Imádom a macskákat, ezért az érdi házunk udvarát és most ezt is mindig jó pár cica tarkítja.
A blogomban is elég sokszor írtam róluk, sőt a fejlécen is ott van belőlük három.
A legidősebb cicám Budaörsről érkezett, kb. 10 éves (nem kiscicaként jött) őt Franciskának hívják, de egy ideje inkább csak Mamacicc, mivel a sok év alatt rengeteg macskagyerekkel „ajándékozott” meg minket. :) Van egy gyönyörű fekete macskám, őt Kormosnak neveztük el. Hogy miért írok most éppen erről a két cicusról? Két éve olvasok egy blogot, ami nagyon kedves nekem, idén megismerkedtem az írójával is, levelezünk egymással. Nagy meglepetés ért, amikor először megláttam nevét a postámban, leesett az álam: Kormos Franciskának hívják. Sejtitek, hogy nem kell keresgélnem a memóriámban, mert nem jut eszembe a neve. :)
Mindig elmosolyodok, ha ránézek egy-egy tőle érkezett emailre, a cicáimra gondolok.
Ha pedig a cicusokra nézek, őt juttatják az eszembe. Persze, hogy nem mertem elmondani neki, bár blogja is tanúskodik jó humoráról, de tegnap este megosztottam virtuális barátnőmmel eme nagy titkot, örült neki, jót nevetett rajta. Emlékeztek? Talán tíz bejegyzéssel ezelőtt másoltam be egy gyönyörű verset, azt ő írta. Ha becenevet adnék neki, ezek után biztosan úgy hívnám: Kétcica
Itt van egy bejegyzés Franciról, amit Tóni követett el a blogomon:
szerintem.blog.hu/2008/11/11/macskak_11
Itt pedig Kormosról:
szerintem.blog.hu/2009/11/03/fekete_macska_es_szerelem_bor
Kormos még a lapszélen is :)
Franciska pedig még itt:
Emlékszem gyerekkoromban a ruhavásárlás egész másképp történt, mint most. Ruházati boltokban, áruházban, vagy butikokban vásároltunk. Nem történhetett meg az, ami most a hypermarketek, plázák világában, hogy elmentél egy kiló kenyeret, tejet vásárolni, és megannyi gönc lapul vásárlás végére a kosarad aljában. Mert akciós volt, mert most pont van olyan, amit már régen szeretnél, sőt még kiderülhet az is, hogy igazán nem is kellett volna csak megvetted. Hogy kinek jó ez? Egy tuti a kereskedelem számtalan jól bevált csapdákat tartogat a vásárlók részére. Ennek ellenére mi nők általában szeretünk vásárolni, de a mi idegeinket is igénybe tudja venni néhány ruhadarab megvásárlásával való hercehurca. Amikor már az 56.-ik nadrágot viszed a próbafülkébe, és még az sem jó, vagy télen, amikor egy halom ruhától kell megszabadulnod a próba érdekében. Találtam a neten egy filmet, vásárlásról szól a jövőben, nagyon elnyerte a tetszésemet. Már alig várom! Elkerülhető vele az a rengeteg macera. Nekünk, nőknek is jó, de szerintem nagyon sok férfit tenne boldogabbá ez a vásárlási technika.
Tegnap megnéztem a Frizbit. Felháborítónak tartom a műsorvezető kérdéseit, amit Daróczi Dávid édesapjához intézett. Maga a műsor felvétele a temetés napján készült. Ott volt egy összetört idős ember, aki már tíz napja virrasztott fiáért, és ott voltak a pimasz, tolakodó kérdések, ami apa és fia kapcsolatát boncolgatták. Minő fájdalom lehet elveszíteni egy gyermeket, és akkor még a média kíméletlen, hatásvadász, rémségeivel gyötri. A műsor végén, Elvis Presley szívszorító dalát énekelte el Komár László. Miközben szólt a dal, kamerák pásztázták a meggyötört kisöreg arcát. Ő nem sírt, már elapadtak a könnyek, mint egy megszeppent kisgyerek úgy nézte, és hallgatta az énekest. Én végig a könnyeimmel küszködtem, őt sajnáltam, az édesapát.
„Oly csendes ma az éj, már alszol tudom én,
És mégis ez a perc elmondom teneked.
Én és anyád már csak két idegen,
Messze tűnt az öröm, meghalt a szerelem.
Az életem te vagy fiam
Gond büszkeség, könny és remény.
Most csak pihenj, érted vagyok még itt fiam.
Tudom.
Te még nem értheted, miért történt ez így,
A régi életed, mért volt a sors irigy?
Oly szörnyű volt, hogy minden elveszett,
A szívem keserű, csak érted teszem ezt.
Az életem te vagy fiam
Gond büszkeség, könny és remény.
Most csak pihenj, érted vagyok még itt fiam
Aludj
Nem ébresztelek én, hisz eljön az idő,
A te szívedet is felsebzi az a kő.
De két karom még védőn ölel át,
Míg fel nem nősz fiam vigyáz rád apád.
Az életem te vagy fiam
Gond büszkeség, könny és remény.
Most csak pihenj, érted vagyok még itt fiam
Az egész életem te vagy fiam...... "
Sütöttem egy kis sütit, igazi lusti süti, nem szép, de gyors és finom. Ez a túrós még anyósom régi receptjei közül való. Amikor hadilábon állok az idővel és a sütési kedv sem vet szét, akkor szoktam ezt a receptet elővenni.
Lusta asszony rétese
30dkg rétesliszt, 20dkg porcukor, 1 csomag sütőpor, 0,5kg túró, 1 vaníliás cukor, 1 pohár tejföl, 1 citrom reszelt héja, 10dkg margarin, 5db tojás, 0,5l tej.
A lisztet, cukrot és a sütőport összekeverem. A lisztes keverék felét, kivajazott, morzsával kikent tepsibe szórom, majd rászórom a túrót. A túró tetejére vagdalom a vajat, egyenletesen rápötyögtetem a tejfölt, ráreszelem a citrom héját, és rászórom a maradék lisztes keveréket.
Robotgéppel összekeverem az 5 tojást, tejet és a vaníliás cukrot, majd az egész tetejére öntöm.
Körülbelül 40 percig szoktam sütni, amíg a teteje megpirul.
Apciról mindenki tudja, hogy imádja a sajtokat, igazi KvargLipi. :)
Megneszelték ezt odakint a kollégái is, és szülinapjára sajtokkal kedveskedtek neki.
Amikor megláttam, majd elájultam, le kellett fotózni.
Isteni finomak, jó sokáig ki fog tartani. :)
Ha lennének egereink..... bár ki tudja, akkor így éreznék magukat mint alul a képen...
Egy nővér szívinfarktussal kapcsolatos tapasztalata:
Sürgősségi ápolónő vagyok és ez alábbiak a szívinfarktus legjobb leírása, amit valaha is hallottam/olvastam. Kérlek, hogy figyelmesen olvasd el.
Nők szívinfarktusa
Én mindig is azt tapasztaltam, hogy a nőknél a szívinfarktus tünetei mások, mint a férfiaknál, de ez a legjobb leírása a tüneteknek.
Tudtad, hogy szívinfarktus esetén nőknél nagyon ritkán fordulnak elő olyan drámai tünetek, mint a férfiaknál?
Olyan, mint a mellkasban hirtelen jelentkező szúró fájdalom, az erős izzadás, a nyomás a mellkasban, a hirtelen földre esés, ahogy a mozikban láttuk, ezek a férfiak jellemzői.
Az alábbiak a nőkre jellemző tünetek:
"Körülbelül 10:30-kor szívinfarktusom volt minden előzetes
tünet nélkül. Nem volt semmi előzetes trauma, ami jelezte volna, hogy mi következik be.
Kellemes meleg környezetben üldögéltem egy hideg estén, a cicámmal az ölemben, a barátom által küldött érdekes történetet olvasva, és éppen az járt az eszemben, hogy igen, ez az igazi élet, kellemes és meleg, ülni a puha karosszékben a lábaimat puffon pihentetve. Egy perccel később szörnyű gyomorfájdalmat éreztem, olyat, mint amikor sietve bekapsz egy falat szendvicset és innod kell rá, mert úgy érzed, hogy egy golflabdát nyeltél le és ez nagyon lassan halad lefelé a nyelőcsöveden és ez nagyon kellemetlen. Úgy érzed, hogy nem kellett volna lenyelni olyan gyorsan, tán jobban meg kellett volna rágni, és innod kell rá, hogy lemenjen a falat. Ezeket a tüneteket éltem át, csak ott volt a probléma, hogy nem ettem semmit öt óra óta. Amikor ez az érzés alábbhagyott, akkor a gerincemen apró nyomó érzés szaladgált végig, felgyorsulva fel-alá, amikor elérte a szegycsontomat. Ez a furcsa érzés feljött egészen az torkon át és az állkapcsomban kulminált. AHA most már tudtam, hogy mi történik, mindannyian hallottunk vagy olvastunk róla, hogy az állkapocsban érzett fájdalom a szívinfarktus első tünete. Azt mondtam a macskámnak és magamnak "Édes Istenem azt hiszem, szívinfarktusom van!"
"Leengedtem a lábtartót, a macskát kiengedtem az ölemből, próbáltam tenni egy lépést, de elestem. Azt gondoltam magamban, hogyha ez szívinfarktus, akkor nem kellene egy lépést sem tennem a telefonig sem, de ha nem teszem, akkor senki nem fogja tudni, hogy segítségre van szükségem, és lehet, hogy egy perc múlva már nem tudok megmozdulni sem. Így óvatosan felemelkedtem és lassan a szék karfájára támaszkodva átmentem a másik szobába és hívtam a sürgősségi telefonszámot. Mondtam nekik, hogy úgy gondolom, hogy szívinfarktusom, ezt azért gondolom, mert egyre erősödik a nyomó fájdalom a szegycsontom alatt és kisugárzik az állkapcsomba. Nem voltam hisztérikus, sem ijedt csak közöltem a tényeket. Azt mondta a mentős, hogy azonnal küldi a rohamkocsit, és kérdezte, hogy a bejárati ajtó közel van-e hozzám, ha igen, akkor nyissam ki az ajtót, és feküdjek le a földre olyan helyre, ahol a mentősök azonnal meglátnak, ha bejönnek.
Én mindezt megtettem, kizártam az ajtót, lefeküdtem a földre, ezután elvesztettem az eszméletemet. Semmire nem emlékszem, hogy a mentősök bejöttek, megvizsgáltak, rátettek a hordágyra, hívták az ügyeletes kardiológiát, bár egy kicsit magamhoz tértem, amikor megérkeztünk a kardiológiára, az ápoló fölém hajolt és kérdezett valamit, valószínűleg azt, hogy vettem-e be valamilyen gyógyszert, de nem voltam képes felfogni a szavak értelmét, nemhogy válaszolni neki. Újra elaludtam, és nem ébredtem fel csak
azután, amikor már a kardiológus megoperált (betették a stentet az aortámba).
Tudom, hogy úgy tűnik, hogy mindaz, amit elmondtam egkevesebb 20-30 percet vett igénybe, mielőtt a mentőket hívtam, pedig a valóságban ez mindössze talán 4-5 perc volt
és a mentőállomás és a kórház csak néhány percre van tőlem, sőt a kardiológust már riasztották, tehát már várt a kórházban, hogy újraindítsa a szívemet, amely időközben
leállt, és a stentet (értágító) behelyezze. Miért írtam le mindezt ilyen részletességgel? Azért, mert azt szeretném, ha mindenki megismerné azt, amit én első kézből tapasztaltam."
1) Legyél felkészülve, hogy valami nagyon furcsa megy végig a testedben, nem a szokásos, férfiakra jellemző tünetek, de valami megmagyarázhatatlan érzések történnek (ez mindaddig megmagyarázhatatlan volt, amíg a mellkasomba és az állkapcsomba fel nem ment a fájdalom). Állítólag sokkal több nő hal meg az első és egyben utolsó szívinfarktusában, mint férfi, mert a nők nem ismerik fel, hogy szívinfarktusuk van, és
gyomorpanaszokra gondolnak, bevesznek valami savlekötő vagy gyomorrontás elleni gyógyszert és lefekszenek aludni, abban a reményben, hogy reggel jobban fogják
magukat érezni, csakhogy ez nem történik meg. Kedves barátnőim a ti tüneteitek lehet, hogy nem ugyanazok lesznek, mint az enyémek, tehát én azt javaslom, hogy mindig hívjátok az ügyeletet, ha bármi olyan kellemetlen érzést tapasztaltok, amit azelőtt sohasem éreztetek. Sokkal jobb, hogy esetleg feleslegesen jönnek ki, minthogy késő legyen.
2) Figyeljetek arra, hogy azt mondom, hívjátok a mentőket! És ha van rá lehetőséged, vegyél be egy aszpirint. Az idő nagyon fontos tényező. Soha ne próbálj kocsiba ülni és
elvezetni az ügyeletre, mert saját magadra és másokra is
veszélyt jelentesz. Azt se hagyd, hogy pánikba esett férjed vigyen az ügyeletre, mert ahelyett, hogy az útra figyelne, azt nézi, hogy mi van veled. Ne hívd az orvosodat, mert ő nem tudja, hol laksz, s ha mindez éjjel történik, úgysem éred el, napközben pedig az asszisztense úgyis azt fogja mondani, hogy hívjad a mentőket. Az orvosnak nincsenek a kocsijában azok az életmentő eszközök, amelyekre ilyenkor szükség van. A mentőknél van oxigén, amire neked azonnal szükséged van. Az orvosodat később tájékoztathatják az állapotodról.
3) Ne feltételezd azt, hogy amit érzel, az nem lehet szívinfarktus, hiszen jó a koleszterinszinted. A kutatások bizonyították, hogy a magas koleszterinszint nem okoz szívinfarktust (hacsak nem nagyon magas és magas vérnyomással is társul).
A szívinfarktus oka a hosszan tartó stressz és a szervezetben zajló gyulladás, amely a halálos hormonokat úgy felerősíti a szervezetben, hogy a szívnél kulmináljanak.
Fájdalom az állkapocsban ébresztheti fel benned a gyanút!!! Legyünk óvatosak és felkészültek. Minél többen tudunk a betegségről, annál nagyobb az esélyünk a túlélésre.
Kinyíltak a virágok a kertemben. :)
No, azért van ilyen is!
Az idő ugyanolyan borzalmas mint tegnap, viszont a kedvem valamivel jobb. Marci a zalaegerszegi színházban volt délután, a Padlást nézték meg. Apcikámnak ma van a szülinapja, amit sajnos nem velünk tölt, de hétvégén megünnepeltük. Sütöttem neki libamájat, amihez Gáborkám lilahagyma lekvárt készített, egész jól sikerült minden, persze a lényeg a somlói galuska volt, mert az az én drága férjem kedvence. Most kollégákkal ünnepel Ausztriában, de tudom, hogy ide mindig idenéz, ezért itt is lesz neki egy meglepi. :)
"Az első száz év a legnehezebb."
Wilson Mizner
Hülye hideg idő van, szakad egész nap az eső, rossz kedvem van, álmos vagyok és semmi sem jut az eszembe, amit érdemes lenne leírni. Megettem már egy fél tábla csokoládét, hátha megszállnak a boldogsághormonok és általa a jókedv. Reménytelen, legfeljebb ettől a sok endorfintól, szerotonintól a fenekem fog megnőni. 
"Az eső könnyeket sírt az ablakra."
Dean Ray Koontz
A blogomon nincs politizálás, de kezd országszerte "izzani" a helyzet. Nem beszélnek róla (eleget), mindenki szemében ott van az a..... ismeritek a Luis de Funes nézést? :)
Ho ho hó! Te csak azt hiszed, hogy én nem tudom! :)
De én beléd látok, ho ho ho és azt is tudom, kire fogsz szavazni! De nem arra kell, te ostoba! Jaj, hogy magyarázzam el! :)
No, és itt van egy kis Tele Shop akció is.....
Meggondolandó a vásárlás, amíg a készlet tart. :)
A fantasztikus Pwer Politizátor!
Használatához nincs szükség másra, mint hatalomvágyra, pénzéhségre és gátlástalanságra! Rendelje meg a Power Politizátort most! :)
(a filmvégén lévő hirdetés nem azt jelenti hogy.....nekem semmit nem jelent)
Van egy gyönyörű vers, talán az egyik legszebb, amit eddig olvastam.
Büszke vagyok, hogy az íróját barátomnak nevezhetem, és ezért remélem, nem kapok ki, hogy ide a művét felteszem. Szeretném, ha ti is örömötöket lelnétek benne.
Kormos Franciska
Gyöngyökből
Ha elmennék én tehozzád,
vinnék neked szivárványt.
Vinnék csöndet,
csengő csöndet,
kosaramban
mezőzöldet.
Vinnék lángot,
gyertyalángot,
s a lánggal vinnék
új világot.
Amit vinnék,
gyöngyből volna.
Gyöngycsillagom
gyöngyből fonva.
Gyöngycsönd szállna
mosolyogva.
A mező is
gyöngyből volna.
Sorra veszek sok-sok gyöngyöt.
Minden gyöngyöt tálba öntök.
Fűzök lángot, esti fényt,
fűzök delet, hófehért. 
Fűzök mesét, illatot,
csodás éji csillagot.
Bokrétát és szivárványt,
mesebeli királylányt.
Amit fűzök, néked adom,
ez az én kis ajándékom.
Eléd teszek holdvilágot.
Ibolyát és hóvirágot.
Sebes vízű patakokat,
napsugaras kavicsokat.
Pengő gitár dallamát,
harangoknak szép szavát.
Emelem a gyöngyszemeket,
de a kezem beleremeg.
Arcul csap egy förgeteg,
minden álmom megreped.
A pillanat megfakul,
tálból gyöngyöm szétgurul.
Apró erőm nőj most nagyra!
Imám szállj az égi partra.!
Elhiszem az égieknek,
minden úgy jó, ahogy meglett.
Szép volt, szép a déli fény,
s a lélek tiszta, hófehér.
De az ember, - nézzünk körbe,
mintha menne, menne össze.
Mintha szíve zsugorodna,
füstöt hányna, acsarkodva.
Égi gyöngyből fűzök szellőt,
friss barackot, puha kendőt.
forrásvizet, madárzenét.
gabonát és füvet, zsengét.
Égi gyöngyből fűznék néked.
Minden jót és minden szépet.
Ha útra kelnék, s hozzád mennék,
csakis, csakis gyöngyöt vinnék!
(Karaknak)
Szeretem az ilyen szép piros tojásokat, mint amik ezen a képen vannak. 
Régen pingálni is szerettem őket, manapság általában festek néhány pirostojást, és ennyi. Nem írok a szokásokról, hisz tudjátok, ha nem, bárhol olvashattok róla a neten.:)
Találtam még nagyon szép tojásokat, például ezek nagyon szépek 
Aztán itt van ez a nyuszi dolog. Húsvétkor mindenki élő nyuszkót akar beszerezni. Imádom a nyuszikat, olyan aranyosak! Ma volt a tévében, hogy megalakult egy nyúl védő társaság, nagyon helyes. Szegény nyuszik, álítólag még azt is utálják ha simogatják őket.
Nézzük csak milyen nyuszik vannak:
Mindjárt itt van az első, akit elneveztem pufi nyufinak :)
"Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás." Wikipédia
Jó két hete olvastam az újság hátulján egy nőről, Donna Simpsonról, aki jelenleg 273 kilót nyom, és elhatározta, hogy két év múlva ő lesz a világ legkövérebb asszonya.
A kitűzött álomsúly elérése 450kg.
Förtelmes dolognak tartom, és én megbüntetném! Ahhoz, hogy tervét valóra tudja váltani napi 12 000 kalóriát zabál, és igyekszik minél kevesebbet mozogni, de már nem is tud, mert bevásárolni is mozgáskorlátozottaknak gyártott mopeddel jár. Ha beütitek a Google képkeresőjébe a nevét, a borzalmas dagadt nőről készült fotók mind őt ábrázolják. Van egy kislánya, akit 2007-ben valami harmincfős orvos csapat segített a világra, mert az akkor 241 kilós anyuka nem tudta megszülni. Első terhességénél, huszonhét éves korában csupán 158 kilót nyomott, akkor még soványka volt. Egyáltalán azon csodálkozom, hogyan esett teherbe, inszeminátor segítségével? Ennek a szépségnek pasija is van, hozzá képest a 68 kilójával egy nyúl béla. No de nem kell sajnálni a pasast, mert állítólag már így ismerte meg a nőt, és az ő határozott kérése, hogy az nyugodtan hízzon, mert neki így tetszik.
Ja, és a mérhetetlen zabáláshoz szükséges anyagi feltételeket egy weblap üzemeltetésével teremti elő, ahol a nem normális emberek azért fizetnek, hogy nézhessék őt a hedonista falás közben. Hogy miért ez a gúnyos hangnem? Mert felháborító, az életével játszik, pedig kicsi gyereke van! Itt is megnézhetitek, mert bizony én fotót be nem teszek róla:theoriginalgreenwichdiva.com/donna-simpson-eats-12000-calories-a-day-to-reach-her-ideal-weight-of-1000/7971/
Szombaton este megnéztük a Bob herceget a Soproni Petőfi Színház előadásában.
Parádés szereposztás volt: Bencze Ilona, Mikó István, Nagy Gábor, Laklóth Aladár, Győri Péter, Benkő Péter, Kiss Zoltán és még sokan mások. 
Szombaton ünnepeltük a színház világnapját is, ezt néhány szóval előadás előtt Nagy Gábor méltatta. Szomorú volt látni, hogy nem ismerik fel, nem tudják sokan, hogy a Bob herceg hosszú éveken át az ő nevéhez fűződött. 
Ugye van, aki emlékszik rá? Kislánykorom elérhetetlen nagy szerelme Nagy Gábor volt. Még mindig szép ember, egyáltalán nem bánt vele rosszul a kor. A darabban finoman megemlékeznek róla: Bob herceg kéri Tom apót (Annie édesapját), hogy ne haragudjék rá, aki így válaszol:
- Egyszer én is énekeltem a Bowie streeten egy lánynak, akit épp úgy hívtak mint Anniet, hogy Londonban hej van számos utca…..
Nem is tudok róla többet írni, szép volt, jó volt, és fergeteges tapsot kaptak a színészek.
Készítettem egy-két képet, nem lettek valami nagyon jók, mert vakut nem használhattam, sutyiban fotóztam az első sorból.
Rohan az idő! Tizenhárom éve, nagyszombaton született, 3600gr és 50cm volt.
Most 180 cm magas a fióka, direkt megmértem az előbb. :)
Pénteken Egerbe mentünk. Hosszú volt az út, Győr, Tatabánya majd Budapesten keresztül ki az M3-ason Eger felé. Nagyon tetszett, mert imádok utazni, nézelődni. Egerbe este érkeztünk, szupi és barátságos volt a szálloda, amibe megszálltunk. Miután lepakoltuk a cuccokat még kicsit sétáltunk. Marci hamar elaludt, Apci szenvedett egy darabig az új hely miatt, és én is elég soká tudtam csak elaludni, nagyon sokáig néztem az ágyban a tv-t. Másnap reggel miután Tamás elintézte a repcsi üzemben a dolgát, felkerekedtünk és amennyire az időnkből futotta bejártuk Eger városát. A várban megelevenedett előttünk újra az Egri csillagok története, idegenvezetőnktől sok mindent megtudtunk és sok szépet, érdekeset láthattunk. Nagyon tetszett a panoptikum, abban is Dobó István, szép ember volt. A kazamatákban megismerkedtünk a tűzkerék működésével, amit Bornemissza tervezett, és az ágyúk működését is elmagyarázták. Hát nem volt egyszerű abban az időben a háború. Gárdonyi Géza életéről is mesélt az idegenvezető, fantasztikus ember volt, miután kiadták az Egri csillagokat, utcát neveztek el róla, amiben még húsz évig élt. Miután meghalt az egyik füles bástyában temették el, vallásos ember lévén, aki hitt a lélek halhatatlanságában, kérésére lett a sírján az a felirat, hogy: Csak a teste. Szomorú szívvel indultunk haza Egerből, bizony még egy jó pár napot szívesen eltöltöttünk volna itt. Érden a Schell kúton még egy röpke randit beszéltem meg Gyöngyi barátnőmmel, aki három hónap után pénteken érkezett haza Svájcból, de nem tudtunk hosszabb időre találkozni, mert szombat estére még színházjegyünk volt. Hazaérkeztünk időben, itthon gyors tusolás, öltözködés és már mentünk tovább a Bob herceget megnézni. Arról majd bővebben beszámolok később. Este tizenegykor lett vége a rohanós, de gyönyörű napunknak.
