Jó ideje az életem egy része az "útkeresésről" szól. Életünk során rengeteg jó és rossz dolog ér minket. Vannak dolgok, amik akaratunk ellenére egy jó ideig meghatározzák életünket, ott lapulnak bennünk, addig a napig, míg végül rájövünk, hogyan engedjük el őket. Szeretteim halála mindig elterelt egy spirituális út felé, így volt ez most is, amikor Anya elment. Ez kicsit segít, de fogalmam sincs mikor mondhatom majd el, hogy igenis felfogtam, megértettem, elhiszem, az elfogadtamról nem is beszélve.... Van a lelkemben egy űr.... amivel nem tudok egyelőre mit kezdeni...
Felnőttem! Már nincs, aki vigyázzon rám, finoman terelgessen a jó felé, és akkor is szeressen, ha kiállhatatlan undok vagyok... Magamnak kell megtennem mindezt... vigyázni magamra, szeretni magamat stb... persze bízom az én kis családom szeretetében is, de az megint más... ♥
Beleástam magam jobbnál jobb cikkekbe, hanganyagokba, könyvekbe, Louise L. Hay bátorító sorait olvasgattam, hallgattam, ajánlom mindenkinek, ahogy Dr. Wayne módszerét, szerintem fantasztikus!
Dr.. Wayne W. Dyer a világon a 100 legfontosabb spirituális személyiség között van. Rajongói a „motiváció apjaként” emlegetik. Ő ajánl 12 módszert arra, hogyan tedd egyszerűbbé az életedet, és engedd szabadjára a szellemedet!
"Tégy rendet az életedben. Igazi inspiráció rohamot fogsz érezni, miután kitakarítottad az életedből mindazokat a dolgokat, melyeknek már nem veszed hasznát.
Ha nem kellett valami az elmúlt egy-két évben, add oda valakinek, aki használni tudja. Szabadulj meg a régi iratoktól, papíroktól, amik csak a helyet foglalják, és csak ritkán van rá szükség. Ajándékozd el a nem használt játékokat, szerszámokat, könyveket, bicikliket, vagy akár konyhai eszközöket egy jótékony szervezet számára.
Szabadulj meg mindentől, ami csupán a vagyongyűjtést szolgálja, és egyébként csak zűrzavarossá teszik az életedet. Szókratész szavaival élve: Az az ember van legközelebb Istenhez, akinek a legkevesebbje van. Tehát minél kevesebb dolgot kell biztosítanod, megvédened, leporolnod, újrarendezned és arrébb tenned, annál közelebb leszel ahhoz, hogy meghalld az inspiráció hívását.
Töröld ki a naptáradból a nemkívánatos vagy szükségtelen tevékenységeket és elkötelezettségeket. Ha nem vagy elérhető a Szellem számára, akkor nem fogod megismerni az inspiráció ragyogását. Isten valóban veled fog dolgozni, és útmutatást ad neked – és azoknak az embereknek, akiknek még szüksége van rá – de ha túlságosan be vagy táblázva, el fogod szalasztani ezt a változást hozó ajándékot. Tehát gyakorold, hogy néha nemet tudj mondani az eltúlzott kérésekre anélkül, hogy bűntudatod lenne, hogy egy kis adag szabadidőt fecskendeztél a mindennapi életedbe.
Gondoskodj arról, hogy a szabadidőt tényleg szabad legyen. Vigyázz az olyan meghívásokra, lehetőségekre, melyek segítenek, hogy a társadalmi piramis tetején maradhass, de amik egyben elnyomják az inspirációhoz való hozzáférésedet. Ha az idődet nem partikkal, társadalmi összejövetelekkel, adománygyűjtő eseményekkel, vagy akár ivászattal és pletykálkodással akarod tölteni, akkor egyszerűen ne tedd. Ne fogadj el olyan meghívásokat, amik nem aktiválják az inspiráció érzését.
Én úgy gondolom, hogy egy este, amit olvasással, írással, esetleg egy kedves barátommal való közös filmnézéssel, vagy a családi vacsorával, netán egy kis testedzéssel tölthetek, sokkal inspirálóbb számomra, mint hogy kiöltözzek egy nívós eseményre, ahol valószínűleg sok jelentéktelen csevegést kell majd megejtenem. Megtanultam, hogyan maradjak ki ezekből az eseményekből anélkül, hogy szabadkoznék, és ezáltal sokkal több inspiráló pillanatom szabadul fel.
Fordíts időt a meditációra és a jógára. Naponta szánj legalább 20 percet arra, hogy csendben ülsz, és tudatos kapcsolatot alakítasz ki Istennel. Bátorítalak arra is, hogy keress egy jóga központot az otthonod közelében, és kezdj el rendszeresen részt venni az alkalmaikon. A jutalom pedig nagy lesz: egészségesebbnek érzed majd magad, kevésbé feszültnek, emellett pedig inspirálni fog az, hogy rövid időn belül mire lehetsz majd képes a testeddel és a testedért.
Térj vissza a természet egyszerűségéhez. Nincs semmi lenyűgözőbb és inspirálóbb a természetnél. Az a fantázia, hogy visszatérjünk egy kevésbe zajos, zsúfolt világba, szinte mindig együtt jár azzal, hogy pompás hegyek között éljünk, vagy erdőkben, vagy a tundrán; egy szigeten; az óceán közelében; vagy egy tó partján. Ezek egyetemes késztetések, hiszen a természet ugyanabból a forrásból keletkezett, amelyből mi magunk is, és a testünket alkotó anyagok mind ugyanúgy megtalálhatóak a természetben is (hiszen csillagporból vagyunk, emlékszel?) A késztetésed, hogy egyszerűsíts, és inspirálva légy, abból a vágyadból fakad, hogy újra természetes önmagad lehess – ami pedig, a természeti magad. Szóval engedd meg magadnak, hogy utazz vagy az erdőben táborozz; ússz a folyóban vagy az óceánban; ülj egy tábortűz mellé; lovagolj erdei csapásokon; vagy síelj le egy magas hegytetőről. Ezt nem kell, hogy hosszú, részletesen megtervezett vakáció legyen, ami csak hónapok múlva lesz – nem számít hol élsz, csupán néhány órára vagy percre vagy egy parktól, táborhelytől, vagy egy ösvénytől, ami lehetővé teszi számodra, hogy érezd, és élvezd, hogy az egész univerzumhoz kapcsolódsz.
Távolodj el a kritikusaidtól. Vedd magad körül olyan emberekkel, akik hasonlóan hozzád, az egyszerűsítés inspirációját keresik. Add néma áldásodat azokra, akik kifogásolnak, vagy konfrontálódnak, és távolítsd el magad az energiáiktól amilyen gyorsan csak tudod. Az életed nagyságrendekkel egyszerűbbé válik, ha nem kell magad senkivel szemben megvédeni, és inkább támogatást kapsz a kritizálás helyett. A kritikákat nem kell többre méltatni egy egyszerű köszönömön, és azon felül, hogy megígéred, megfogadod a hallottakat – ennél bármi több csupán megalapozza a konfliktust, és megvon attól, hogy inspirálva légy. Soha nem kell magadat, vagy a vágyaidat megvédened mások előtt, hiszen azokon a belső érzéseken keresztül szól hozzád a Szellem. Azok a gondolatok szentek, tehát még véletlenül se engedd bárkinek, hogy beletiporjon.
Fordíts időt az egészségedre. Hogyan érezhetnél inspirációt és élhetnél egyszerűségben, ha óriási adag ételeket tömsz magadba, és elzárod a testedet a testmozgástól, amire olyan nagy szüksége van? Emlékezz arra, hogy a tested egy szent templom, amiben az egész életedet töltöd, szóval fordíts minden nap arra időt, hogy formában tartsd. Még akkor is, ha csupán egy háztömbnyi sétára vagy képes, csináld. Hasonlóan, tartsd mindig észben az adagok szabályozását – a gyomrod akkora méretű, mint az öklöd, nem mint egy hordó! Tiszteld a szent templomodat, és egyszerűsíts azáltal, hogy testmozgást végzel, és mértékkel eszel. Szavamat adom, hogy érezni fogod az inspirációt, ha ezeket a tanácsokat szem előtt tartod!
Játssz, játssz, játssz! Leegyszerűsíted az életedet és inspirálod magad, ha megtanulod, hogy játszva, és ne dolgozva haladj végig az életen. Szeretek gyerekek között lenni, mert inspirálnak engem a nevetésükkel és könnyelműségükkel. Igazság szerint, ha nem hallottam már ezerszer, akkor egyszer sem: „Wayne, te sosem fogsz felnőni – mindig csak játszol.” És erre nagyon büszke vagyok! Játszom, amikor a színpadon állva beszédet mondok, és most is játszom, miközben írok.
Kérlek, lépj újra kapcsolatba a benned rejlő igazi, játékos önmagaddal, és ragadj meg minden pillanatot a játékra! És majd észreveszed, hogy tesz ez minden édessé és egyszerűvé.
Lassíts le. Gandhi egyik leginkább megvilágító gondolata emlékeztet minket, hogy többről szól az élet, mint a felgyorsításáról. Ez egy nagyszerű tanács az életed egyszerűsítéséhez – tulajdonképpen lassíts le mindent itt és most néhány pillanat erejéig. Lassan olvasd ezeket a szavakat. Lassítsd le a légzésedet, légy tudatában minden be- és kilégzésnek…
Amikor az autódban ülsz, tedd az autót üresbe, és lazíts. Beszélj lassabban, lassítsd le a belső gondolataidat, és az őrült tempót, amivel éled az életed. Tölts több időt azzal, hogy másokat hallgatsz. Figyeld meg a hajlamodat, hogy közbeszólj és átvedd a beszélgetés irányítását, aztán pedig inkább válaszd a hallgatást. Állj meg, és gyönyörködj a csillagokban egy tiszta éjszakán, és a felhők formájában egy borús napon. Ülj le egy plázában, és csak figyeld meg, hogy siet mindenki, és közben nem tart sehova.
Azáltal, hogy lelassítasz, egyszerűsítesz, és visszatérsz ahhoz a tökéletes tempóhoz, amiben a teremtés is működik. Képzeld el, milyen lenne a természetet siettetni azáltal, hogy kihúzol a földből egy éppen csak kibújó paradicsom palántát – te is olyan természetes vagy, mint az a növény, tehát békélj meg a természet tervének tökéletességével.
Tégy meg mindent, hogy elkerüld az adósságot. Hiszen arra törekszel, hogy leegyszerűsítsd az életedet, szóval szükségtelen, hogy többet vásárolj olyan holmikból, amik csak rendetlenebbé teszik az életedet. Ha nem engedheted meg magadnak, akkor inkább várj addig, amíg már igen. Azzal, hogy adósságba sodrod magad, csak annyit érsz el, hogy egyre több aggodalommal töltöd meg az életed. Ez az aggodalom pedig átveszi a békesség helyét, ahol akkor lehetsz, amikor a Szellemben vagy. Amikor kifejezetten sokat kell dolgoznod, hogy visszafizesd az adósságaidat, a jelen pillanatai sokkal kevésbé élvezhetőek számodra; ennek következtében pedig távolabb vagy az örömtől és békétől, amik az inspiráció védjegyei. Sokkal jobban jársz, ha kevesebbet birtokolsz, és élvezed az életed napjait, mint hogy adósságba hajtod magad, beinvitálva a stresszt és aggodalmat az életedbe, amik mellett nem uralkodhat a nyugalom és béke. És ne feledd, hogy az a pénz, amit birtokolsz, nem más, mint energia – szóval ne csatlakozz rá egy olyan energiaforrásra, ami nincs is ott.
Felejtsd el a készpénz értékét. Próbálok nem túl gyakran gondolni a pénzre, mert úgy vettem észre, hogy akik sokat beszélnek róla, szinte semmi másról nem tudnak beszélni. Tehát tedd azt, amit a szíved élvezetesnek és örömtelinek ítél, és ne azt, amit költséghatékonynak. Ha például te egy bálnavadászatot élveznél igazán, akkor határozd el magad, és tedd meg – ne tagadd meg magadtól az élet élvezetét némi pénzügyi részlet miatt. Ne akciókra alapozd a vásárlásaidat, és ne vond meg magadtól az egyszerű örömet, csak azért, mert nem találtál elég jó árat. Megengedheted magadnak a boldog, kielégítő életet; és ha most éppen arra gondolsz, hogy én aztán beszélhetek, ha mégis kopár a pénzügyi helyzeted, akkor te magad állítasz ellenállást magad elé.
Próbáld meg visszafogni magad attól, hogy mindenre árcédulát akassz – hiszen a Szellem világában nincsenek árcédulák. Ne a pénz legyen a vezérelv arra vonatkozóan, hogy mid van, vagy mit csinálsz; inkább egyszerűsítsd le az életedet, térj vissza a Szellemhez, és találd meg mindenben a benne rejlő értéket. Egy dollár nem határoz meg értéket, még akkor sem ha olyan világban élünk, ahol meg akarnak győzni ennek az ellenkezőjéről.
Emlékezz a te szellemedre. Amikor az élet túl bonyolulttá válik, túl gyorssá, túl rendetlenné, túl határidő-orientálttá, akkor emlékezz a saját szellemedre. Az inspiráció felé tartasz, egy egyszerű, békés helyre, ahol harmóniában lehetsz minden teremtmény tökéletes időzítésével. Menj oda az elmédben, rendszeresen állj meg, és emlékezz, mit is szeretnél igazán.
Talán furcsának hathat egy olyan embert idézni az élet egyszerűsítésével kapcsolatban, aki a sikert a legmagasabb intellektuális és társadalmi szinteken személyesíti meg, mégis lássuk mit mond Albert Einstein a témával kapcsolatban: „Birtoklás, külső siker, ismertség, fényűzés – számomra ezek mindig megvetendőek. Úgy vélem, hogy az egyszerű és szerény életvitel a legjobb mindenki számára, a legjobb mind a testnek, mind az elmének.”
/Forrás: ezoterikuskonyvek.hu/