Tegnap reggel telefonáltak, hogy meghalt nagyobbik fiam egyik legjobb barátja.
Kőszegen a középiskolában kezdődött a barátság, összejártak, szerették egymást, talán két hete volt itt a Gábornál.
Szombaton este, a tejfölszerű ködben egy kanyarban letért az útról, autója egy fának ütközött, és kigyulladt. Próbálták menteni, de a kétméteresre felcsapó lángok közt esélye sem volt a túlélésre.
Soha nem ivott vezetés közben, szorgalmas, kedves, jó emberke, aki még csak 28 éves volt, és akire örökké szeretettel emlékezünk.
2009.11.23. 15:35 | Szerző:
-Ani-
A bejegyzés trackback címe:
https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr421546422
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nemiswan 2009.11.23. 19:34:53
Ez borzasztó :(( Részvétem ...döbbenet ...
Szombaton én is tejfehérségben buszoztam hajnalban dolgozni .Rettentően féltem.Ködben amúgy is ...
Szombaton én is tejfehérségben buszoztam hajnalban dolgozni .Rettentően féltem.Ködben amúgy is ...
jazoli 2009.11.24. 08:43:07
Szomorú! Nehéz feldolgozni a szeretteink halálát, még akkor is ha egy hosszú életút végén történik. Fiatalon, nem lehet, szerintem. Miért? Miért ő? Miért most?
Részvétem.
Részvétem.
-Ani- 2009.11.24. 17:07:10
Köszönjük!
Drága jó Istenem! Bár sosem lenne ilyen bejegyzésem!...........
Drága jó Istenem! Bár sosem lenne ilyen bejegyzésem!...........
-Ani- 2009.11.24. 17:07:41
Köszönjük!
Drága jó Istenem! Bár sosem lenne ilyen bejegyzésem!...........
Drága jó Istenem! Bár sosem lenne ilyen bejegyzésem!...........