Gyönyörű szép reggelre virradtunk tegnap, ragyogó napsütésben úszott a táj egész nap, igyekeztem gyorsan végezni minden munkámmal, aztán fogtam is a kis masinámat és rohantam az udvarra fotózni. Imádom, ahogy a gyepen mindenütt kicsi csomókban nyílnak a százszorszépek, olyan a sok csokros virágfejecske, mint ezer kis sziget egy nagy zöld tengerben.
Aztán átugrottam Anyához, mert mondta, hogy tele van ibolyával az udvara, és egy kinyílt nárciszt is találtam.
Hétvégére rossz időt jósolnak, még egyelőre semmi jele, délután szeretnénk körbebiciklizni a hegyet Apcival. :-)
Lókötő Döncit alig láttam, vagyis estefelé a fa tetején, a kismadarakat nézegette, ne gondoljatok semmi rosszra, pusztán tudományos célból. ;-) Aztán este hulla fáradtan aludt a fotelban, míg én a képeket szerkesztgettem.