszéves annál inkább.
Középiskolás koromban mit szenvedtünk, hogy bebizonyítsuk a világnak, hogy már nagyon nagy lányok vagyunk, sőt felnőttek. Körömcipő, cigaretta, szemfesték, körömlakk, melltartó....és még sorolhatnám.
Röhögőgörcsöt kapok ha arra gondolok, azért keltem hajnalban, hogy besüssem a hajam, sutyiban kipingáljam magam, körömlakk, amit délután le kell mosni, nehogy apa meglássa. Melltartó... Kígyó utca Aranypókból, fekete és csupa csipke, apám megőrült amikor meglátta. Anya jobban tolerálta a dolgaimat. De ez olyan szép volt, izgi. Fulldokolni a hülye cigitől, borzongva lenyelni az első Martinit....de "felnőttek" vagyunk!
Szerencsés voltam, sok mindent megtapasztalhattam úgy, hogy nem kellett "rossz lánnyá" válnom, mégis megismerhettem a pesti éjszakát. Vendéglátós tanuló révén, kihelyeztek 1-2 napra a belvárosi vendéglátó cukrásztermelőjébe (sokáig nem kívántam süteményeket a látvány után), hidegkonyhán is voltam, gyakszi idő pedig a Ferenciek terén az Egyetem presszó. Fantasztikus jó hely volt, éjszaka isműködött. Tanulóként hatalmas borravalót kaptam, amit eltehettem. A tanulófelelősöm egy király, 29 éves csajszi volt (csak olyanok dolgoztak ott), úgy kezelt mint egy barátnőt. Előfordult, hogy nála aludtam (szülői engedéllyel) és vittek a barátjával, barátaival mindenhova magukkal. Így jártam 16 évesen az Intercontinentál bárjaiban, a Halló bárban, Tavaszban és még számtalan helyen. Fenn is hordtam az orrom az osztálytársaim előtt. Suli után nem egyszer bementem idős barátnémhoz, aki gyermekeként szeretett, szintén Ferenciek terén levő Drink bárba. Nappal is sötét volt, nagyon exkluzív hely, Böbe 40-es, hatalmas szőkekontyos, műszempillás, óriási vörös körmös istennő volt, és állati jó fej. Nagyon felnéztem rá, most már másképp értékelném, de akkor is jó fej volt! Ő intézte nekem a következő bulit:
A pasija aki magyar de Belgiumban élő, aki hol itt, hol ott leledzett, a Gyuri, mindíg ott ült Böbe szoknyáján egy Triumph TR7-es sportkocsival járt. Megdumáltuk, hogy kiakasztjuk az osztálytársaimat és várni fog tanítás végén az Ecseri úton a suli előtt. 1978-ban, ilyet! Hú! Nagyon menő! Csajok kint ültek az aulában... vártunk. Egyszercsak begördült.....csajok üvegre tapadva...röpködtek a csodálkozó és még had ne mondjam milyen szavak, a pincér tanuló fiúk már kinnt simogatták a kasznit.....Annácska meg szépen kivonult és beszállt a meseautóba. Soha nem felejtem el, a Kosztolányi Dezső térig nevettünk Gyurival, de közben jólesően fogadtam a buszokról és más autókból az irigy pillantásokat. Ettől a naptól fogva különös "tisztelet" övezett az iskolában.....
Az volt a rossz az egészben, hogy másnap avval kezdték: -Mesélj!
Meséltem.... nem írom le mert....hát...
Szóval effélék a fiatal lányok-fiúk, mind-mind felnőtt akar lenni. Jogos, a "kisfelnőttkor" nagyon nem élvezhető, pedig számtalan varázsa van.
Mindez a gyerekekről jutott eszembe, kicsik, nagyok, esténként sétálnak, összebújnak, sugdolóznak, futótűzként terjed ha jön egy új "husika". Még a 11 éves fiam is, harci díszbe öltözik....spray...zselé...stb. mostanság.

Szokásos "net túrámon" találtam őket. Nagyon tetszenek!


“Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”
(XIV. Dalai Láma)
 

“Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói.” (Alphonse Karr)

 
“Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.” (Jawaharlal Nehru)

 “Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”
(Márai Sándor: Füves könyv - Önmagamról)

Beszereztem egy újabb Márai könyvet: "Szabadulás" címmel, és "A kassai polgárok" lesz a következő.
 

Nagyon szép helyen jártam tegnap, Tóni barátait vittük Ausztriába, Kalwang nevű falucskába, Salzburg felé, jól bent az Alpokban. Régen jártam már Stájerországban, Tirollal együtt szerintem a világ egyik legszebb része.
Imádom a hegyeket, olyan jó lehet ott élni!
Fotóztam is, de csak ablakon keresztül....és hát nagy sebességnél....Volt egy jó pár alagút, különböző hosszúságúak.

megyünk be a hegy pocakjába 10km-es alagút

Rendesen bedugult a fülem még Szombathelyen is éreztem. Jó sok évvel ezelőtt, télen utaztam Olaszországba, mindenhol rettenetes hó, de az Alpokban az autópálya száraz volt... akkoriban nekünk minden csodának számított...

az Alpok lábánál

Az a felhőcske másodpercek alatt, esőt hozott, ami nem tartott csak rövid ideig.

130-cal üresben gurulni....király!

Megérkeztünk a faluba, gyönyörű, picike, hegyekkel teljesen körbe véve, mint a mesében, csend és tisztaság, irigyeltem ezt a két fiút. Az egyik srác itt él már jó ideje, amikor hazamegy Szombathelyre, pár nap után visszavágyik ide. Jó munkahelye van, errefelé szeretik a magyarokat, bár itt már nem igen láttunk magyar rendszámot.
A lakás is nagyon aranyos, amit bérelnek, minden van benne és a kilátás....

egy templom udvar az egyik oldalon


a másik oldal.... nem találok rá szavakat..

Szó mi szó el éldegélnék itt szívesen!
Itt van a szomszédban és mégis minden mennyire más, mennyire tisztábbak az utcák, mennyire rendezett, egész más mentalitás. Hülyeség az, amikor a jobb körülményekre hivatkoznak, a szép, tiszta környezet nem csak azon múlik Szerintem...
Visszafelé én voltam a sofőr, gyönyörűen jöttem a határig, semmi anyázás, semmi parasztozás.... de itthon. Rémes, amit a hazai autósok művelnek!
Sárvártól hazáig, iszonyú kocsisorok jöttek szembe, gondolom a Balcsiról, állandóan le kellett húzódnom, lassítanom, hogy a szembejövő ökör beférjen az ökörcsordába, akik nem engedik be.
Lényeg, épségben haza értem, és telis-tele van a lelkem evvel a csodálatos élménnyel, amit ez a kis kirándulás hozott.

Úgy néz ki, hogy visszatérő kedvenc témám a Pannónia Ring. Ma is kint voltunk Marcival és Anyával. Ezentúl ha Tóni kint fotózik és amikor csak megtehetem el fogok menni.
Ha választanom kéne, mit nézek szívessebben, egy divatbemutatót, vagy motorversenyt az utóbbit választanám. Nem éppen nőies érdeklődésre vall, de Szerintem fantasztikus!
Fennt állsz a teraszon, és egy nyaktornával felér, ahogy az esuhanó motorokat próbálod figyelemmel követni. Szó szerint suhannak, azok a hangok, azok a motorok, a szerkók, nem lehet betelni a látvánnyal!
Meglepett, hogy volt köztük nő is, le a kalappal, nem piskóta.... és ráadásul akit én láttam csajszi, nagyon csinos volt. Hm... jó neki! Nem mindennapi sport.
A fiúk...... hát azok....legalább is amíg rajtuk van a bőrszerkó nagyon vagányul néznek ki.
Anya teljesen el volt varázsolva, nagyon bejönnek neki azok a dolgok, amik nekem tetszenek.

verseny közben....

Szünetekben is akad látnivaló, ma például gokartokat teszteltek. De nagyon jól el
lehet bámészkodni a parkolóban, boxokban.



esetleg.....