Vannak az ember életében sajnos nehéz és rossz napok. Nos az utóbbi két hétben nekem ebből rendesen kijutott. Bízom benne, hogy nem lesz folytatás. Nem akarom a rosszat beblogolni, előre kell nézni, mert tudom, hogy mindenki meggyógyul és minden rendben lesz. Talán két dolgot, ami most nagyon bánt, az egyik megváltoztathatatlan tény: Franci cica csütörtök reggelre örökre elment, nem tudok róla írni..... nem megy. Tóni megtette helyettem is: Franci
Bandi kutyus beteg. Meg fog gyógyulni, meg kell neki gyógyulni!
Éjszakánként arra ébredek, hogy álmomban írtam, majd félálomban írom tovább a blogomat. Hihetetlen okos gondolatok jutnak ilyenkor az eszembe, csak egy bökkenő van: Mire felébredek rendre elillan az egész! Lehet, hogy bevezetem az álomnapló vezetését, odakészítek egy füzetet az ágyam mellé, és amint felébredek jegyzetelni fogok. Talán még jó dolgok is kisülnek majd belőle. :)

Megnéztem egy filmet, aminek az első részeibe kicsit belepörgettem, majd mind jobban lekötötte a figyelmemet, végül könnybe lábadt szemekkel értem a végére. A Tűzbiztos házasság az a film, amit mindenkinek érdemes végignéznie, aki párkapcsolatban él, aki házasodni készül, vagy már házas ember. Ez a film megmutatja nektek, hogyan lehet egy házasságot megmenteni, amikor az ember úgy érzi már, hogy kilátástalan, és ha nincs is problémád, akkor is megtanít értékelni, boldogságban megtartani azt. Egy házasságban keletkezhetnek kisebb-nagyobb tüzek, amiket okosan és szeretettel el lehet oltani, de meg lehet tanulni a kapcsolatot tűzállóvá tenni. Talán ebben is segíthet ez a film. A férj tűzoltó és a házassága is lángokban áll. Édesapja segítségével, aki szintén átélte ezt, és annak tanácsára egy 40 napig tartó szeretetpróbával sikerül úrrá lennie a helyzeten, és eloltania a tüzet mielőtt házassága porig égett volna. A film végére már csak a szerelem és szeretet lángjai kapnak erőre, és nem hamvadnak el. ❤️

Olyan hamar elszaladnak a hétvégék, pedig annyira szeretem, hisz együtt a kis család! Gyönyörű az ősz, frissek a reggelek, délután pedig irigykedve nézem a cicáimat, ahogy sütkéreznek, és a jó kis napocska sugaraival, vakargatja a hasukat. Jó kint lenni a kertben, virágmagokat gyűjtögetni, szőlőt csipegetni, vagy csak üldögélni és nézegetni. Este viszont….. már több mint két hete tart a szarvasbőgés, hogy micsoda ijesztő hangokat hallatnak! Bevallom, nem szívesen távolodom el a háztól, sőt inkább ki sem megyek! Nem ér kinevetni!
Így ragyog kint a világ, ha főzés közben kinézek a konyhaablakon. :)

Oberwartban vettem egy bögrét, ami tesója lehet annak, amit ükanyámtól örököltem. Délután abba készítettem egy fincsi teát...

De nem csak ezt a bögrét vettem, hanem egy ametiszt életfácskát, ami egy hegyikristályban álldogál. Jól megmostam, és pár napig kint töltődött teliholdnál, nappal pedig füröszkélt a napsugarakban. Kicsit a bokrok közt, és a sziklakertben is volt.

Az ametisztet régen nagy becsben tartották, amulettnek hordták, azt hitték róla, hogy hordozóját megőrzi a részegségtől. No, efféle problémáim nincsenek! A középkorban az ametisztet az igazi szerelem és a sírig való hűség jelképének tartották, hordta is boldog, boldogtalan egyaránt. Ezért találtam helyet a hálószobában neki. :)
Én ezt olvastam róla: „Tisztítja a vért és kiegyenlíti a vérnyomást, oldja a vérrögöket, ezért hatásos érproblémák és görcsök esetében. Gyorsítja a vérömlenyek felszívódását.
Segíti a látást, sőt a színvakság gyógyítására is használják.
Élénkíti a hasnyálmirigy működését, serkenti az immunrendszert, enyhíti a torokfájást.
Erősíti a légutakat és segít a tüdő megbetegedéseinek leküzdésében.
Hat az idegekre és az izületekre, elősegíti a kötőszöveti húzódások gyógyulását.
Az ametisztet a "szenvedélyek kövének" is nevezik, azt mondják róla, hogy a mániás viselkedések mindegyikére pozitív hatással van.”



 

 "– Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját. – Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony. – Ezt nem értem! - mondja a kisfiú. – És ezt soha nem is fogod megérteni …
- válaszolt...a gyermekét átölelve az anya. Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is: „Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?” „Minden nő ok nélkül sír.” – Ez volt minden, amit az apa válaszolt. A fiúcska felnőtt férfi lett, és még mindig kereste a választ, hogy vajon miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a Legfelsőbb Hatalmat: – Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen? Az Atya elgondolkozva válaszolt: „Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam. Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni. Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás nélkül. Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt mélyen megbántotta. Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy vigyázzon férje szívére. Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja: egy jó férj soha nem sérti meg a feleségét, mégis néha próbára teszi a nő érzéseit, határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e? És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak szüksége van. Látod: Egy nő szépsége tehát nem a ruhájától függ, amit éppen visel, vagy az alakjától, amilyen az ő formássága, de még nem is attól ahogyan a haját viseli. Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik. HISZ MINDEN NŐ SZÉP, AKI SZERET!"

Gáborkám otthon van, tegnap hazahoztuk, egy csúnya ételmérgezése volt. Két napos infúzió kúrával megúszta a dolgot. Kedden délelőtt bejött hozzám, a boltba a szomszéd nénije, Irénke, aki nagyon aranyos, és mindig aggódik. Ijedten nézett rám és azt mondta:
- Ancikám jaj, nem tudom, mi lehet, de egy bajszos öregember néz ki az ablakon!
Frászt kaptam egy másodpercre, majd lementem a lakásba, az egyik ablaknál senki, Irénke föntről navigált, hogy a másik ablakban. Félve mentem be a szobába, és azon gondolkodtam, hogy: „Úristen végig itt volt valaki és nem vettem észre!” Sehol senki, benéztem a roló mögé, és akkor láttam először én is a posztert.
- Irénke! Ez Einstein! – mondtam már nevetve.
- Ja, Einstein! Hú, hogy meg voltam ijedve….. mert úgy nézett. :)

Szekrényt rámoltam.....
Rámolás közben, kezembe került "nagybaba" az első babám. Még meg sem születtem, amikor anyukám egy kolléganőjével Kanadából hozatta a nagybabát. Szóval nálam majdnem egy évvel idősebb. Mindig imádtam, talán nyolc éves lehettem amikor kaptam nagybabának gyönyörű babakocsit, rugdalózót, gumibugyit, cumisüveget. A Nagymama varrt a babakocsiba szép csipkés párnát, tükörpaplant, és úgy tologattam a kocsit az utcában naphosszat. Később Gabi és Tóni rugdalózóját adtam rá, és úgy zártam a szekrénybe. Most éppen Tóni rugijában pihenget, egy csipke takarón, nehogy poros legyen, az én édes nagybabám. :)

nagybaba, aki most jaj... juj.... nem tudom leírni hány éves.... nagyon kerek...huh!

velem, amikor én még kislány voltam..... :)

és itt van a rugi igazi kis gazdáján, Tónikán Gáborkával

 

Az ujjam már rendben, kicsit hámlik, kicsit érzékeny még, de remélem rendben. Főleg azért mert most tényleg nincs idő magamra! Ami a blog címét illeti, most arról írok...
Délután elmentem befizetni a csekkjeimet, utána arra gondoltam benézek Gáborkámhoz..... Még a ház előtt hezitáltam egy kicsit..... miért is? De úgy gondoltam fel kell mennem hozzá. A gyerkőcnek már ki kellett volna nyitnia a boltot, de Ő feküdt az ágyban, rázta a hideg, hasmenés, hányás, indigókék száj, és nagyon rosszul volt. Két barátja elvitte Gáborkámat az ügyeletre, Celldömölkre én maradtam a boltban. Nemsokára hívtak, mentő vitte tovább Szombathelyre, ahol már a Tóni várta. Kapott injekciókat, mivel a vérnyomása 85, és a kiszáradás határán állt. Azóta beszéltem is vele, jobban van, lehet, hogy ételmérgezés.... nem tudni. Holnap megyek hozzá. Sajnos az élet mindig tartogat számunkra meglepetéseket, amik nem biztos, hogy mindig jók. Fő az optimizmus, a hit, és ilyenkor felbecsülhetetlen a család összetartása és a barátok szeretete!

Tegnap este lefeküdtem egy tálacskával, amiben egy kifúrt paradicsomba dugtam az ujjamat, a népi gyógyászat szerint ez segíthet. Elég fegyelmezetten aludtam el, semmi nem lett paradicsomos. :) Hajnalban vizes borogatással folytattam..
Reggelre egy kicsit jobban nézett ki. Úgy gondoltam nem kell doki, elmentem Sárvárra vásárolni, ahol rátaláltam a tegnapi csokira, vettem egy "csokorral" :) sőt még egy darab ritkaságra is leltem, egy szülinapos kiadásos dunakavicsosra. Viszont a falu határában volt egy kis kalandom, egy fekete cica sétált át előttem, nem voltam rest megfordulni, vagyis csináltam egy kis kört, amitől anyukámnak égnek állt a haja. Nem baj, megnyugodtam, babona letudva, különben is én már csak ilyen vagyok! :) Aztán szép lassan az ujjam megint nagyon csufira dagadt, lilult és lángolt, Sárváron a gyógyszertárban Kalciumot javasoltak, és mielőbb orvost. Az orvos ráér..... Még mindig fáj, de nem annyira, kicsit dagi, de nem annyira, szerintem még egy kis borogatás, fájdalomcsillapító csokizás :), optimizmus, és aztán minden rendbe jön. :) No, egye fene, bevallom, semmi kedvem a dokihoz, talán azért mert kicsit félek, de meg azért mert tudom, érzem, hogy a szervezetem erős és legyűri majd a bajt. :)
Zoltán imát ígért.... azt hiszem ideért..... még egy kicsit én is hozzáteszek..... és nem lesz semmi baj....
itt a "gyógycsoki" hegyem :) azt hiszem egy ideig elég lesz :)

 

Tegnap jógázni voltam, jól esett. Régebben tornáztam, manapság csak túrázni szoktam és szomorúan szembesültem a ténnyel, hogy nem megy a lótuszülés, amire nemrég még olyan büszke voltam. No, majd fog menni megint minden! Nem hagyom annyiba ezt az elmacskásodó folyamatot. Két napja fájt a bal kezem mutatóujj első ízperce (azt hiszem így mondják), gondoltam valamivel megerőltettem. Ma reggel arra ébredtem, hogy iszonyúan fáj, dagadt, vörös, feszül, lüktet. Megijedtem, mert nem látni rajta külsérelmi nyomot, porc leválás vagy hasonló járt a fejemben. Hm... azon is gondolkodtam, hogy bemegyek a kórház sebészetére és megmutatom egy dokinak, de inkább elkezdtem borogatni, és mindenféle kencével kenegetni. A helyzet nem változott, megnéztem mit ír a net, találtam is egy hasonló esetet, felvágták az illető ujját. Jaj, azt nem engedem! Nekem már volt műtve az ujjam, rémes! Aztán beugrott valami..... mintha megszúrtam volna valamivel egyik nap.....
Nagyon fáj, nem javul, forró, vörös, még kipróbálom a paradicsom borogatást, aztán ha nem múlik holnap sicc az orvoshoz. A fájdalom ellenére kicsit bénázva de teszek-veszek, mert képtelen vagyok elhagyni magam, és bánatomat csokiba fojtom. De nem ám akármilyenbe! Véletlen folytán botlottam a meggydarabos Tibibe, limitált kiadás, színezék és tartósítószer mentes. Valami isteni! Meggydarabkákkal dúsított különleges tejcsokoládé, hogy miért nem vettem akkor belőle tízet! :) De ki tudta, hogy milyen..... Fájdalomcsillapításra tuti jól működik az efféle Gombóc Artúr féléknek, mint amilyen én vagyok.




 

Reggel korán keltem, amit nagyon nem szeretek, hétkor már indultunk Oberwartba a zsibire. Szuper jó volt, megint lőttem vagy 70 fotót. :)
Változott a bolhapiac menetrend! Ezután minden hónap második szombat!

Tegnap Szombathelyen voltam. Sütöttem négy szép nagy pizzát, vittem a gyerkőceimnek. Jó, hogy Tóni ott van Marci közelében, helyettem is vigyáz egy kicsit az öccsére. Marci sűrűn látogatja a bátyót és ez engem nyugalommal tölt el. No, nem csak a pizza futárkodás volt a cél, Tóni kedvesével, Borival volt egy beszélgetős est a Cafe Freiben. Aranyos, tehetséges lány, akit ha megismer jobban az ember, tuti, hogy megszereti.
Itt megnézheted a képeit:
Bori fotók

Büki László cikke és képei a beszélgetésről a neten

Bori blogja

És néhány kép Tónitól:




Roppant jól éreztem magam, jó kis este volt! :)



 

Egy tizenöt éves lány súlyos motorbalesetet szenvedett, nem volt bekapcsolva a sisakja, életveszélyes állapotban bekerül a kórházba. Papírok híján a naplójából tudják meg kicsoda. Az ügyeletes doktornő elrohan, és kihívja a műtőből egyik sebész kollégáját, akinek egyezik a vezetékneve a sebesült lányéval, és kiderül Angela, Dr. Timoteo Rossi lánya. Fejsérülés, komoly műtét, túl fogja élni, mert erős és fiatal vigasztalja a kolléga. Az apa reakciója: Tizenöt éves, de nem erős! Megkéri kolléganőjét, ha úgy adódik, vegyék le a gépről, hagyják méltósággal meghalni, és neki a rossz hírt ő mondja majd el. Várakozás közben Timoteot a tragédia emlékezésre készteti. Először az otthonról való indulás, cinkos összenézés pici hazugság az anyának a tanulásról…. majd Timoteo kinyitja az ablakot. Kint egy nő vonszol egy széket, ráakasztja támlájára kockás szütyőjét, és az ablaknak háttal leül, a szakadó esőben, piros cipőben, és az út közepén. Timoteo becsukja az ablakot, rémülten hátrál és megrohanják a tizenöt évvel ezelőtti emlékek. Visszaemlékszik a napra, amikor a városszélén lerobbant az autója, és megismerkedett a nagy kockás táskát cipelő, érdekes fiatal lánnyal, Italiával. A lány segített neki, elvitte a lakására, épülő, sok emeletes házak közt, egy ici-pici régi házikóba, amit a nagyapa hagyott rá. Megengedte, hogy telefonáljon, kávéval kínálta. Rabul ejtették a férfit, a hatalmas szemek, a buta, kurvás külső, maga a nő, a nő! Idővel furcsa szexuális kapcsolat jött létre köztük, már a konferenciákra is magával vitte. Ez a szenvedélyes kapcsolat veszélybe sodorta a férfi házasságát, de az nem törődött vele. Otthon hazugság a mit sem sejtő feleségnek, furcsa, nem akarom szeretkezések, megbánással tarkított kielégülések. Menthetetlenül szerelmes Itáliába, aki gyermeket várt tőle, és már arra készült, hogy otthon bevallja. Felesége gyertyafényes vacsora közben, egy tányér alá rejtett képeslappal tudatja vele, hogy szintén babát vár. Kuszaságok tönk elege, bevillan a kép a valóságból…… A műtét közben leáll a kislány szíve, az apa, sírva, könyörögve, szívmasszázzsal hozza vissza. Folytatódnak az emlékek…. Feleségének nő a pocakja, Italiát mellőzi, de nem bírja sokáig. Viszont mire újból felkeresi, addig a nő a babát elveteti, és látni sem akarja Timoteot többé. Aztán találkozás újra, véletlen, esőben, az utcán szeretkeznek. Megszületik Angela, Timoteo mégsem boldog, a kórházból egyenesen Italiához megy. A lánynak el kell költöznie, vidékre utazik, ordítva, sírva búcsúzik kutyájától, hogy visszajön a mama nemsokára. Italia lekési a vonatot, Timoteo boldogan vállalja, hogy elviszi. Este, szállodában, vacsora mellett ülnek, közben a férfi elmondja a házassági esküt, Italia boldog, könnyes igennel válaszol, és hirtelen rosszul lesz. Lefektetik, de reggelre rosszabbodik az állapota, Timoteo két karjába szorítva rohan be vele a vidéki kórházba. Megpróbálja megmenteni a lány életét, úgy tűnik sikerrel, majd amikor az, magához tér, rövid időn belül meg is hal. Egy rosszul elvégzett küret által fertőzés, majd hashártyagyulladás az, ami végzett Italiával. Timoteo, zokog, búcsúzik, a koporsó lezárása után a fél pár piros cipő nála marad. A férfi újra visszatér emlékeiből a jelenbe….. Az út közepén ott a szék, de már Italia nem ül rajta….. Angela túl éli a műtétet, magához tér. Timoteo az öltözőszekrényéhez megy, kivesz egy csomagot, és elrohan a parkba. A szatyorból kivesz egy fél pár piros cipőt, felnéz az égre, megcsókolja, majd leteszi az út közepére és otthagyja.
Sergio Castellitto (Timoteo), Penélope Cruz (Italia)


 

„Kutatások szerint a vörösborban található antioxidánsok, a polifenolok, csökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A Mount Sinai School of Medicine orvosi egyetem egyik friss, egereken végzett kutatása szerint a szőlőben található polifenolok csökkentették a béta-amiloid*56 szintet. Ezt a peptidet összefüggésbe hozzák az Alzheimer-kórral.
Egy Nagy-Britanniában végzett kutatás szerint azok az idős emberek érték el a legjobb eredményeket a kognitív teszteken, akikre jellemző volt a borozás, jobbat, mint akik teát ittak, és csokoládét ettek. Ráadásul a mérsékelt borfogyasztást a szív egészségével is kapcsolatba hozták, aminek szintén van befolyása az Alzheimer-kór esetleges kialakulására.
Akkor is van remény, ha nem szereti az alkoholt. Az áfonya és a szeder antioxidáns tartalma is magas, noha a kutatók nem 100 százalékig biztosak benne, hogy ugyanúgy hatnak.
Aki szívesen fogyaszt bort, keresse a legsötétebb színű vörösborokat, hiszen minél sötétebb, annál több polifenolt tartalmazhat.”
A mértékletes borfogyasztás, a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelem miatt került előtérbe. Az antioxidáns hatás mellett a vörösborban található vegyületek az összkoleszterin szintet csökkentik, azonban a protektív, védő szerepű, a vérben megtalálható HDL szintjét növelik. Az antioxidánsok megakadályozzák az érelmeszesedést, a vörösborban található polifenolos vegyületek erősítik a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását is. A polifenolok gyulladásgátló hatással is bírnak, és védenek a rosszindulatú daganatos folyamatok kialakulása ellen is.



korábban itt is tettem említést a borról :)
kattints rá

Itthon van a jó kis mackógyerek! :) Szereti a koleszt, utálja a kaját, de mivel nincs más megeszi. Most bezzeg értékeli a főztömet, szerintem egy-két hónap múlva már nem is lesz válogatós, bármit elé tehetek. :) Rengeteg tankönyve van, haza lett hozva, bekötöm. Harminc ezer forint.... nem beszélve a füzetek és többi kiegészítő nyalánkságokról, az majdnem ugyanannyi volt. Huh! Szóval ezek után jó lesz, ha a gyerek tanul, mert különben..... hm.... mi is van különben? Ja! Akkor kidobott pénz az ablakon. No, de miért ne tanulna? Sok múlik a barátokon, osztály-, és szobatársakon, milyen hatással lesznek rá. Találkoztam néhányukkal, aranyos, rendes fiúknak látszanak, remélem így is van. :) Borzasztó volt viszont, amikor arról mesélt a gyermekem, hogy itt is vannak beavatások, magyarul szívatások és ezt a nevelők tudomásul veszik, oda sem figyelnek rá. Első este a kilencedikesek húzták az ágyakat a nagyoknak, Marci ebből kimaradt. De például van esti torna, amikor a nagyok bemennek és mondjuk 200 fekvőtámaszt csináltatnak a "kicsikkel". Ezt is tudják a nevelők. :( És előre kell köszönni a nagyoknak..... Remélem ezekből nem lesz gond....

Hát eljött ez a bizonyos nap... Marci középiskolás lett, és kollégiumba költözik Szombathelyre. Egész este csomagoltunk. Anno két fiúval már végigcsináltam, de az már valahogy feledésbe merült. Pedig akkor is aggódtam, szomorkodtam, végül megszoktuk, kibírtuk. :) De ez most a legkisebb csóka! Ki fogja ezentúl rendbe rakni a tanszereit? Ki fogja hegyezni a ceruzáit, felügyelni mindenére? Ki ad neki jó éjt puszit? Jaj nekem!
Tegnap reggel éreztem az első facsarást a szívem körül, amikor Nagy Ildikó glosszáját elolvastam az újság első oldalán.

"Nem, nem lesz elég ez az egy bőrönd. Tudod, kicsim, most már ott fogsz élni. Be kell rendezkedned, hogy minden kéznél legyen. Inkább most vigyük el, az autó elbírja, ne a vonaton kelljen cipelned. Persze, viheted a kistévét, a tükröt, meg a kenyérpirítót is. Nézd, mit találtam! Ezt a képet akkor csináltuk, amikor iskolás lettél, elsőbe mentél. Tizenhárom éve. Most megint elmész, de egy kicsit messzebb. A pillangós ágyneműhuzatot tettem oda, óvatosan csomagold ki! Beletettem egy fényképet. Gondoltam, ha hiányzom.... Gyere, sírjunk egy kicsit! Aztán induljunk. És várjuk a pénteket....."

Ezt most nem én követtem el, és nem lekvár.....
Apci műve a házi Erős Pista. :)

Kifejezetten bio, sosem látott vegyszert, sem tartósítót, ledarált cseresznyepaprika sóban eltéve. Az én feladatom volt a palánták megvétele, szorgos ember a faluból elültette, megkapálta. Apci gondozgatta, majd leszedte, ledarálta, én pedig üvegbe zártam ezt a mennyei finomságot. Nélküle nálunk nincs húsleves, gulyásleves evés, és még Ausztriában is megszerették, ott úgy becézik: Tamas :)
 

Az UNICEF honlapján az ő kétségbeesett szemei fogadják a látogatót.
Amina története /kattints a címre/
"Egyelőre csak töltődnek a táborok, az embereknek nincs hová menniük innen. Amíg tart a súlyos szárazság, nem tudnák megtermelni otthon az élelmüket. Amina sosem járt iskolába, a szülei nem tartották szükségesnek. Tizenkét éves korában férjhez adták, mert arrafelé az így szokás. A lány férje nem jött vele, Szomáliában próbál munkát keresni magának. Aminának fogalma sincs merre lehet, és láthatja-e még valaha. A körülmények ellenére mégis nyugodt és erős. Annyit szenvedett az elmúlt hónapokban, hogy most örül, ha rendszeresen élelemhez és vízhez jut. És annak, hogy hamarosan világra hozza a gyermekét."

 

/Forrás: Szabad Föld riportjából/

Afrikáról tőlem:/rákattintasz a címre bejönnek a bejegyzések/    Szomorú tények
"Közel Afrikához"

Hű állati meleg volt ma! Végül is nem rossz, bent a hűvös szobában. Semmi bajom vele, inkább ez mint a hideg. Nagyon tudok fázni. Egész nap fincsi teákon voltam, enni nem igazán tud ilyenkor az ember, inkább csak gyümölcsöt. Viszont Marcuskám miatt azért főznöm kellett, bár ő sem vitte túlzásba az evést. Délig szundikál, aztán monopoliznak a fiúkkal, strandolnak, szóval utolsó cseppig kiélvezi a gyerkőc még a szünetet. Ma már én sem bírtam magammal, megállás nélkül tettem-vettem, igazán jól esett. Kicsit kalandoztam a neten, rengeteg blogba olvasgattam bele. Na, ezt nem kellett volna! Vagyis, ha látom, hogy valami szörnyű, akkor tovább kellett volna állni, és nem felmérgesíteni marhaságokon magam. Elgondolkodtató, hogy mire használják az emberek a netet. Elképesztő! Tudom a következő mondatokkal ellenségeket, fogok szerezni magamnak, de nem érdekel. Hja, ha annyi szemét felkerülhet, akkor én miért ne merjem megírni a véleményem. Én balga jószág, azt hittem, hogy ha valaki nyit egy blogot, legyen az akár „én blog”, azt igyekszik tudásához mérten a legjobb színvonallal  csinálni. Azért mert meglehet bújni a névtelenség mögött, attól még lehet valami szép, és jó. Nem kell ehhez csicsa, meg hasonló, de saját magunknak is megadjuk a tiszteletet azzal, ha a tartalma nem trágár és közönséges. Az sem baj, ha az a blog egy kicsit építő jellegű. Sőt! Segít, szórakoztat, ismertet, esetleg tréfás. Férfiak írnak szépet és okosat, és férfiak írnak obszcén módon, és bunkón. Olvastam olyat, aki azt állítja azért-e fertelmes stílus, mert a bejegyzés tartalma nekünk nőknek a javunkat szolgálja, felráz. Köszönöm az ilyen ébresztőt! Sok szép, színvonalas női blogot olvastam, pedig legtöbbjük tényleg csak napló volt. Olvastam fiatal lány blogját, aki jobban tenné, bizony, ha megtanulná megfogalmazni az érzéseit, ha már leírja és megosztja az egész világgal, ne csak undorító káromkodással játssza a nagyot. Jártam olyan nő blogjában, aki a családja emésztési szokásait taglalta, és annak hangeffektusait. Pf, jobban tenné, ha legalább a blogon visszatartaná! Szóval érdekes jelenségek vannak. Nem vagyok álszent, káromkodni én is szoktam, megvan annak is a maga helye. A káromkodás lehet jó ízes, és nem obszcén, ahogy jópofizni is lehet elegánsan, és nem közönségesen. Szerintem egy nő mindenkor legyen A NŐ, a tinédzser jópofa és kedves, a férfi még nyersen is lehet kellemes. Az élet nem egy habos torta, tényleg ki kell fújni a gőzt, de mindezt meg lehet tenni kultúrált módon is. Szerintem nem kéne a netet szemetesládának használni! Akinek nem inge ne vegye magára, és ezért a néhány őszinte szóért ne haragudjatok meg rám kedves barátaim.

Narancsos rooibos tea, mézzel és citrommal.... imádom! :)


 

Ne takarítással és főzéssel töltsük az értékes és drága időnket, amit a gyerkőceinkkel vagy párunkkal tölthetnénk! „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”, ezért ne hagyjuk felhalmozódni a mosatlan edényt, vagy a szennyes ruhát. Tizenöt éve van már mosogatógépem, de ott sem gyűjtöm össze sosem a szennyes edényt. Energiatakarékosság ide vagy oda, éppen azért én akkor használom, ha tudom, hogy aznap tuti megtelik! Különben kézzel mosogatok, főzés közben mindent azonnal, így mindig rend van körülöttem. A másik nagy okosság, hogy tegyünk mindig mindent a helyére! Ezzel a módszerrel sokkal könnyebb rendet tartani, tanítsuk meg erre a fiókáinkat is. Bár az én legkisebb fiamnak ez még komoly megerőltető munkának számít, egyszer majd csak megtanulja, annyit rágom a fülét. :)
A takarításhoz kell, jót tesz a pozitív gondolkodás, valamikor erről írtam korábban. Így akár egy jó buliként is megélheted. MP3 farzsebbe a kedvenc zenéiddel, vagy CD lejátszóba betolod az ezer éve nem hallott kedvenceket, egy nagy kancsó fincsi tea a kedvencedből, juhéj és már pöröghetsz is! Dupla kalóriaégetés, egyszer a takarítással, másodszor a popsi rázással megy le a kiló. A vasalnivalót sem szabad gyűjtögetni, mert összegyűrődik, mert ijesztően sok lesz, és az bizony sehogy nem motivál. Én imádok vasalni, most megsúgom, hogy miért: - Tele van a géped filmekkel, vagy ott sorakozik a polcon egy csomó DVD, mert a barátaid kiírták a filmeket, amikért annyit epedeztél? Vagy régen láttad már a híradót és az NGC műsorait is, nagyon szereted? Akkor hát hajrá! Elő a vasalódeszkát, egy szupi gőzállomásba sem árt befektetni, imádni fogod, százszor könnyebb vele a munka! A filmet kiválasztod, és már jöhet is a szórakozás. Vasalással a filmnézés közbeni nassolás is kimarad, eltűnik a vasalnivaló, jól elfáradsz, ráadásul kalóriaégető, és még szórakoztál is egy jót. Vannak szörnyű munkák, amit semmivel nem lehet vidámabbá tenni, mondjuk a porszívózás, na ekkor kell bevetni a családot. A fiúk, férfiak például nagyon jól értenek hozzá, főleg ha jófajta nagyobb teljesítményű „szputnyikot” húzogathatnak maguk után. Mindenben érdemes a jobb minőségűt megvenni, háztartási gépekben és tisztítószerekben, mert jócskán megkönnyítik a munkát.
És ha esténként nem akarsz kifacsart citromként ágyba bújni, akkor bizony a vacsi készítésen is könnyíteni kell. Kis fantáziával a leghétköznapibb alapanyagokból csodákat varázsolhatunk az asztalra pillanatok alatt. Erre most nem akarok bővebben kitérni, talán majd máskor. De itt rengeteg jó ötletet olvashatsz: Gyorsvacsorák Ne gondold azt, hogy az étel ízének bármi köze lenne ahhoz, hogy mennyit ácsorogtunk mellette a konyhában. :)

Az L-karnitint több mint 100 éve fedezték fel, azóta számos egyéb élettanilag igen fontos hatását mutatták ki a kutatók.
Ez az enzim irányítja a nyílt láncú zsírsavakat az elégésre és energiatermelésre a testsejtekben. A karnitin, hasonlóan a kolinhoz, a májban és a vesében szintetizálódik a lizin és metionin (húsfehérjék) aminosavakból. A karnitin kihalássza a zsírmolekulákat a vérből, és izomsejtekben raktározódik. Az izmok aktivitása következtében, a zsír azonnal elég, és nem tud lerakódni. Ehhez a folyamathoz C vitaminra és vasra van szükség. Szívünk is a karnitin segítségével képes egészségesen működni, minél több oxigént kap, annál több karnitinra van szüksége. Kutatási eredmény, hogy a cukorbetegség esetén fellépő perifériás idegrendszeri zavarokat csökkenti, pajzsmirigy túlműködés esetén jótékony hatású, és csökkenti a perifériás érbetegség tüneteit. Fogyasszunk minél több teljes értékű élelmet! Salátákat, zöldségeket, gyümölcsöt, teljes értékű hántolatlan gabonát, tejet és tejterméket. Fehérjefogyasztásunkat, ami lehet hús-, hal-, vagy szójakészítmény, mindig egészítsük ki citromlével, vagy citromlével megöntözött salátával, limonádé ivásával. A fehérje és citromlé keveréke elindítja a szervezetben azt a biokémiai folyamatot, ami a karnitin termelődést fokozza. Így nincs szükségünk táplálék kiegészítő használatára, ugyanis ez a szer zsírégető hatása miatt fogyókúrában is igen népszerű.
Ha citromlevet csepegtetünk a tonhalra, fokozzuk a zsírégető hatást, így a szervezet serkenti a karnitin képződést. Sejtfiatalító párosítást kapunk, ha fejes salátát is fogyasztunk hozzá. A salátában lévő folsav gyorsítja a sejtképződést, a tonhalban lévő B12 vitaminnal ez még hatékonyabb. Mindkét vitamin fontos a vérképzésben, együtt azonban még inkább elősegítik a sejtek megújulását, hozzájárulnak a keringésünk jobb működéséhez.