A karácsony nem csak egy nap, nem lehet csak egy nap, nem múlik a huszonnegyedik óra leteltével.
Mert a karácsony egy érzés. A szeretet érzése.
Csitáry-Hock Tamás

Nagyon szeretem ezt a dalt, ezért minden évben beteszem a blogomba... :-)

Amit idén karácsonyra szívesen adnék neked, nem lesz becsomagolva,
nem lesz rajta szalag sem, nem posta hozza, nem kerül egy fityingbe sem.
De a lista hosszú, és a szívemből jön, ahogy kitárom előtted.
Mit is adnék:
örömöt, ami hálából fakad, a bimbóból virággá hajló rózsa fenségét,
az igazi szenvedély tiszteletre méltó erejét, amit nem érdekel a világi siker,
szabadságot, hogy nem ítélsz meg senkit, még saját magadat sem,
békét, hogy te magad légy önnön legjobb barátod,
bölcsességet, hogy megértsd hibáidat,
és megbocsásd mások ballépéseit,
együttérzést, hogy magadhoz ölelhesd a világot úgy, ahogy van,
és nem úgy, ahogy te újraalkotnád a legszívesebben,
a magány meglepő örömeit,
erőt, hogy a sajnálkozást éppúgy elvethesd, mint a feszültséget,
és gyengéden élhess a jelennek,
hogy magad és mindenki mást a szív szemével láthass,
aminek csak a Szeretet számít.
És végül azt kívánom, hogy a Fény feltárja előtted,
hogy mindez az ajándék már benned él,
és arra vár,hogy kibontsd.
(Arlene Gay Levine)

Két napja csak díszítek.... mindent, ablakot, ajtót, házat..... felrakok néhány fotót, bár jó pár lemaradt a beszerkesztettek közül, nem engedi valami.... feltenni.... fáradt vagyok, mert ma elkezdtem a sütögetést, háromféle sütivel már megvagyok. Fotók mellett feliratot találtok.... 

Drága Jenever! (Ildikó) Nagy örömet okoztál a képeslapoddal, és a vele érkezett gyönyörűséges díszekkel! ♥


Holnap napfénynél lefotózom és megmutatom, hogy hol kaptak helyet a szépségek..... kint vannak az ablakban. :-) 
Ezer puszi kíséretében kívánok Neked boldog ünnepeket! ♥

Hétvégén Győrben voltunk. Csodálatos az adventi vásár....
Sőt, még azt is merem állítani, hogy nagyobb és szebb, mint a Budapesti.....

Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
Sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra, fácánra.
Koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki.
Kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba.
Békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni.
Tökéletesre lelni egy madár dalában…
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?

(Kálnay Adél)

Rohamosan közeledik a karácsony, örülök, leszámítva azt a kis pánikot, amit a bevásárlóközpontokban érzek, amikor felcsendülnek a jól ismert száncsengős dallamok. Ilyenkor osztok-szorzok, számolom a napokat, megpróbálom végiggondolni a teendőket, és bevallom őszintén jobban szeretnék már a két ünnep közt lenni. :-)
Rengeteg dologról tudnék írni, de nem, idén valahogy az "elcsendesedés" jellemző rám, sok összetevője van a dolognak, nem akarok belemélyedni, egyszerűen azt érzem, hogy itt az ideje a csendnek, nyugalomra vágyom. Mire eljön az ünnep, szeretném a lelkemet is ünneplőbe öltöztetni, ahhoz pedig ügyesen be kell osztanom az időmet, és az erőmet. Ráadásul mindig történik valami, amivel szembe kell nézni, ami kicsit átírja a dolgokat, keresztülhúzza a számításokat, ilyen például, hogy Marcusnak tornaórán megsérült a bal kéz kisujja, le vállt a porc, sínben van az ujja. Vagy anyának nem lett jó az EKG lelete, és vissza kell térnie a véralvadásgátló szedésére, előtte roham fogászat, foghúzások, mert góc stb.. Hm.... szóval akadnak azért nem éppen az ünnepi készülődésbe beillő gondok. Ma egy gyógypedagógiai intézménybe megyek, ruhákat viszek, de vásároltunk élelmiszereket is az adománygyűjtőknek. Tegyük ezt minél többen, varázsoljuk kicsit szebbé a rászorulók karácsonyát, próbáljuk meg könnyebbé tenni nekik az éhezéstől, nélkülözéstől sokkal nehezebben viselhető hideg téli napokat.

Egy hónappal ezelőtt vettem két kis hajtatott jácint hagymát.  Az egyik napról-napra szebb, és szerintem még növekedni fog. A másik növekedés és virágzás helyett hozott még egy oldalhajtást. Kár, hogy az illatot nem tudom mellékelni a fotó mellé. Isteni, bár vicces így karácsony tájékán ez a csöppnyi tavasz. Ha már a tavaszt említem, egy hónappal ezelőtt a kertben lévő aranyeső bokrunk virágzott, persze nem annyira intenzíven, ahogy azt tavasszal szokta, de egy-egy ágát ellepték a pici, sárga virágok. Van olyan egynyári virágom a balkonládában, amit sajnáltam kiönteni, és idáig ontotta a szebbnél-szebb virágokat, nyáron nem volt ilyen szép. Hm.... Remélem ez az időjárás később nem "bosszulja meg magát", lesz még rendes telünk és szép tavaszunk.

Régen voltak a cicáim a blogban... most bepótolom :-)
/képek mellett a szöveg/

Egyik nap épp a szekrényeket rámoltam, és frissítettem a kis illatzsákocskáimat, közben eszembe jutott, hogy még ezt nem osztottam meg veletek, hátha valaki örülne az ötletnek. Emlékszem lánykoromban az üres kölnis, parfümös üvegeket, az akkor kuriózumnak számító, feketepiacon vásárolt, Fa, Rexona, Irischer frühling, Atlantc szappanokat dugdostuk a ruhák közé, hogy jó illatuk legyen. Majd megérkeztek a különböző jobbnál-jobb öblítők, de még akkor is maradtunk az előző praktikáknál. Aztán kipróbáltam az üzletekben vásárolható szekrényillatosítókat, molyűzőket, de ezek nekem egyáltalán nem tetszettek. A levendulás kis zsákokat,  és a száraz virágszirmos, potpourri párnácskákat váltottam fel nemrég a következőkkel:
Ha van otthon tüll, 10x10-es négyzeteket vágok ki belőlük, ha nincs, akkor nagyon jók a kb. ugyanekkora gézlapok. Ping pong labdányi vattacsomókat sodrok a tenyeremben és ezeket teszem a lapocskák közepébe, jól megöntözöm a kedvenc illatommal, vagy csepegtetek rá illóolajat, összekötöm egy pici szalaggal és már mehet is a szekrénybe. 
A kabátok közé levendula illóolajost teszek a molylepkék miatt..... nem szeretik. A ruhák közé most épp az Oriflame illatmintáimat használom el, ugyanis évekkel ezelőtt néhány hónapig foglalkoztam a tanácsadással, majd két hatalmas szatyor bemutatócsomaggal ajándékoztak meg, ezeket elosztogattam, de az illatminták nagy része megmaradt, most így hasznosítom, autó "zsebében" is nagyszerű egy-egy ilyen (fiús) illattal megöntözött zsákocska.

A hagyomány szerint az adventi naptár ősét egy édesanya találta ki, akit kisfia minden áldott este azzal nyaggatott: Hányat kell még karácsonyig aludni? Ezért hát egy kartonra rátűzdelt 24 cukorkát, amelyből minden nap egyet elvehetett a gyermek így követve az idő múlását. Engem nem nyaggat Marci, aki már nem is olyan kicsi :-) de mégis kiraktam a szobájában az adventi naptárt. Még nincs minden zsákocska megtöltve, talán holnap, vagy holnapután az is meglesz. Fontos az, hogy nagyon örül neki!
(Én is örülök! ♥)

Szombaton Apcival és Marcival Hévízen jártunk. Hm milyen jól hangzik.... vízen jártunk :-) avagy - Hé víz! :-) Isteni volt, roppant jól éreztük magunkat.
(képek mellett szöveg)

Dsida Jenő: Dal az elmaradt vallomásról

Úgy vágyna hozzád
ezer puha szó,
ezer csudaszó,
színes, szomorú
szerelemmel lázadozó.

 - Anya, feldobsz a buszmegállóba már 6:48 van, mindjárt itt a busz?
Na persze, még szép.... különben vihetem Sárvárra, inkább pizsiben ugrás a kocsiba.... vagyis ugorni kéne, de nincs kulcs...
- Jaj Marci, vissza kell mennem, bent hagytam a kocsikulcsot!
Ház kinyit, bemegyek, gyors szétnézés, sehol nincs a kulcs! Úristen! Itt fityeg az ujjamra húzva! De ciki!
Útközben: - Marcus, tudod hol volt a kulcs?
- ???
- A kezemben.
Már nem volt időm a gyerek reakciójára figyelni.... kiraktam (kicsit a buszmegálló előtt) és jött a busz. :-)

Még öt ablak maradt tavalyról, ami nem lett kicserélve.... Kívül marad a régi 120 éves pofil, belül pedig szigetelt, modern ablak.... Bevált, király! Ma ismét jöttek a "mesterek"..
Lezajlott a nagy meló, maradt a sok szutyok...porszívózni kezdek... "Váó, de király, milyen könnyű a porszívó!.... 
És miért nem szedi be harminchatodszorra sem a hülye szemetet?!?
Khm...hm... a gégecső nem volt csatlakoztatva a porszívóhoz, csak úgy húzogattam és dolgozgattam egy-két percig...:-)

Ködös, nedves volt az idő, Anyával azért csavarogtunk egy jó nagyot. Banduskámnak valami baja volt, mégis elkísért bennünket..... már jobban van! Neki is jót tett a kiadós séta...:-) (feliratok a képek mellett)

"Öregedjünk meg együtt,
A sors bármit is rendel.
Így állunk elébe mi,
Ketten, egy szerelemmel."
/John Lennon/

Utálok nyafogni, ezért nem is írtam egy darabig, mert napok óta iszonyú derékfájásom van…. erről ennyit. Viszont erről jut eszembe, még nem írtam egy olyan blogot, amiben felsorolom, hogy mit nem szeretek…..végül is miért ne…. hát jöjjön… most ez is könnyebben kiszabadul belőlem…. az ellenkezője már volt... ITT
- nem szeretek korán kelni, utálom a kötelező dolgokat, bármiről is legyen szó, ki nem állhatom a sznobokat, nem szeretek hazudni, utálom a képmutatást, a mulatós zenét, a ködös reggeleket, orvoshoz menni, fáj ha a családom bármely tagja beteg, rosszul viselem a sopánkodó emberek társaságát, nem szeretek fázni, fogyókúrázni, tornázni, kávét pohárból inni, kakaót, teát hidegen, tanulni, mindig utáltam iskolába járni, utálom, ha bántják azokat, akiket szeretek, gyűlölöm a „kihaénnem” figurákat, nem szeretem a rendetlenséget, azokat az embereket, akik nem tudják meghallgatni a másikat, az ápolatlanságot, utálom, ha felgyülemlenek az elintézetlen dolgaim, ha piszkos az autóm, ha hiányzik egy gomb a ruhámon, ha fut a harisnyám, ha letörik a körmöm, megőrjít, ha valahová mennem kell és nincs időm megmosni a hajamat, a halálos ágyamról is felkelnék, hogy szőrtelenítsem a lábam, nem beszélve az alsóneműről az csak kifogástalan lehet, utálom a rongyrázó némbereket, akik menő felső ruházatot, alul meg szürke, csóró, szar holmit viselnek, nem szeretem a szakadt holmit, a családtagjaimon sem, mielőbb megvarrom, halálom az elsózott étel, a vasalatlan ágynemű, zsebkendő, vagy konyharuha, ha valami ferdén áll, nem bírom a szuszogó embereket, az izzadságszagot, szájszagot, a kéjsóvár dumát, a közönséges stílust, a testszagokat, nem szeretek pénz kölcsönadni, könnyen megmérgezheti a legjobb kapcsolatokat is, nem szeretem, hogy a párom nem lehet mindig a közelemben, hogyha a gyermekeim távol vannak, nem szeretek virágot ültetni, az állatkáimnak bármi fájdalmat, csalódást okozni, elég ehhez egy kötelező oltás is, de tudom, hogy kell, nem szeretek ésszerűtlenül költekezni, ötször megnézem, hogy mire adok ki pénz, képtelen lennék elviselni a kezemen és a lábamon más-más színű körömlakkot, rossz, lyukas fogat a számban, nem szeretem a savanyú gyümölcsöket, a zsíros ételeket, kivétel a zsíros kenyér, nem szeretem a kimondottan női italokat, az édes, szirupos pacsmagokat, az olcsó "tömeg parfümök" illatát, ki nem állhatom a nagy magyarkodó, nacionalista embereket, akiknek még az udvarukban is magyar zászló lobog, utálom a régi, nagy Magyarországot ábrázoló matricák kiragasztását autóra stb.. , kerülöm az antiszemita barmok társaságát, amúgy rühelem a hazánkban lévő aktuális politikai helyzetet, ki nem állhatom a „hatalmon lévő” pártot, nem szeretek kommentelni blogban, ha előttem már egy olyan megtette, akit nem szívelek, sajnos van ilyen, …. Azt hiszem itt be is fejezem…. Hát nem elég ennyi az utálom dolgokból? De ezek tények, ez is én vagyok….
Jó volt kiadni magamból!