Még mindig a Zacher könyv… ahogy ígértem, idézek még a könyvből. Szóval ez a nagyszerű ember anno mentőorvosként is dolgozott, elmesélt a könyvében néhány érdekes esetet.
„Le lettem szarva”
"Az egyik legvidámabb mentős történetem, legalábbis, akik látták, azok majd megszakadtak a nevetéstől, a Budaörsi úton játszódik. Kinn voltunk egy vonatgázolásnál. A sérült ott feküdt a vonat alatt. Ilyenkor persze azonnal megállítják a szerelvényt, s természetesen összegyűlnek a bámészkodók. Ilyen esetben az orvos nem foghatja, s ránthatja ki a vonat kerekei közül a sérültet, mint a répát ez nyilvánvaló. Ott volt kifacsarodva, talán az egyik végtagja még hiányzott is, vagy nagyon durván roncsolódott. Infúzióbekötés, intubálás, lélegeztetés. Ahogy ott görnyedek a beteg fölött és próbálom behelyezni a tubust, egyszer csak érzem, hogy forróság borít el. Aztán a forróság mellett érzem, hogy valami a nyakamba esik, meg a hátamra. Az történt, hogy pont felettünk volt a vécé, a vonat budija, amit csak akkor lehet használni, ha halad a szerelvény. De gondolom, valakit elkapott a szapora fosás, kiszaladt a budiba, rárottyantott, kieresztett mindent, és az egész úgy ahogy van, az én hátamba és nyakamba szakadt körülbelül 40 centi magasságból. Gyakorlatilag tarkón lettem fosva, de a cucc még be is folyt a kabátom alá. S persze egy mentőorvos még egy ilyen szituációban sem mondhatja azt, hogy gyerekek bocs, de leszartak és én ezt nem tudom végigcsinálni. Korrektül el kellett látnom a beteget, miközben a többiek, meg a rendőr majd felborultak a röhögéstől, az ápolóm is alig bírta levegővel. Nem volt mit tenni, kérnünk kellett egy másik rohamkocsit, mert én abszolút nem voltam emberi fogyasztásra alkalmas állapotban. Átadtuk a másik kocsinak a teljesen korrektül ellátott sérültet, és visszamentünk a mentőállomásra a sajátunkkal. Aztán úgy, ahogy van, tripla nejlonzsákba bezárva, az egész lefosott cuccomat egy az egyben kiraktam a szemétbe, mondtam, én azt haza nem viszem.”


/Dr. Zacher Gábor – Dr. Karizs Tamás, A Zacher – Mindennapi mérgeink, 2011, Stúdium Plusz Kiadó/

Ez kész őrület! Átszoktatott balkezes? Kétbalkezes? :-) Vagy mi a csuda?
Mi vagyok én? Jobb kézzel írok, de ballal is tudok, csúnyán, és tükörírással. Bal kézzel használom a kést, de étkezésnél a jobbal. Bal kézzel használom az ollót, bal kézzel varrok, bal kézzel ütöm a tollaslabdát, bal és jobb lábbal rúgom a labdát, jobb kézzel rajzolok, ballal satírozok, festek. Bal és jobb kézzel egyformán tudok enni a kanállal, de inkább balt részesítem előnyben. :-) Kézkulcsolós tesztben a bal kezem van felül, tapstesztnél a bal kezem csapom a jobba, a babatesztnél én bal kézzel megkarolom és jobbal tartom a baba fenekét, bal kézzel dobok célba, bal kézzel mosom a fogamat, jobb kezemben van a tű, ha cérnát befűzök.... :-) és alapjában véve mindkét kezemet használom.

"Képzeld el, hogy van egy bankszámlád, ahol minden reggel 86400 forint kerül a számládra.
Ezt aznap szabadon felhasználhatod, arra költöd, amire akarod.
De akármennyi maradt belőle, nem marad meg a holnapi napra. Minden este lenullázódik, akármennyit is használtál fel a nap folyamán.
Mindannyiunknak van egy ilyen bankja. Ez az idő.
Minden reggel 86400 másodperccel gazdagabbak vagyunk. Minden este lenullázódik, elveszik, akármennyit is használtunk fel.
Soha nem lesz több, egy perccel sem. Minden új nap új számlát nyit meg nekünk, és minden új este újra felégeti a maradékot.
Ha elmulasztod felhasználni az aznapi betéted értékét, elveszik. Nem íródik jóvá másnap.

Az óra forog. Csináld ma is a lehető legtöbbet!
Hogy megértsd, mennyit ér 1 év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételnie kell.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 hónap, kérdezd meg az anyát, aki koraszülöttet hozott a világra.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 hét, kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 óra, kérdezd meg a szerelmest, aki a találkozóra vár.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 perc, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 másodperc, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 tizedmásodperc, kérdezd meg a sportolót, aki csak ezüstérmet nyert az Olimpián.

Minden pillanat kincs, ami a tied. Becsüld meg jól, mert megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen elköltheted.
Emlékezz, az idő senkire sem vár.
A tegnap történelem.
A holnap rejtelem.
A ma ajándék."

Dönci igazából lány, csak arra gondoltam anno, hogy úgyis ivartalanítva lesz....
Hétfő óta frászkarika kerülget..... tüzel a macskosz.... vagyis Döncös.
Ilyeneket csinál.....miközben Öcsi Frici maccs kint "vernyákol", de nem csak ő, hanem itt van még két kandúr bandi...

Kész őrület! Próbálom bent tartani de hiába... Elolvastam minden fórum oldalt, állatorvosi tanácsot az ivartalanításról, majd úgy döntöttem meghagyok Döncöskémnek egy ellést... és bízom benne, hogy mégsem lesz "sok-sok babacicc"....
Jaj! Ma elmeséltem gyógyszerész barátnémnak, hogy miféle gondok nyomják a lelkemet.... erre ő; szeptemberig nyomatta a fogamzásgátlót a cicájának, majd kihagyott egy hónapot.... karácsonykor megajándékozta őket nyolc kis cicussal... szép kilátások.....

Talán két-három éve is van, hogy nem kötögettem, pedig régen nagyon szerettem. Tegnap újra elkezdtem kötni, és alig bírom letenni, nemcsak az alkotás izgalma jó benne, hanem közben ráérek filmet nézni, beszélgetni.... szóval most ez annyira jól esik... :)

Ajánlom mindenkinek "A Zacher Mindennapi mérgeink" című könyvet. Ugye nem kell bemutatnom ki ő?
"Világéletében orvosnak készült. Soha, semmilyen más pályát nem tudott volna elképzelni magának."
Saját bevallása szerint munkaalkoholista. Napi egy tábla mogyorós csokoládéval üzemel, s a pipáját sem tenné le semmi pénzért. Merthogy valamitől neki is függenie kell. Vallja, hogy tízmillió függő országa vagyunk - mert szenvedély nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Ám meg kell tudni húzni a szenvedélyszerű viselkedés és a szenvedélybetegség közötti határvonalat."


Az egész könyv nagyon tetszett, tanulságos, vicces és egyben borzasztó történetekkel tűzdelt, Zacher Gábor módra elmesélve.... imádom ahogy mesél. Lehet, hogy több részt is fogok bemásolni a könyvből, ez például nagyon tetszett.
Drogmesék
„A mesék nem mindig a legbékésebb történetek közé tartoznak. Nézzük csak a Grimm-meséket: A farkas és a hét kecskegida történetében a gonosz farkas hasát a kecskemama ollóval(!) vágja fel és jó nagy köveket varr bele. Persze a farkast a kövek belerántják a vízbe és megfullad. A Holle anyóban a lusta lány nyakába jókora adag szurok ömlik. Ugye emlékszünk, az Egri csillagokban is szurkot öntenek az ostromló török nyakába. Az ördög három aranyhajszálában a gonosz király a szegény asszony fiacskáját egy ládikóban beleveti a vízbe, nehogy felnőve elvegye a lányát. Ez gyermekgyilkosság. Nos, mit várhatunk akkor a többi mesétől? Hát kábítószert, természetesen. Sok mesében jelen vannak olyan vegyületek, gombák, növények, állatok, melyek valójában komoly szereppel bírnak bizonyos népek drogfogyasztási szokásaiban. Nézzünk néhány példát! Odüsszeusz kalandos utazásai során eljut többek között Kirké varázslónő földjére is. A varázslónő borral kínálta az utazókat, majd varázsvesszője suhintásával disznókká varázsolta őket. Odüsszeuszt Hermész figyelmeztette, hogy ne igyon a borból. Mi is ez a furcsa ital, mely disznóvá és más állatokká varázsolhatja az embert? Ez a mandragóra főzete. A mandragóra pszichoaktív növény (Mandragora officinarum), többféle ún. tropán alkaloidot tartalmaz. Ezek például az atropin, a szkopolamin és a hyoscyamine. A növény gyökerének rágása vagy az abból készült főzet negivása súlyosan zavart állapothoz, hallucinációkhoz, magas vérnyomáshoz, szapora szívműködéshez vezet, mely kipirult meleg bőrrel és tág pupillákkal jár. A növény neve a szanszkrit mandros (aludni) és agora (anyag) szóból eredhet. Már az Ótestamentumban is említik a mandragórát. (Teremtés 30, 14-16, Salamon 7, 11-13). Én még tizennégy éves koromban, elsős gimnazistaként találkoztam a történettel, de visszaemlékezve senki sem magyarázta el nekünk, hogy mi is ez valójában.
Odüsszeusznál népszerűbb a gyermekek körében Harry Potter, a varázslótanonc, aki Roxfortban sok érdekes dolgot tanul meg – többek között a pszichedelikus növényekről is. Aki növénytanórán a mandragóra sikolyát meghallja, az napokig eszméletlen lehet vagy meg is halhat. Ez ellen védekezni kell természetesen, nem mással, mint fülvédővel, hiszen így átültetéskor hiába sikolt a növény, nem fogjuk hallani. A filmben a cserépből kirántott ronda törpét formáló gyökér borzasztó fejhangon sivít, és gyorsan visszadugva a földbe csendesedik el. A mandragóra gyökere nem csak Harry Potternél elevenedik meg, hiszen a gyökeret többször ábrázolták Gonosznak, és kultikus istenszobrokat is faragtak belőle. Nem véletlenül nevezi a népnyelv a Sátán almájának. Több Shakespeare-drámában is utalnak a veszélyes mandragórára (Antonius és Kleopátra, IV. Henrik, VI. Henrik, Rómeó és Júlia, Othello).
Miért fontos, hogy a gyermek ne csak a mesét olvassa, hallja, hanem belásson a történet mögé, megtanulja a valóságot? Fel tudja-e fogni egy hat-hét éves gyerek ezeket a veszélyeket, megérti-e a történetet a valóságban?
Azt kell válaszoljam, hogy igen. Persze nem a szerkezeti képletét kell a szereknek bemutatni, nem a bonyolult élettani hatásokat kell elemezni, hanem egyszerű szavakkal felhívni a figyelmet a veszélyre. Ha megennéd ezt a gyökeret, nem ismernéd meg a mamát, a papát, a nagyit. Nem ismernéd meg a játékaidat, szaladgálnál, kiabálnál össze-vissza, még kórházba is kerülnél. A szerek megváltoztatnak, ez lehet a fő üzenet.
Lássunk más példákat! Biztosan van olyan a kedves olvasók közül, akinek a gomba volt a jele az oviban. Emlékezzünk csak, szinte minden oviban, gyermekkórházban, mesekönyvben ott van a piros kalapos, fehérpettyes gomba a háttérben. Először Zdenek Miler A vakond nadrágja című könyvében tűnt fel nekem a gomba. Hiszen ez a légyölő galóca (Amanita muscaria). Miért ezt a cseppet sem veszélytelen gombát lehet látni a mesékben? A válasz egyértelmű: látványos. Egy rókagomba vagy egy csiperke igaz, hogy ehető, de nem ilyen szép színes és pöttyös. Több mesében is feltűnik a veszélyes gomba, hiszen ilyen gombaházakban laknak a Hupikék törpikék, ott van a háttérben Hófehérke történetében, számtalan állatmesében. Ennek a gombának a használata, mely hallucináció előidézésére szolgál, egyidős az emberiséggel. Tízezer évvel ezelőtt az ősközösségi társadalomban élő törzsek mindegyikében volt egy sámán, akinek az volt a feladata, hogy kapcsolatot tartson a törzs isteneivel. A sámán volt a törzs legokosabb embere, aki ismerte a természetet, a gyógyító és ártó növényeket is. Tudta, hogy az „isteni kapcsolattartáshoz” mi kell. két légyölő galóca elfogyasztása elég volt, hogy a nyilvánosság előtt felfokozott érzelmi állapotba kerüljön, vitustáncot járjon, tér- és időérzékelési zavarai jelentkezzenek. Ezt az állapotot nem az isteni kapcsolattartás okozta, hanem a légyölő galóca iboténsav és muszcimol tartalmú toxinja. Hasonló toxinokat, de nagyobb mennyiségben tartalmaz a párducgalóca (Amanita pantherina), mely azonban kevésbé látványos, mint légyölő társa. Ennek a kalapja sárgás-barnás színű. Ezek a gombatoxinok azért veszélyesek, mert bejutnak az agyba, így ott fejtik ki elsődlegesen hatásukat. A sámán a prehistorikus időkben még vigyázott, hogy tudása csak szűk körben terjedjen el. Nem így napjainkban, mikor ismét komoly divat lett az ún, magic musbroom (varázsgomba) fogyasztása, mely erdeinkben is sokfelé megtalálható. Visszatérve a mesék világához, érdekes, hogy eddig csak egy olyan mesével találkoztam, ahol külön felhívták a gyerekek figyelmét arra, hogy a gomba veszélyes, ha megesszük. Ez a mese Cselényi Anikó Piros esernyő című zenés mesejátéka, melyhez Presser Gábor írt zenét.
A Grimm testvérek meséi, ahogy erről már írtam, bővelkednek horrorisztikus elemekben. Drog szemponjából mindenképpen kiemelkedő a Békakirály című mese, mely európai ismeretekhez képest egy egzotikus, állati méreganyagról szól. A királylány aranylabdáját a varangyos béka hozza fel a kút mélyéről, majd egyre követelődzőbbé válik. „Fogadj asztalodhoz, fogadj a szobádba, az ágyadba és végül csókolj meg!” – kéri a béka. A királylánynak be kell tartani az ígéretét, megcsókolja a békát, és láss csodát, gyönyörű herceggé válik. Összeházasodnak, élnek boldogan, amíg… stb. A mese itt véget ér, de a történetbe egy kicsit érdemes belegondolni. Egyes varangyos békák (Bufo alvarius, Bufo marinus) egy bufotenin nevezetű anyagot választanak ki egyes mirigyeikből, melyek a végtagon és a nyakon találhatóak. Ez egy igen hallucinogén anyag, triptamin, pontosabban 5-metoxy-dimetiltriptamin (5-Me-O-DMT), mely a szájba kerülve akár 15 másodperc alatt is kiválthat hallucinációt. Hogy is volt akkor azzal a csókkal, miért is vált herceggé a béka a csók után? Megvan a magyarázat. Ez a „békaméreg” bekerült például az X-aktákba is, sőt békabőr preparátumot használtak stimulánsként kínai atléták az 1992-es olimpián Barcelonában. A porított szárított békatest nagy népszerűségnek örvendett már a középkorban is amulettként.
A legdurvább drogos mese azonban Alice Csodaországban. Lewis Carroll meséjéből készült Disney-rajzfilm nem más, mint egy 75 perces trip, tele hallucinogén elemekkel. Nem csoda, hogy ezzel a címmel a Jefferson Airplane nevű együttes kultusz drogszámot is írt annak idején. A filmet felnőtt szinte nem is tudja végignézni, olyan idegesítő. Nem csoda hiszen betépve íródott. A gyerekek számára ez még nem olyan zavaró, nem zavarják az átalakulások, hallucinációk, de aki sejti, tudja, mi van ezek mögött, annak nehezen elviselhető.
Hasznuk vagy káruk van ezeknek a történeteknek. Sok mese a felsoroltak közül örökbecsű, eddig nemzedékek nőttek fel rajtuk és fognak is a jövőben, de további előnyöket kéne kovácsolni belőlük.
A drogprevenciót nem tizenkét-tizenhárom éves korban kell elkezdeni, mikor a gyermek túl van az első szipuzáson, füves cigin, sőt osztálykiránduláson be is rúgott tisztességesen. Hat-nyolc éves korban a gyermek a legfogékonyabb időszakát éli, nyitott mindenre, mindent megjegyez. Ilyenkor van itt az ideje megtanítani azokra az alapokra, melyek az életét drogmentessé tehetik. A prevenció célja egy mondatban megfogalmazható: meg kell tanulni felemelt fejjel nemet mondani. Az alapok letételében segíthetnek a mesék is."

/Dr. Zacher Gábor – Dr. Karizs Tamás, A Zacher – Mindennapi mérgeink, 2011, Stúdium Plusz Kiadó/

Ha egy kicsit elmegyek a gép mellől?
A cica bosszúja..

Mivel állandóan játszani akar, ha a géphez ülök rögtön az ölembe ül, nézi a monitort, belepiszkál és megsértődik, amikor finoman letessékelem.
Most éppen alszik, nyugodtan pötyöghetek... :-)

Katici meghívott egy játékra a blogjában, ami arról szól, hogy írjak le hét dolgot magamról.... bármit, lehet az hétköznapi, vagy különleges. Hezitáltam rajta egy jó ideig, oly sok mindent osztottam meg már magamról, annyi mindenről elmondtam a véleményem, aki olvas már ismeri a rigolyáimat, tudja, hogy mit szeretek, és úgy döntöttem, hogy nem bocsátkozom ismétlésekbe. Egyszer már egy bejegyzésben írtam arról, hogy "Ki vagyok én". /rákattintva olvashatod/ Biztos fogok még sokszor írni magamról olyan dolgokat, amiket még nem ismertek, talán még én sem :) de legyen az a jövő titka. Akiknek továbbküldeném, már vagy megválaszolták, vagy tudom, hogy nem fogják, vagy... vagy... Nekem mindenesetre jólesett, Katici köszönöm!

egy kép "rólam"... szerintem pont ilyen vagyok... :-)


 

Borzasztó világ volt itt hétvégén, szombat este kezdődött, és vasárnap reggel már mindent jég borított. Tóni fiam cikke és fotói erről: ITT
Sajnálom, hogy nem készítettem fotókat, de őszintén megvallva ki sem mertem lépni a házból, vagyis csak egy picit, hogy Anyánál megnézzük mi a helyzet. Neki még ma is a lelkére kötöttem, hogy ki ne merjen menni a házból! Apci autója kint aludt, egy merő jégtömb volt az egész. Engem a frász kerülgetett, amikor ma reggel nekiindult a 350km-es útnak, ő nem csinált belőle gondot, és Hála az Égnek szerencsésen meg is érkezett. 
Túl éltük a félévi bizonyítvány okozta megrázkódtatást, ennek örömére ma meg volt az ilyenkor szokásos szülői értekezlet. Tündéri osztályfőnökünk van, a gyerkőcök csak „Macisajtnak” becézik, rögtön leszögezte, hogy milyen családias a légkör, talán az időjárásnak tudható be, de csak heten voltunk. Nem baj, így tényleg családias hangulatban beszéltük meg a dolgokat. Tele a hócipő, szülőnek és tanárnak egyaránt! Tanár úr elmondta, hogy anno az egyetemen nem azt tanulta meg, hogy egy seggel kell megülni három lovat, amit most az új tanrend megkíván tőle. Filmet vetítenek, drámapedagógiával foglakoznak, és még sok mindennel, csak a tanulással keveset. Ráadásul itt van a kötelező ötven órás közösségi munka, ami jó, meg szép, de egy tonna papírral jár, és persze gonddal a megvalósítása. Szóval jól megbeszéltük a dolgokat, kibeszéltük csemetéink kisebb-nagyobb hanyagságait, és talán kicsi megnyugvással zárom a napot, hogy nincs nagy gond, és ami van, az nem csak nekem, másnak is gond. ;)

Ettől a kliptől én is boldog vagyok! A hungaropesszimizmust kicsit félretéve.....
Pharrell Williams "Happy" című számát már feldolgozták számtalan országban, nálunk ebből Vince Tibor alkotott egy zseniális klipet Budapest "illusztris" helyein.

"Mert boldog vagyok
Tapsolj velem, ha úgy érzed magad, mint egy tető nélküli ház
Mert boldog vagyok
Tapsolj velem, ha úgy érzed, hogy a boldogság az igazság
Mert boldog vagyok
Tapsolj velem, ha úgy érzed, hogy a boldogság neked való
Mert boldog vagyok
Tapsolj velem, ha úgy érzed, ez az amit csinálni akarsz"

Itt is esett.... gondoltam megemlítem én is, ha már akkora szenzáció vált belőle az utóbbi napokban, bár hazánk eme tájékán elég kicsinykére sikeredett a havacska. Hideg az annál nagyobb van! Bandus éjszakánként a bejárati két ajtó között alszik, Dönci pedig bent van. Napközben többször kiengedem, csatangol, elvégzi a dolgát és már fut is be a jó meleg házba. Hálószoba tilos, nappaliban heverészik és játszik. Hihetetlen mennyire okos cica, ha megkérdezem, hogy hol a labdája, keresni kezdi, és megmutatja hová gurult be. A cipőket fűzőjüknél fogva húzza, a játékokat szájában hurcibálja egyik helyről a másikra, konyhapultra sosem megy föl, még nem is akart. Mostanában az egyik kedvenc foglalatossága a mosógép nézés. Nem értem mi van benne olyan érdekes, leül mellé, de még csak nem is az "üveges" betöltőnyíláshoz, ahol van legalább látnivaló, csak mellé, nézi, hallgatja, majdnem az egész mosóprogramot végigüli.... jó mozi. :-)

Szokott tévét is nézni, szereti a meséket, és a porszívózástól sem fél, abszolút nem zavarja, sőt amerre megyek jön utánam, és pofozza a szívócsövet meg a kefét.
Hétvégén teljes "offline állapotban" voltam, vagyis csak gépileg, mert végre valamennyire kikecmeregtem a megfázásból és ettől igen aktív állapotba lendültem, finomakat főztem-sütöttem.
Szombaton francia hagymalevest készítettem, töltött pipicombbal, zöldséges körettel, a desszert poharas csokoládékrém volt. Persze minden "egészséges módra", egyedül a töltelékben volt zsömle, és a poharas krémben egy pici cukor, amit a hozzáadott pudingpor tartalmazott, a többi édesítővel helyettesítve. Jah és a hagymalevest én csak "üresen" ettem, többiek a szokásos pirítós, sajtos díszlettel. :-)
Vasárnap zelleres burgonyakrémleves, (laktózmentes tejszínnel) családnak pirított kenyérkockákkal, szombati pipicomb tepsis sült zöldségekkel, és a desszert madártej volt. A madártej szintén cukor nélkül, édesítőszerrel készült, és fincsi lett, bár én a tej miatt csak picit belekóstoltam.

Poharas krémről nem készítettem képet, mire kapcsoltam, addigra eltűnt. :-)
Már nem vagyok annyira szigorú magamhoz, csak még olyan jó.... megfogadtam, hogy vannak ételek, amiket bár szeretek de mégis ha lehet, és kibírom kerülni fogok, max. ritkán picit, de akkor a legjobbat belőle. ;-)

hogy rád tör a téli depresszió, kedvetlen, levert vagy...
Nos ezen könnyen segíthetsz:
A hálószobában ne engedd le egészen a rolót, vagy a sötétítőket ne húzd be amikor lefekszel. Had jöjjön be reggel minél több fény, még ha a hajnali derengésről van szó, az is jobb a korom sötétnél. Napközben minél többet légy kint napsütésben, ha nem ódzkodsz a szoláriumtól, akkor néha azt is be lehet vetni.... Fényt, fényt minél többet!
Mosolyogj, nevess! Egy perc nevetés ugyanolyan frissítően hat a szervezetre, mint 45 perc edzés. No, azért nem szabad megfeledkezni a mozgásról sem! A sportolás elűzi a depressziót, ha pedig a természetben végzed, duplán feltöltődsz energiával. Élvezettel egyél finom, egészséges ételeket! Heti egy "dőzs" nyugodtan belefér, pici süti vagy csoki formájában, már a lelki nyugalom, és az endorfinok kedvéért is... ;)
Találkozz a barátaiddal, korcsolyázzatok, síeljetek, sétáljatok, vagy társasozzatok jó nagyokat nevetve, de még egy jó nagy dumcsizásnak is depi elleni gyógyhatásai vannak. Kezdj valami újba! Iratkozz be valamilyen rég vágyott tanfolyamra, járj közösségbe, az új hobbi motiválni fog, és elűzi a rossz kedvet.
Én esküszöm még a környezet átváltoztatására.... Új díszpárna huzat, lehetőleg saját kézzel varrott, egy kis átrendezés, narancssárga és sárga dekorációk, esetleg egy-két cserép virágzó növény. Teremts megfelelő körülményeket az otthoni ellazuláshoz. Párologtass illóolajokat, gyújts gyertyákat, igyál fincsi teát, hallgass jó zenét, olvass a kedvenc íródtól, nézz meg egy jó filmet. Depresszió ellen nem árt növelni a B- és C-vitamin bevitelt. A tojásban, hal-és húsfélékben található B-vitamin segít elűzni a rossz kedvet, és a fáradtságot. A citrusfélékben, kiviben, gyümölcsökben, paprikában található C-vitamin pedig javítja a közérzetet.
A "szezonális" depresszió által kicsit veszélybe kerülhet az önbizalom is... ezért le kell győzni!!

mint nyakig elmerülni egy kád jó meleg vízben, igazi felüdülés "télidőben" így relaxálni egy fél órát. Nemcsak a stresszt gyűrhetjük le vele, de a téli depressziónak is jó ellenszere. Gyújtsunk mécseseket vagy illatgyertyákat, tegyük a kád köré, oltsuk le a villanyt, hallgassunk andalító, lágy zenét. Relaxáláshoz remek kellék az ilang-ilang, a levendula, fahéj vagy kamilla aromájú olaj. Halk zene és a mécsesek táncoló lángja.... nemcsak relaxáló, hanem romantikus, meghitt hangulatot idéz, ideális választás a kádat egymással megosztó szerelmesek számára... ♥

Kaparó torok, eldugult orr, köhögés, tüsszögés, levertség jellemző az utóbbi pár napomra. Hol szedtem össze, nem tudom, majd legyűröm, csak egy kis nátha... "Gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap" - tartja a mondás. Minden házi praktikát próbálok bevetni, ma már kínomban mézet is tettem a gyógyteámba, mostanában a szigorú diétám miatt nem szoktam. Fokhagymát is eszem, persze csak szigorúan akkor, ha tudom, hogy nem kell sehová mennem. Kitűnő baktérium ölő, akárcsak a hagyma, csökkenti a dugulást az orrban, és enyhíti a torokfájást. Hatását mindkettő nyersen fejti ki igazán.
Két gerezd fokhagymát nyomjunk össze fokhagymapréssel, majd keverjük össze egy teáskanál mézzel, naponta többször alkalmazható.
Kipróbálnám a hagymateát is, ha nem lenne benne cukor, majd még meglátom:
Két-három megmosott hagymát vágjunk össze a héjával együtt és egy liter vízben főzzük néhány percig. A főzetet szűrjük le, és adjunk hozzá három evőkanálnyi pirított barna cukrot, mézzel ízesítve, forrón fogyasszuk.
Jót tesz a frissen reszelt torma is, mert kitisztítja a hörgőket, és az arcüregben lévő dugulást is enyhíti. A benne lévő izotiocianát nevű vegyület hatására a légutak gyorsan kitisztulnak, csökken a gyulladás, könnyebbé válik a légzés.
A gyömbérnek is áldásos hatása van ilyenkor, mert enyhíti a köhögést, csökkenti a torokfájást, de még a vírusokkal szemben is képes felvenni a harcot.
Egy darabka friss gyömbért tegyünk forrásban levő vízbe, majd hagyjuk állni öt percig, szűrjük le, mézzel és citrommal kortyolgassuk egész nap.
A kamillás gőzölés is nagyszerű, igazi nagymamás praktika! Emlékszem gyerekkoromban mindenre kamillát javasoltak az öregek, soha nem inhaláltam annyit, mint akkor, hisz orrdugulásra, orrfolyásra, torokfájásra az egyik legjobb recept, ez a "praktika" kakukkfűvel is kitűnően műkszik. Ráadásul nem hizlal, nincs benne méz! :)
Sokan esküsznek a húslevesre, akárcsak a többi forró ital, segít felszakítani a váladékot. Egyes feltételezések szerint, a húsban található cink, a rengeteg zöldség, és a leves forró gőze együttesen fejti ki "csodatévő" hatását.
Majdnem elfeledtem a C-vitamint említeni, hisz a legfontosabb! Sok narancsot, citromot, és csipkebogyót kell fogyasztani, és persze ágynyugalom. Jó könyvek, filmek, kész siker. :)

Mivel is kezdhettem volna az évet, természetesen fogorvossal, a két ünnep közt kiesett a tömés a fogamból, amit ügyesen visszatuszkoltam, (pedig nem látszott) és tegnapra kaptam időpontot.... Hála az égnek rendben van! Holnap lesz hatvan napja, hogy nem ettem kenyeret, azóta egyszer készítettem magamnak zöldségestésztát, teljes kiőrlésű lisztből, mert már majd meghaltam érte. Viszont a Gábortól kapott kézi készítésű csokit szép lassan megettem, ennyi jár nekem. :) Már úgy megszoktam ezt a diétát, olyan jól esnek az egészséges kaják, egyáltalán nem hiányoznak a péksütemények, sütemények. Tök jó ez a kis önsanyargatás! Érdekes, hogy amióta nem eszem édességet, mézet sem, édesítőket sem (azt a csokit kivéve), megtanultam élvezni és érezni a gyümölcsökben lévő természetes édes ízt, némelyik annyira édes tud lenni, hogy már sok is.
Most végeztem fiókám házi feladatával. Igen, jól olvastad! :)
Efféleképpen lettem megkörnyékezve: "Anya az én gépemen nincs olyan szerkesztő, és te amúgy is jobban megtudod fogalmazni." (szuper gépe van a gyereknek, mindent tud, ezek szerint csak tanulásra nem alkalmas)
Gazdasági társaságokról, a társasági jogviszonyokról, alapításról stb, kellett készítenie egy PPT-t.
Harminc képben megoldottam.... anno húsz éve már, hogy papírt szereztem belőle, most feleleveníthettem a tudásomat, no meg a netről puskáztam, szerintem állati jó lett. :)
Élveztem a feladatot, két óra hosszára diákként, lázasan dolgoztam a gép előtt. Azért az elején, még nem aludt, jött kukucskálni, foghegyről meg jegyeztem: "Bezzeg most nincs az, hogy Anya úgy sem értesz hozzá! Jó ha a mutterizáció még szerkeszteni is tud a gépnél, és nem is akárhogy!" ;) Az a lényeg, hogy feladat megoldva, pendrive-on az anyag, remélem jó jegyet kapok, akarom mondani kap rá a gyerek holnap. :-)


Fiókámra oly jellemző grafikon....


2014 01.15. "utólagos": Hurrá ötös lett! Ezért hármasra zárták le a tantárgyból. :-)

Egy nagyon jó filmet néztem meg egyik este. Romantikus, misztikus, jó kis film csemege.
Briant, akinek a munkája legalább annyira  fontos mint a kedvese, ha nem fontosabb, egy napon menyasszonya váratlanul elhagyja. A férfinak Maine-ben megtetszik egy régi ház, és amit az "új élet" reményében mindjárt meg is vásárol. Szeretné rendbe hozni, de úgy, hogy egyben be is költözik. A házban furcsa dolgok történnek, hangokat hall, frissen szedett virágok vannak a vázákban, pedig a kert egy "romhalmaz", nincs benne a gazon kívül semmi, majd egyik este meglát a kertben egy gyönyörű nőt, és talál egy nyakláncot, melyen egy szív medál van, ha jól emlékszem... talán örök szerelem felirattal. Megszólítja az asszonyt, aki megijed tőle, és kéri, hogy hagyja el a kertjét, a vitatkozás hevében kiderül, hogy mindketten ugyanabban a házban élnek, csak ötven év különbséggel. Vissza akarja adni Brian a láncot, de Nora nem tudja elvenni, "átmegy" a kezén, lepottyan...itt még nem tudatosul egyikükben sem a tény, hogy Nora csak egy gyönyörű szellemasszony. Nora elmeséli, hogy a lánc a nagymamájáé volt, és általa találta meg a nagy szerelmet, nála ez valahogy balul sikerült de a féjét köszönheti neki, és ha lánya születik neki adja majd. A férfi nyomozni kezd, érdeklődik a városban a házról és annak előző lakóiról, majd rábukkan egy újságcikkre, ami a gyönyörű fiatal nő haláláról tudósít. Egy baleset, tűz, amelyben csak az ő szobája égett le, és benne Nora. Aztán fény derül, hogy meglehetősen önző és féltékeny volt a férj, erről már az asszony is panaszkodott a kertben, esténként üldögélve a padon. Brian beleszeret, megakarja menteni a nőt, valahogy újraírni a sorsot. Megkeresi a férjet, aki közben már egy megkeseredett öregember, és arca megőrizte gonosz mivoltát. Az érdekessége a filmnek, hogy egy időben járunk Nora akkori életében, a hatvanas években, és közben Brian is ott éli a hétköznapjait. Kicsit hasonlít a film a "Ház a tónál" címűhöz, itt is leveleznek egymással, a kandallóba rejtik a leveleiket egy dobozkába, amit másnap elolvasnak. A férfi figyelmezteti Norát a rá váró veszélyre, a tűznél valahogy ott is terem, a férj menekülés közben leakarja lőni őket. Sikerül a sorsot megváltoztatni, és Brian a telefonkönyvben keres, hogy megtudja az igazságot.... és a Thomas Hargrave egyszer csak átváltozik Nora Hargrave-ra. Brian elmegy a címre, ahol egy kedves hölgy elmeséli, hogy Nora épp most vonult be az idősek otthonába, de biztosan nagyon örülne a látogatónak. Juhé! És él, ül a kertben egy padon, szép idős asszony, akihez nemcsak a sors volt kegyes, de még a kor is megtartotta elbűvölő vonásait. Azért hagyta meg az asszonynevét mert bízott abban, hogy Brian ötven év múlva megkeresi, de közben férjhez ment újra, nem árulom el, hogy kihez... meglepetés, ha megnézitek. Brian átadja a nyakláncot, amit Nora máris tovább ad az éppen érkező unokájának, aki pont olyan mint Nora fiatalon. Megsúgja az asszony, hogy mennyire szerelmes volt akkor Brianba, de most szeretné figyelmébe ajánlani az unokáját...


Valahogy azt várná az ember, hogy Nora és Brian által folytatódik a szerelmi történet.... de ez képtelenség a köztük lévő ötven év korkülönbség miatt.... fura.... én még sírtam is...♥

Fáradt vagyok.... Karácsonyfa leszedve, Dönci segített...


Olyan hamar elszállt, nem maradt más csak a fényképek... gyorsan csináltam még egy párat..

Most kocsonya fő, lassan, csendesen.... holnap reggelre kész lesz, elfáradtunk... Dönci azt hiszem bent marad, sajnálom kirakni... olyan szépen alszik.

Folyókat követek...

Könyörgöm neked, hadd kövesselek
Miért ne lehetnék mindig veled?
Legyél az óceánom, ami lecsendesedik, ha a közelébe megyek
Legyél az egyetlenem, legyél a vizem, amibe belegázolhatok, ha úgy érzem
Te vagy az én folyóm, ami vadul száguld a magaslatokba, aztán pedig a mélyebb pontokba


Követlek, követlek téged a tenger mélyére
Követlek téged
Követlek, követlek téged a sötét ismeretlenségbe
Követlek téged

Ő az üzenet, én a futár
Ő a lázadó, én a lány aki rá vár
Te vagy az én folyóm, ami vadul száguld a magaslatokba, aztán pedig a mélyebb pontokba


Követlek, követlek téged a tenger mélyére
Követlek téged
Követlek, követlek téged a sötét ismeretlenségbe
Követlek téged
Te vagy az én folyóm, ami vadul száguld a magaslatokba, aztán pedig a mélyebb pontokba
Követlek, követlek téged a tenger mélyére
Követlek téged
Követlek, követlek téged a sötét ismeretlenségbe
Követlek téged
Követlek, követlek téged a tenger mélyére
Kötlek téged
Követlek, követlek téged a sötét ismeretlenségbe
Követlek téged


Lykke Li 1986-ban született Svédországban. Anyja fotós, apja pedig zenész. Élt a család Stockholmban, majd öt évig éltek egy portugál hegycsúcson, utána Lisszabonban, Marokkóban, Nepálban és Indiában is.
A pop, elektronikus és az "indie" rock műfajában mozog otthonosan. Számaiban gyakran felfedezhető a cselló, a szaxofon, a tamburin, hegedű.
Együtt dolgozott David Lynch Arany Pálma díjas amerikai filmrendező, filmproducer és vizuális művésszel. Aki a „Veszett a világ”, a „Radírfej”, a „Kék bársony” és a „Dűne” című filmek rendezője, és nem utolsósorban a „Twin Peaks” televíziós sorozat megalkotója. Érdekes a szürrealistarendező és a „hipnotikus hangon”éneklő svéd énekesnő munkája, egyszerű de mégis magával ragadó a klip… Egy száguldó autó, ami próbál áthajtani a végtelennek tűnő kaliforniai sivatagon, cél a hely, ahol találkozik az ég és föld. Besötétedik és a klip végén az autó behajt egy motel parkolójába..(azt olvastam, hogy hűtőrácsra szerelt kamera vette az egészet)…
Egy szuper minimalista road movie David Lynch és Lykke Li új dalához...

Forrás: dalszöveg fordítása: Lidsza (Dalszövegek magyarul)

Viccesen hangzik, hogy "pótkarácsony", de tényleg így volt. Tamás fiúnk és kedvese, Kata nem tudott itt lenni velünk karácsonykor, ezért péntek este érkeztek. Szombatra összehívtuk az "itteni összes gyerkőcöt", mivel a lányoknak még nem sikerült összeismerkedniük, nagyon jó kis buli sikeredett. Babgulyást főztem a bio piacon vett hatalmas szemű babból, marhalábszárral, csipetkével, és sütöttem hozzá ötvenkilenc túrós és lekváros palacsintát. Azért esett erre az eledelre a választásom, mert ez olyan "hazai", amit a gyerekek tuti nem csinálnak maguknak, legfeljebb Gáborom, de az is csak max. a gulyást. Szerintem mindenki jól érezte magát, fantasztikus jól esett így együtt látni a gyerekeket..... ez volt az év első szupi ajándéka nekem és Apcinak. :)