Augusztusban jött a „villanyóra leolvasó”, vidáman, viccelődve fogtam le Bandi kutyámat, eszembe sem jutott, hogy ez a pár perc még rémálom lesz majd a közeljövőben nekem. Csütörtökön meghozta a postás a különbözeti számlát tartalmazó borítékot, kibontottam, elolvastam, majd újra és újra, nem hittem a szememnek. Egyszázhetvenezer forint különbözetről szólt a számla, amit nekünk kell megfizetnünk az E.ON áramszolgáltató felé. Micsoda????
Tíz évre visszamenőleg megőriztem a számláinkat, akkor még nagyon sok átalánydíjat fizettem havonta (az is furcsán sok volt), de ahogy lecseréltük a háztartási gépeinket, és energiatakarékos izzók váltották fel a régieket háztartásunkban, úgy kezdtek szépen csökkenni a számlák, és az éves elszámolásokkor általában vissza kaptunk az addig befizetett összegekből. Tavalyelőtt óracsere volt, aztán tavaly százezer forintot kaptunk vissza a szokásos augusztusi elszámoláskor. Viszont annyira lecsökkentették a havi átalánydíjat, hogy bementem személyesen a szombathelyi kirendeltséghez, és kértem emeljék meg az összeget, nehogy később baj legyen, inkább újra kapjunk vissza pénzt, minthogy rá kelljen fizetnünk. Mindig pontosan fizettem be a már magunk által megállapított, de nem kevés havi díjat. Rémálom, ez a számla, amit most kiküldtek! Osztottunk, szoroztunk, számoltunk, mértünk, visszanéztünk, ez az összeg semmiképpen sem helytálló!
Ma bementem a szombathelyi kirendeltségbe, vittem magammal mindent, évekre visszamenőleg a számlaelszámolásokat, a friss óraállásokat és hozzá minden bizalmamat a cég munkatársaival szemben. Negyedóra várakozás után sorra kerültem és elkezdtem mondani a hölgynek a problémámat, vagyis szerettem volna elmondani, de ő meg sem hallgatott, sőt kijelentette, hogy őt nem érdekli, neki hiába mondom, majd elővett nyomtatványokat, hogy töltessem ki a férjemmel, hisz az ő nevén van az óra. Mondtam, hogy külföldön dolgozik, én vagyok a feleség, vele egy háztartásban stb… Ezt nem fogadják el, meghatalmazás kell, még ahhoz is, ha ezentúl online bediktálós módszert szeretnénk. Úristen! Mire jó a házasság? Semmit nem ér?? Majd azt is elmondta, hogy ha a férjem aláírja a papírokat, akkor kijönnek a kollégái, terheléses vizsgálatot végeznek az órán, és ha mégis jó az óra, akkor közel húszezer forintos kiszállási díj megfizetésére köteleznek a 170.000Ft-on felül. Semmi együttérzés, semmi kedvesség, majdhogynem kirúgott…. Életemben ritkán éreztem magam ennyire megalázva, és szarul! Megtehette volna, hogy kedvesen meghallgat, segítségükről biztosíthatott volna, és talán még azt is, hogy becsukja a szemét, míg a meghatalmazást aláírom a férjem nevében. Mert egy igazi emberszerető, jó ügyintéző szerintem így tesz! Ez a nő egy állat volt, képmása a ma uralkodó rendszernek! Szerettem volna neki „beszólni”, hogyha nem rá tartozik és nem érdekli, akkor talán a szomszéd üzletben mondom el, de nem mertem kekeckedni "itt ő az úr", könnyeimmel küszködve hagytam el a kirendeltséget. Rezsicsökkentés? Ezen a számlán is fel volt tüntetve…. Le sem merem írni a tényleges összeget. És, ha a „mérőbácsik” bebizonyítják, hogy jó az óra, akkor kihez fordulhatok? Hogy bizonyíthatom, hogy mi nem egy gyár vagyunk, hogy egyedül voltam egész nyáron, hogy év közben is csak a fiókámmal ketten használjuk az áramot, hétvégén van együtt a család, akkor megy a mosógép, a mosogatógép és azon kívül semmi extra nincsen. Már nem szeretek ebben az országban élni, nem is akarok! Semmit nem nyújt nekem ez az ország, egy „fityinget” sem kapok, mindent Ausztria fizet, a családi pótléktól az egészségügyi hozzájárulásig, nem kérek segélyeket, semmit, de legalább annyit elvárnék, hogy állampolgári minőségemben megbecsüljenek! Családunknak szét kellett szakadnia ahhoz, hogy megélni tudjunk, gyermekemet ez az állam semmiben nem támogatja. Támogatást kapnak a határon túli magyarok, beiskolázási segélyben részesülnek azok gyermekei, akik nem is akarnak dolgozni, és azt az embert sújtja itt minden átok, aki próbál becsületesen, rendesen élni! Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy százszor normálisabb élete volt itt a magyarnak az „átkosban”, mint most ebben a kicicomázott, hazug, nacionalista vezetésű országban!
munka közben.... ez itt még csak a fele volt... huh vagy negyven szeletet paníroztam.... :-)
