A harmadik vasárnap angyala Luca, Luca kity-koty,
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre.
Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van.
Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.
De ma nem csak advent második vasárnapját ünnepeljük, Luca nap van!
Számos népi hagyomány fűződik e naphoz, a neten rengeteget olvashattok róla. :)
Luca, Luca kity-koty,
tojjanak a tiktyok!
A kamrájuk tele legyen,
üres hasa sose legyen
a gazdának itt!
Luca, Luca kity-koty.
Hogy a holnap mit hoz.
Dúskálnak majd a gyermekek.
Szórják csak rá a szemeket
a fejünkre most!
tojjanak a tiktyok!
Szalmájukba ugyan loptunk,
az adósuk nem maradtunk,
Isten áldja meg!
Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai, és a druidák is ismertek. Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele.
Ezért terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!”
A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából.
Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait."
Luca napi tilalom:
Ezen a napon tilos volt szőni, fonni, varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre, tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét is, nem szabadott mosni, és innentől a kémény alá kötözött nyírfa seprűvel volt csak szabad söpörni egész karácsonyig.
Ez utóbbi remélem hasznos tanács a mai menyecskéknek! :)
Két bejegyzéssel ezelőtt bemutattam Tóni cicáját, és említettem, hogy Gábornak is van. Nos ma délelőtt lefényképeztem, de alig lehetett épkézláb képet készíteni róla, mert végig játszott. Aranyos kis cica Gordon és Kalóz kutyus is szereti.
Gáborkámnak említettem, hogy így kicsit nehezebb lesz egy kétlábú cicára szert tenni, de azonnal rávágták a barátjával, hogy ezt nagyon rosszul tudom.
Amióta van Kalózka és kiscica, jönnek a csajok, kiskutya és cica nézőbe, vagy esetleg kandúrnézőbe, az is lehet.... :)
Délután faggattam Tamáskámat, hogy mi a véleménye arról: ha a csajok a cicára, kutyára harapnak, Gabi esküszik még a jó kocsira, akkor a lányoknak vajon mit kell bevetni pasifogónak? Igazából nem tudtunk zöldágra vergődni a kérdés megoldásával.
Vagyis szerintem nekünk elég, ha van bennünk egy kis szépség, egy kis okosság, háziasság, kedvesség, az sem baj, ha ötvözzük hangulatainkat a macskáéival.
Aztán itt be is fejezem, mert ha egy igazi felmérést készítenék, és megkérdeznék férfiakat hát… nem tudom, elbírná é a blogom a válaszokat.
Hogy miért ez a cím, mert imádom ezt az aranyos Perry Como dalt, amit mostanában naponta többször hallok egy reklám betétdalaként. Igazi karácsonyi hangulata lesz az embernek tőle.
Sárváron voltam tegnap bevásárolni, hű micsoda világ van! Már érezni az ünnep „szelét”, tömve vannak az üzletek. Még hogy szegénység van, és nincs pénz?!
Hm… nem úgy fest a dolog, legalább is szerintem.
Tegnapelőtt elővettem a Maria Treben könyvemet, és abból kúrálgatom a torkom és a bronchitisem. Tejoltó galaj teát iszom a gégémre, kakukkfüvet a légcsövekre, papsajt mályvát és zsályát a mellkasomra, mindezt mézzel egész nap. Úgy érzem, használ!
Hatalmas nagyokat alszom, naponta legalább tíz órát, ha egy kicsit fáj valamim rögtön aluszékony leszek, kórházban képes vagyok végigaludni a napokat.
No, de elég a bajokból, hiszen nincs is baj!
Amúgy tök jó kedvem van, sőt talán kicsit romantikus, mondhatnám szerelmes hangulatban vagyok. De mitől?
Kint szakad az eső, sötét, borús az ég. De mit ad Isten, nekem fantasztikus jó a kedvem!
Sőt most bepattanok az autómba és elhúzok a Gáborkámhoz, utána Janóházára, gondoltam lottózok egyet, de előtte felveszem az anyukámat, mert együtt csavargunk mindig. :)
Délután sütök, főzök valami finomat, szerelmetes hangulatomban remekelni fogok, és este már itthon lesz Apci is.
Ezt a csél-csap bejegyzést.... :)
Kicsit köhögök, fáj a mellkasom, ezért ma jó sokáig ágyban voltam.
Iszom a finom mézes gyógyteákat, és ki sem dugom az orrom itthonról.
Tegnap fogorvosnál voltunk Szombathelyen, kiesett egy fogtömésem , és persze a szokásos kontroll, Marcuskámnak mindjárt be is lett tömve egy lyukas fogacskája, hősiesen viselkedet.
Tónit is meglátogattuk, örökbe fogadott egy édes kis cicát, Morrisnak keresztelte.
Gáborkám is múlt héten vitt haza egy cicuskát, őt Gordonnak hívják és nagyon aranyos.
Ezek a fiúk! Szép kis otthonuk van, már csak a macskák hiányoztak belőlük….hm….esetleg kétlábút is vihettek volna haza, de ez az ő dolguk. :))
Így nehezebb lesz, mert olyat kell találni, aki szereti a cicákat.
Márpedig ki a cicákat szereti rossz ember nem lehet! :)
atom.blog.hu/2009/12/08/macska_29
Gáborkáét majd lefotózom, neki is itt a helye...
Irigylem a Tónit, de csak így karácsony tájékán, mert a belvárosban van a lakása, és olyan szépen ki van világítva az utca, a Fő tér, imádom a karácsonyi kirakatokat és fényeket.
Tavaly Schönbrunnban és Bécsben csavarogtunk adventkor, most is el kéne menni valamerre.
Tamáskám ma reggel ment és pénteken jön, ez így nagyon szupi!
Marcus is úgy aludt el nemrég, hogy kicsit fájlalta a torkát, mi a fene lehet ez? Egyikünk sem szokott beteg lenni csak nagyon ritkán. Talán ez a rendkívüli meleg tél az oka! Tegnap angol barátaink voltak nálunk, kérdeztem őket a H1N1-ről, csak legyintettek. Ők nem oltatnak, és egyáltalán nincs nnáluk ekkora pánik a járvánnyal szemben. Ki érti ezt?!
Röpködnek a bacik ezerrel. Homeopátiás megelőző szereket kajálunk és rengeteg, gyümölcsöt fogyasztunk, sok citromos teát mézzel, majd csak túl leszünk rajta.
Reggel lapozgattam az újságot, és majd meghaltam a nevetéstől:
”Húsz gyík az alsónadrágban” volt a címe a cikknek.
Egy német pasi így próbált kicsempészni Új-Zélandról 24 gekkót, és 20 gyíkot.
Minő bátorság! Én először egész más gyíkra gondoltam…:))
Az anyját! Nem semmi!
A tavalyi kiruccanást olyan jó volt újra végignézni! :)
szerintem.blog.hu/2008/12/22/a_200_ik_bejegyzes
Fejlesztői levél
Tisztelt Technikai segítség!
Tavaly frissítettem a Barát 5.0-ról a Férj 1.0-ra, és azt tapasztaltam, hogy a rendszer teljesítménye csökken, különösen a Virág és Ékszer alkalmazásokban, amelyek pedig kifogástalanul működtek a Barát 5.0 alatt.
Ezen túlmenőleg a Férj 1.0 több kedvenc programomat is eltávolította, mint például a Romantika 9.3.at és az Odafigyelés 6.4-et, ám telepített olyan alkalmazásokat, mint a Bajnokok Ligája 4.1-et, és az Újpest 3.0. Most már az Elbeszélgetés 8.0 sem működik, és ha a Takarítás 2.8-at akarom indítani, visszautasít a rendszer.
Megpróbáltam a Nyaggatás 5.3-mal kijavítani a hibákat, de sikertelenül.
Mit tegyek?
Elkeseredett
Kedves Elkeseredett!
A Barát 5.0 szórakoztató csomag, míg a Férj 1.0 operációs rendszer, saját utasításkészlettel.
Gépelje be a következő parancssort: Azt hittem szeretsz (Enter). Ezután töltse le a Könnyek 6.7-et, amellyel telepítheti a Bűntudat 3.0-t!
Ha minden rendben megy, akkor a Férj 1.0 ezután magától indítja az Ékszer 2.4-et és Virágok 3.6 alkalmazásokat.
Kérem figyeljen oda, hogy ne terhelje túl a Férj 1.0-t több ilyen alkalmazás gyakori vagy egy idejű futtatásával, mert előfordulhat, a Férj 1.0 telepíti az Ingerült Csönd 2.3-at vagy a Kocsmázás 7.0-t, mert ezek által a rendszer fokozottan ki lesz téve a Sör 6.1 támadásainak. A Sör 6.1 kártékony program, amely Hangos Horkolás, wav fájlokat hoz létre a merevlemezen.
Tapasztalatok szerint a Férj 1.0 a Pletykadélután 2.1 és a Barátnőim Átjönnek Vacsorára 3.2 futtatása esetén lemerevedhet, ezeket csak akkor indítsa, ha előtte telepítette az Elmehetsz A Meccsre 1.5-öt! Bármilyen hibát is tapasztal a Férj 1.0 működésében, ne telepítse az Anyós 1.0-t és ne telepítsen új Barát programot se!
Ezek nem támogatott alkalmazások; a Férj 1.0 rendszer összeomlásához és a kapcsolat megszakadásához vezethetnek.
A Férj 1.0 remek program, de csak korlátozott memóriakezelési lehetőségei vannak, és nem kompatibilis néhány alkalmazással (például a Vegetáriánus Étel 4.3).
Érdemes lehet fontolóra venni néhány kiegészítő szoftver beszerzését.
Személy szerint a Meleg Vacsora 3.1-et és a Rafinált Alsónemű 7.7-et ajánlom.
Szoftverfejlesztés
�
Ma laza napom van, nem kell főzni, egy vagon töltött pipicombot készítettem tegnap a családnak, maradt mindenből. :)
Délután Balatongyörökön voltunk, egy kedves festőművész barátunknál, Somlai Júliánál, aki főleg ikonfestő. Tündéri emberek, férje nyugdíjas orvos, aki Júlia ikonképeinek az alapját, sajátkezűleg faragja.
Közeledik a karácsony, ajándékok beszerzésének az ideje, hm... milyen szépen fejeztem ki magam…
Tamás barátjának, Gerardnak az édesanyja igen vallásos, neki szeretnénk egy szép ikonnal kedveskedni. Júlia munkái majdnem fél évig a püspöki palotában voltak kiállítva Szombathelyen, nem rég érkeztek haza, és sikerült is nagy nehezen ezekből a csodákból választani.
Tudtam én, hogy nekem nem szabadna elmenni, kecskére káposztát…. :)
Imádom a festményeket, és ennek látszata van a házunkban is.
(Egyke voltam, Apukám rengeteget hordott képtárakba, múzeumokba, és nagyon megszerettem a festményeket. Kislányként elkezdtem gyűjteni a múzeumokban kapható, képeslap reprokat, amiből szép nagy gyűjteményem lett, ezekkel játszottam, észrevétlenül megtanultam, megismertem a magyar és a világ nagy festőinek képeit.
Később megkaptam a leghíresebb képtárak albumait, és a festők életéről megjelent könyveket.
Amikor leköltöztünk, Tamás rendezett néhány kortárs művésznek, köztük Júliának is kiállítást, jártunk, járunk galériákba, szép számmal gyűjtöttünk képet és ismeretséget is.)
Mindig nagy szerelemmel tekintettem Fassel L’ousa Ferenc munkáira, de mire venni szerettem volna, meghalt a festő és nagyon magasba szöktek a képeinek az árai.
Majd, egyszer, talán stb. vigasztaltam magam. És most mit láttak szemeim!
Júlia Fassel nyomán készített néhány képet.
Szóval, ugye mondanom sem kell, vettünk egy festményt nekem is karácsonyra….
Olyan boldog vagyok! Annyira szép, lefotóztam becsomagolva, mert megy még a képkeretezőhöz, de így is látszik az a gyönyörű mesevilág, aminek a rabja lettem!
Nem tudtam lefotózni az ikont szépen....ennél százszor szebb...
ez közelről vaku nélkül, lámpával megvilágítva...
és itt a gyönyörű mesebeli vizimalmom keret nélkül, becsomagolva...
Fassel képek itt láthatók: mecsekart.hu/lista.php
És még egy érdekesség: Fassel Ferenc fia, Czakó Ferenc animációs-rendező, és rengeteg gyönyörű homokanimáció készítője.
Az első vasárnap a kék gyertyáé, a második a pirosé, a harmadik a fehéré, és a negyedik a liláé. Hogy miért?
A második vasárnap angyala:
"A második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyből, kezében egy aranyserleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot?
Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal végigmegy a világ összes házán, és valami keres. Mit keres? Tiszta szeretetet mindenember szívében. És ezt teszi majd bele a serlegébe, és viszi majd vissza a mennybe. És ott mindazok, akik a mennyben élnek, az angyalok, és akik meghaltak, fogják ezt a szeretetet, és fényt készítenek belőle a csillagoknak.
Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra."
Ma már született egy Mikulás bejegyzésem, közben kaptam egy barátnőmtől ezt a nagyon szép videót, hogy nézzem meg, megnéztem. Könnyes szemekkel akár csak a művész közönsége. Gyönyörű, megható homokanimáció:
Donászi Magda: Télapó érkezése
Megérkeztem Télországból,
kisgyerekek: -Jó napot!
Tudom, nagyon vártátok már,
hogy múljanak a napok.
Siettem is tihozzátok
csengős szánon, szaporán.
Szikrát szórt a szarvas talpa,
úgy suhant az út porán.
Fürge lába belefáradt.
Messzi van a mesevár.
Túl az ezer jéghegyerdőn,
hová sosem ér a nyár.
Ott van az én széllel-bélelt,
hóból épült palotám.
A kemény fagy jégvirágot
zúzmaráz az ablakán.
Van egy kicsiny toronyszobám.
Benne furcsa műszerek.
Vílághírű messzelátóm
jég-üvegén hókeret.
Ha én abba betekintek,
-higgyétek el nem csoda-
akármilyen messze laktok,
mégis ellátok oda.
Hol, mit láttam, nagy könyvembe
minden este beírom.
Megtelt könyvem sok-sok lapja,
elfogyott a papírom.
Tudjátok, hogy rádiómnak
a világon párja nincs?
Csönddel bélelt palotámban
valóságos drága kincs.
Ha gyermekek énekelnek,
a szívemhez szól a dal,
s úgy érzem, hogy nem vagyok vén,
hanem újra fiatal.
Tip-top, tip-top! Körbejárok
az üveghegy tetején,
amikor a messzeségből
víg dalotok száll felém.
Ha a táncban elfáradtam,
megpödröm a bajuszom,
bebújok a hóágyamba,
nyújtózkodom, aluszom.
Mikor aztán felébredek,
ajándékot keresek
Pirosalmát, aranydiót,
feketemák-szemeket.
Feneketlen zsákom mélyin
citrom-narancs is akad,
osszátok szét gerezdenként,
veszekedni nem szabad!
Kedvetekért jövőre is
telitömöm zsákomat,
ezer évig megtartom még
ezt a jószokásomat.
Búcsúzóul daloljatok.
Integessen kezetek.
Hószarvasom az udvaron
pihenhetett eleget.
Holnap már a mesehegyről
tekint ide Télapó!
Küldjek erre hófelhőket?
Örültök, ha hull a hó?
Frissen esett pihehóban
hócsatázni sem tilos.
Atól lesz majd jobb az étvágy,
s az arcotok szép piros.
Na most rajta! Repülj szánom!
Hószarvasom! Hoppla-hopp!
Kisgyerekek jóétvágyat,
mindenkinek jó napot!
A borús idő ellenére a kedvem az igen csak derűs. Apci ma jön haza és itthon lesz négy napig, ráadásul most nagyon jó zenét hallgatok. Féltízkor a tv-ben Katus Attila egy családot tornáztatott, és arról beszélt milyen fontos a mozgás, bizony igaza van, hányszor de hányszor elhatározom magam, néha összejön néha nem, hát ennyit a rendszeres tornáról. Inkább a túrázás híve vagyok az nem olyan fárasztó. :)
Hogy miket kéne tennünk naponta az egészségünkért, nem rég olvastam róla, gyorsan előkerestem, így néz ki:
„Azt mondják, naponta meg kell enni egy almát, mert az távol tartja az orvost.
Aztán egy banánt a kalcium miatt, egy narancsot a C-vitamin miatt.
Mindennap meg kell innunk egy csésze zöldteát, cukor nélkül, a cukorbetegség megelőzéséért és 2 liter vizet meginni, utána ki kell pisilni, ami megkétszerezi az időt, amit eddig vécén töltöttünk. Mindennap el kell fogyasztani egy joghurtot, hogy legyenek jó baktériumaink, amelyekről senki nem tudja, mire jók. Javasolják, hogy igyunk egy pohár vörösbort az infarktus ellen és egy pohár fehérbort az idegrendszer karbantartására. Magvakat is kell fogyasztani, sokat. Ezenkívül 4-6 étkezés ajánlott kis adagokban, azzal, hogy minden falatot 36-szor kell megrágni. Így, ha jól számolom, csak az étkezésre kell napi 5 óra.
Minden étkezés után jól meg kell mosni a fogainkat, még az alma, banán és magvak után is. Nem szabad elfelejteni a fogselymet és a fogkefével való ínymasszázst sem, mint ahogy a hosszú öblögetés is fontos.
Nyolc órát kellene aludni és 8 órát dolgozni. Ehhez hozzáadjuk a napi 5 órát, ami táplálkozással telik el, és ezek után 3 óra marad naponta.
Statisztikai adatok szerint napi 3 órát tévézünk. Na már most, ez a továbbiakban nem kivitelezhető, mert az egészséges élethez, minimum fél órát kell gyalogolni.
Ezenkívül a baráti kapcsolatokat sem szabad elhanyagolni.
Mindemellett érdemes egy napilapot és néhány hetilapot elolvasni, hogy képben legyél. Szexelni is kéne napi szinten, anélkül, hogy unalmas rutinná váljon a dolog.
A családdal való foglalkozásra is időt kell szakítani, valamint a háztartási munkákra is: mosás, mosogatás, ha kertes házban élsz: fűnyírás, ásás, kapálás, és akkor még ott vannak a gyerekek meg a háziállat.
A számítások szerint mindenre 29 óra kell úgy, hogy több dolgot csinálsz egy időben! Például: Tusoláskor a szád tartsd tátva, így naponta meg fogsz inni 2 liter vizet, ami ajánlott az egészséges élethez.
Fogkefével a szádban szexelj a partnereddel, aki tévét néz, és újságot olvas, míg te a padlót mosod. Szabad kezeddel hívd barátaid és rokonaid, közben idd a bort.”
Fantasztikus! :)
A sör meg arra jó, hogy ne legyen veseköved. :)
Tóni minden héten összeszed valami autócsodát, és ír róla egy cikket, fotókat és videót készít. Ez a mai nagyon tetszik! :)
vasnepe.hu/cimlapon/20091202_cadillac_eldorado
Micsoda napom volt ma megint!
Reggel Marcit orvoshoz vittem, már nem náthás, szóval kutya baja volt, amíg el nem indultunk. Nem tudom, hogy csinálják ezek a lurkók, de a dokinál már újra előjött a nátha, és persze még ráhúzhat két napot a betegállományára. :)
Na, de ez még semmi! Hazaértünk a gyerek színe újra, egészséges, majd ki csattan, nátha eltűnt, délután már haver hegyek a szobájában.
Ráadásul kikérte magának, sőt nem jön többé velem, mert én kiscicámnak mertem nevezni, és ő egy nagyfiú, és ne égessem holmi agyament becézgetésekkel!
Délután bekapcsoltam a tv-t, szokásos háttérzajnak, de ráfaragtam, mert egy nagyon szomorú filmet vetítettek. „Reménysugár” volt a címe, és végigbőgtem az egészet.
” A kiváló irodalom tanárnőt, aki egyedül neveli éppen lázadó korszakában lévő fiát, egy gyógyíthatatlan, kizárólag nőket sújtó betegség, a szervi szklerodermia támadja meg. Az életvidám, független Hope (Dana Delany) kénytelen belátni, hogy szülei segítségére szorul, ezért hazaköltözik. Bár az orvosok semmi biztatót nem mondanak, s legjobb esetben is csak tíz fájdalmas évet jósolnak, Hope elhatározza, hogy leküzdi ezt a szörnyű betegséget, amely lassan eltorzítja a testét. A megtörtént eset drámaian mutatja be egy anya küzdelmét az életéért és családjáért.”
Sajnos a végén meghal, irtózatos, fájdalmas, kegyetlen halállal.
Most jó késő van, ez a bejegyzés különben a 400.-ik, jó lesz holnapra.
Azért érdekes a 400, mert nem nagyon szoktam egy nap egynél több bejegyzést készíteni, és végül is ez azt jelenti, hogy bizony kezdek jó régi blogger lenni.
Nemiswankánál nem rég fejeztük be a chatelést, te jó ég, mit össze ökörködtünk! :)))
A holnap csavargós lesz, Szombathelyre megyek, 50%-50%-ban lesz kellemetlen és kellemes a kiruccanás. Orvosi vizsgálat, de utána…
Hurrá megyek a Tónihoz! Ja, és persze ha már ott vagyok, elkezdem a karácsonyi „anyagbeszerzést”. Karácsonyi hangulatnak még híján vagyok, de majd bepótolom.
Elég, ha bemegyek egy kreatív boltba, már pedig most kell, fogytán vannak a festékeim, és a decupage ragasztóm. Szóval ott rögtön elkap az alkotási láz, minden évben kidíszítem a házat, az ablakokat, és az ajándékok mellé szoktam egy kis sajátkészítésűt is csempészni. Viszont van egy kis probléma is ezekkel a boltokkal, rettenetes pénztárcazabálók.
Végül is a december eleve nem egy pénztárcakímélő hónap, bármilyen szempontból is nézzük. Bevallom, ennek ellenére szeretem, csak lenne karácsonykor egy kis havacska.
Ja és tegnap elfelejtettem felköszönteni Bandi kutyámat, ma kapott mindenféle finomságot, simizést, vakargatást kihagytam, hú mert puli, esett az eső, természetesen az esőben rohangált, és ilyenkor irtó büdi. :)
Azon viccelődtünk a Marcival, mennyi pénzért vállalná, hogy beül vele a kocsimba és Sárvárig az ölében viszi.... :))
A résnyire leengedett redőnyön beszűrődött az őszi napsugár fáradt fénye.
Lágyan játszadozott a szellő az ablak előtt álló vén diófa leveleivel, árnyékaik játékosan táncoltak a kopott padlón, s a szőnyegen.
Mély sóhaj szakadt fel ajkáról a nagy mahagóniból készült ágyban fekvő asszonynak.
- És bocsásd meg a mi vétkeinket…. - mormolta magában.
Vékony teste verejtékben úszott, és mégis fázósan húzta gyönge ujjaival magára a takarót.
A sok fájdalom meggyötörte, haja ősz, arca szürke, törékeny teste, sokkal többnek festett a koránál. Szeme a komódra tévedt, és megrohanták az emlékek:
„ - Ezeket a bútorokat az esküvőmre kaptam szüleimtől, több mint harminc éve.
Mindenki boldog volt azon a napon, csak én nem. Hozzáadtak a leggazdagabb paraszthoz, aki már az esküvő előtt egy nappal megpofozott. Akkor kellett volna világgá mennem, vagy elemésztenem magam!”
Lehunyta szemét, a napsugár most a szemébe világított, jóleső érzés futott át testén az apró fénysugár melegétől.
„ - Azt hiszik, hogy nem tudom, dehogynem, itt a megváltó vég nemsokára.
Láttam a nővér arcán, aki egy órája beadta a morfiumot, láttam a sajnálkozást, szánalmat.
Talán már holnap nem kell a kismotorján ide jönnie, talán megsegít a Jóisten, talán….talán…
Hol is tartottam?.. A pofon! Mindig voltak szeretői, és mi jutott nekem??
Most sajnálkozva benéz egy nap egyszer a szobába, mert amióta hazahoztak, külön alszik a díványon a konyhában. Azt hiszi, nem látom a Pitralonba mártott vattapamacsot, amit az orrába tömköd, hogy ne érezze a felfekvéses rothadó hús bűzét!
Anyám is elment ugyanebben a korban, az ő vesztét is egy férfi okozta.
Emlékszem, amikor hazajött Apám a vasúttól és Anyám elrebegte, elsuttogta, hogy ismét gyermeket vár. Apám lelökte őt másnap a kispadlás létrájáról. A magzat meghalt, a hasa nem nőtt Anyámnak, csak a mellén az a hatalmas folt, mely tizenöt év múlva elvitte.
Tudta, hogy rák és el kéne mennie az orvoshoz, de nem, nem akart tovább élni, akárcsak én. Hányszor megvert, hányszor erőszakolt meg, amikor éppen kedve tartotta.
Piszkosan, kapálás vagy permetezés közben, nem éreztem semmit, csak sírtam és a lábszáramat, combomat törölgettem a kötényemmel.
Négy gyerek, ők négyen, akik látták, amikor kést döfött az oldalamba, és folyt belőlem a vér, látták az ütleget nap, mint nap. Hiába fogta meg az Apám a grabancát, és fenyegette meg, hogy megöli, ha még egyszer kezet emel rám!”
A napsugár odébb állt, az éjjeliszekrényen lévő üvegpohár bordáin folytatta játékát, és a szivárvány minden színét vetítette a falra. A beesett arcocskán könnyek peregtek, tovább gyötörték az emlékei:
„ - Akkor este hazafelé a patak partján, elhagytam a kulcsot, rugdosott, ütött, a gyerek állt közénk, akit felemelt és iszonyatos erővel vágott a földhöz. A húszkilós kislányt, akit az oroszok elől bujkálva, pincében szültem meg. Talán két kiló lehetett, úgy tépték le róla a burkot, dunnát kellett a síró gyermekemre dobni, hogy ne hallják meg.
Kék volt mire elmentek és levehettem róla. Aztán tele volt a pici teste hólyagokkal, és a pince faláról kapartuk le a ként, azzal kenegettem, mindig sírt, de megmaradt.
Nem sok szeretetet tudtam nyújtani neki, mégis ő az, aki most a gondomat viseli.
Drága jó Istenem bocsásd meg a bűneimet!
Tegnap itt volt ő, annyi hosszú év után. Rácsavarta a stólát a kezemre, és együtt imádkoztunk, a szemében kihunyt már oly régen a tűz, ami sok-sok évig lángolt.
Gyóntam, együtt kellett volna tennünk, bár ha ő nincs, soha nem tudtam volna meg, hogy mit jelent nőnek lenni, és most ő adta fel az utolsó kenetet.”
Elaludt pár percre, a nap már nem sütött be, csak a falióra halk, monoton ütése, a haldokló mellkas pihegése és nehéz szag mely a fertőtlenítővel keveredett, ereszkedett a szobára.
Lánya óvatosan nyitott be, de rögtön feleszmélt a kilincs csikorgására.
Mély kék szemeiben a hála könnyei csillogtak miközben az kicserélte a lepedőt, vizes ruhával végig törölte, hűs kámforos kenőccsel a hátát bekente, és megitatta.
„ - Az én kislányom! Akihez szólni sincs már erőm… Látom sírt, és sír belül, mert ő is tudja, de mégis mosolyog rám.
Istenem! És itt az a kicsi gyermek is, aki kilenc éve úgy fogant, hogy már beteg voltam. Gyermekem a méhemben egy daganattal együtt fejlődött, nem örült neki senki, nem örültem én sem, de hat hónapra megszületett. Istenem, ne hagyd, hogy szenvedjen a kisfiú, aki semmiről sem tehet, gondoskodj róla!
Meghalok, mert jobb lesz nekem veled Atyám, a földi lét nekem csak szenvedést okozott. Szenvedtem és imádkoztam megváltásért hozzád."
- És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól….. - suttogta.
Testét borzasztó fájdalom járta át, csendesen búcsúzott, szemét még végigjáratta a homályban úszó szobán, megakadt egy pillanatra a párna és takaró sarkába hímzett Juliskán.
Látta a hosszú copfos szőke lányt, piros szalagokkal, pruszlikban, sok fodros szoknyában, takaros kötényben, ringlispilben forogva, szívéhez mézeskalácsot szorított, akkor olyan boldog volt.
Most fáradt fejét édesanyja puha ölébe hajtja, érzi az illatát, hallja a hangját.
Forró könnyei végig folytak hamuszürke arcán.
- Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod. – suttogta elhalón, és szeme felcsillant, mintha utoljára egy kis életre kapott volna, majd az ágy mellett lévő szentképen megpihent örökre.
(Ani)
Megtörtént, igaz történeten alapult a novellám.
Töredékét mondtam el annak, amit hallottam, képtelenség volt annyi szörnyűséget leírni.
Az első vasárnap angyala
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik:
egy angyal kék köppenybe öltözve leszáll az égből, hogy közeleb húzódjon az emberekhez.
A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságossan el van foglalva mással.
De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját.
Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik megtudják és megakarják hallgatni őt.
(www.karacsonyfa.gportal.hu)
Készítettem ma délután túrógombócot, én évek óta így csinálom, pikk-pakk és kész, ráadásul egészséges. Lefotóztam az egész munkamenetet, gondoltam felrakom, hátha érdekel valakit.
Felteszek forrni vizet, amikor forr picit megsózom, és mintha tejbegrízt készítenék, ugyanúgy szórom a vízbe a kukoricát és közben keverem.
Jó sűrű legyen, de ne, mint a beton, néhány perc és kész. Ez egy sima puliszka.
Amikor kihűlt beleteszek 50 dkg puha túrót, reszelt citromhéjat, pici vaníliát, és ízlés szerint cukrot.
Összekeverem, majd vizes kézzel gombócokat formálok belőle, és meghempergetem pirított zsemlemorzsában.
Vaníliás tejföllel tálalom. Irtó finom, könnyű és egészséges.
Meglátjátok olyan finom, hogy többet kell egy tányérra tenni belőle, mint a Marcusnak. :)
Ha kedvet kaptatok, jó gombóc gyártást kívánok! :))
Tegnap elég hülye napom volt. Reggel elvittem az anyukámat beoltatni az influenzák ellen, miközben szálltam ki az autómból köhögni kezdtem, és valami borzasztó fájdalom állt a derekamba.
Becsípődés, vagy hasonló, még ma is alig bírok járni, ülni. :(
Ráadásul tegnap még majdnem meg is fulladtam! Délután a nappaliban elaludtam a kedvenc fotelomban, és Marcika éktelen kiabálására ébredtem. A kandallóból valahogy visszacsapódott a füst, és elborította az egész házat. Napok óta pár órákat aludtam csak, és úgy elnyomott az álom, hogy semmit nem észleltem a füstből.
Lényeg itt vagyok, jól vagyok! :))
Vannak az ember életében ilyen félre sikerült napok…
Ma reggel Apci ágyba szervírozta a kéksajtos melegszendvicset, paradicsommal, teával, ezek után már kinek van kedve felkelni. :)
A délelőtt igazi förtelmes, sötét esős novemberi idő volt, a főzőcskézős kedvemre azért szerencsére nem hatott ki, viszont délután csodálatosan órákig sütött a nap.
Marci icipicit betegecske, fáj a torkincája, de amint kisütött a nap már nem tudtam bent tartani. Most pedig elűztem szegényt a gépe mellől, mert a laptopomnak lett valami kis kehe. Itt sínylődöm ennél a gépnél, ami annyira tele van mindenféle őrülettel, hogy egy PhotoStudió képszerkesztés, vagy hasonlók felérnek a középkori emberkínzással.
Bővíteni készültem gyermeknek a gépet, ram és vinyo részről, aztán kiszámoltuk, inkább gépcsere lesz, amit karácsonyi meglepinek szántam, de legszívesebben azonnal megtenném.
Túrógombit is készítettem ma, igazi "Én módra", nyitok neki egy külön bejegyzést. :)
Tegnap Pesten jártam Tónival. Riportot készített Rácz Zsuzsával legújabb könyve a „Nesze neked Terézanyu!” kapcsán.
Az Astoria kávézóban találkoztunk vele, egyenesen a rádióból jött, mesélte, hogy alig győzi az interjúkat. Aranyos, kedves, közvetlen, beszélgetés közben az is kiderült, hogy évek óta ott nyaral, dolgozik Balatonon a közelünkben.
Tóni munka közben...
Kicsit előbb érkeztünk, aminek én nagyon örültem, hisz a belvárosban töltöttem a lánykorom nagy részét, és volt egy órácskám, hogy bebarangoljam a környéket.
Jó volt nosztalgiázni, délután Érden rokonokat, barátokat látogatni, de ma már ha választanom kéne, hogy vissza menjünk, vagy itt élem le életem további részét, az utóbbit választanám.
Az a hülye vigyorgó, én vagyok Zsuzsa mellett, nem tudtam, hogy benne leszek a képben...:))
A videófilmet miután Tóni felrakja a netre belinkelem.
vasnepe.hu/kultura_oktatas/20091211_racz_zsuzsa_interju_nesze_neked_terezanyu
Tegnap reggel telefonáltak, hogy meghalt nagyobbik fiam egyik legjobb barátja.
Kőszegen a középiskolában kezdődött a barátság, összejártak, szerették egymást, talán két hete volt itt a Gábornál.
Szombaton este, a tejfölszerű ködben egy kanyarban letért az útról, autója egy fának ütközött, és kigyulladt. Próbálták menteni, de a kétméteresre felcsapó lángok közt esélye sem volt a túlélésre.
Soha nem ivott vezetés közben, szorgalmas, kedves, jó emberke, aki még csak 28 éves volt, és akire örökké szeretettel emlékezünk.
Szombaton két kedves vendégünk volt, Michael a pilóta és Stephan a Cirko Solunától.
Stephanékhoz két hete hivatalosak voltunk Hédervárra, csak a rossz idő miatt inkább a szombathelyi Mártonnapi vásárt választottuk.
Mesélte, hogy milyen jól sikerült a No stressz című két napos mulatság, és milyen sokan voltak.
A kedves kis nomád cirkusz, akikről már oly sokszor beszámoltam, a telet Héderváron töltik, majd tavasszal Pannonhalmát veszik célba, és a Balaton északi partján folytatják útjukat.
Szombaton Stephan Németországból érkezett, ahol a barátait látogatta meg, Ausztriáig stoppal, onnan Michaellel jött. "Bevállalós" egy pasi. :)
Kicsit női szemmel: 43 éves, a korából tíz évet letagadhat, fantasztikusan néz ki.
Magas, hosszú haja coffban, ezeregy fülbevaló a fülében, vegetáriánus, sosem ivott alkoholt, roppant megnyerő, jó apa, gondolom jó férj is, hisz Petra tűzön-vízen keresztül követi, és úgy láttam nagyon szeretik egymást. Nem semmi közel húsz évig nomád életet folytatva, gyermekekkel járni a világot.
Jó vele beszélgetni, igazi "zöld ember", még a cirkusz műsorait is a környezetvédelem jegyében komponálja.
Csodálom, szeretem az ilyen és hozzá hasonló embereket.
Anno az első bejegyzésem, amit róluk írtam:
szerintem.blog.hu/2008/05/28/szuper_jo_eloadas_volt
"Néhány hiba akkora poén, hogy kár lenne csak egyszer elkövetni!" :))