Hogy miért ez a cím, mert imádom ezt az aranyos Perry Como dalt, amit mostanában naponta többször hallok egy reklám betétdalaként. Igazi karácsonyi hangulata lesz az embernek tőle.
Sárváron voltam tegnap bevásárolni, hű micsoda világ van! Már érezni az ünnep „szelét”, tömve vannak az üzletek. Még hogy szegénység van, és nincs pénz?!
Hm… nem úgy fest a dolog, legalább is szerintem.
Tegnapelőtt elővettem a Maria Treben könyvemet, és abból kúrálgatom a torkom és a bronchitisem. Tejoltó galaj teát iszom a gégémre, kakukkfüvet a légcsövekre, papsajt mályvát és zsályát a mellkasomra, mindezt mézzel egész nap. Úgy érzem, használ!
Hatalmas nagyokat alszom, naponta legalább tíz órát, ha egy kicsit fáj valamim rögtön aluszékony leszek, kórházban képes vagyok végigaludni a napokat.
No, de elég a bajokból, hiszen nincs is baj!
Amúgy tök jó kedvem van, sőt talán kicsit romantikus, mondhatnám szerelmes hangulatban vagyok. De mitől?
Kint szakad az eső, sötét, borús az ég. De mit ad Isten, nekem fantasztikus jó a kedvem!
Sőt most bepattanok az autómba és elhúzok a Gáborkámhoz, utána Janóházára, gondoltam lottózok egyet, de előtte felveszem az anyukámat, mert együtt csavargunk mindig. :)
Délután sütök, főzök valami finomat, szerelmetes hangulatomban remekelni fogok, és este már itthon lesz Apci is.
Ezt a csél-csap bejegyzést.... :)