Szombaton este megnéztük a Bob herceget a Soproni Petőfi Színház előadásában.
Parádés szereposztás volt: Bencze Ilona, Mikó István, Nagy Gábor, Laklóth Aladár, Győri Péter, Benkő Péter, Kiss Zoltán és még sokan mások.
Szombaton ünnepeltük a színház világnapját is, ezt néhány szóval előadás előtt Nagy Gábor méltatta. Szomorú volt látni, hogy nem ismerik fel, nem tudják sokan, hogy a Bob herceg hosszú éveken át az ő nevéhez fűződött. Ugye van, aki emlékszik rá? Kislánykorom elérhetetlen nagy szerelme Nagy Gábor volt. Még mindig szép ember, egyáltalán nem bánt vele rosszul a kor. A darabban finoman megemlékeznek róla: Bob herceg kéri Tom apót (Annie édesapját), hogy ne haragudjék rá, aki így válaszol:
- Egyszer én is énekeltem a Bowie streeten egy lánynak, akit épp úgy hívtak mint Anniet, hogy Londonban hej van számos utca…..
Nem is tudok róla többet írni, szép volt, jó volt, és fergeteges tapsot kaptak a színészek.
Készítettem egy-két képet, nem lettek valami nagyon jók, mert vakut nem használhattam, sutyiban fotóztam az első sorból.
















"Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon,
Árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon.
Ott édes, fűszeres a lég, csak illat és madárdal,
S egyszerre csak találkozék egy csodás tündérleánnyal.

Az első édes találkozásnál rabul ejtette szívemet;
Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.
Szóltam hozzá, kedves tündér jöjj honomba vélem,
Mert ha nem jössz emberformám érted felcserélem.
S követlek mindörökre én, tündérhonodba téged,
Mert nélküled égi szirén, fabatkát sem ér az élet.
Virág ha lennél, lennék az illat, amely betölti kelyhedet.
Az első édes szerelmes csókot feledni többé nem lehet.

Ámde búsan szólt a tündér: Mindez puszta álom,
Más világ a te világod, más az én világom.
Ha eljön a felébredés, elszállok messze tőled,
Egy csacska hírnek bár kevés, annyit sem hallok felőled.

Te más világban, én más világban, de híven őrzöm képedet,
Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet."

És egy kis nosztalgia: :)