Frizura készítés közben Juli hívta fel a figyelmemet a filmre, tegnap megnéztem, majd elég sokat olvastam Madame Ghisről.... szinte mindent, ami a neten található róla. A könyvéről hallottam, de nem olvastam, most már fontolgatom..
A film főszereplője Madame Ghislaine Saint-Pierre Lanctot, vagyis most már csak Ghis, egy kanadai orvos, akit "Az egészségügyi maffia" című könyvének megjelenése után megfosztottak doktori címétől, és megtiltották neki, hogy orvosként praktizáljon. Könyvében elénk tárja utazásainak, kutatásainak, vizsgálódásainak megdöbbentő eredményét.
"- Az egészségügy szerte a világon a betegség jeleit mutatja. A költségek egyre hatalmasabbak, miközben egyre több a beteg és gyógyíthatatlan ember.
Miért gyógyíthatatlanok bizonyos betegségek?
Miért szed apuka potencianövelőt, anyuka antidepresszánst, és a gyerekek allergia vagy hiperaktivitás elleni gyógyszereket?
Miért hal bele az egyik ember egy betegségbe, s miért épül fel a másik?
Miért hal meg egyre több ember rákban, AIDS-ben és más nyavalyákban, amikor a földön 50 év alatt sok száz milliárd dollárt költöttek a kutatásukra?
Miért a betegségek kezelését honorálják, s miért nem a megelőzését?
Miért nem térítik meg a betegbiztosítók az "alternatív" gyógykezelések költségeit?
Miért elégedetlen a jelenlegi rendszerrel orvos, ápoló, beteg egyaránt?
Kinek az érdeke, hogy a jelenlegi zűrzavaros és méregdrága rendszer fennmaradjon?"
"Ma nem egy gazdasági, pénzügyi, filozófiai vagy társadalmi válság van, hanem ez egy evolúciós válság. Abban a pillanatban, amikor ezt megérjük ahelyett, hogy elutasítanánk vagy harcolnánk ez ellen, inkább haladunk vele. Ez túlmegy az elménk határán, ezt az elménkkel nem érthetjük meg. Csak a lelkünkkel tudjuk ezt megérezni, felismerni!
Elérkezett az idő, hogy levetkőzzük a materializmus halandóságát és megértsük saját halhatatlanságunk valódi természetét. Az emberi tudatnak, ez a békés, csendes belső forradalma, a tudatosságnak egy teljesen új szintjét jelenti majd."
Részlet egy másik, "Mi a fenét keresek én itt tulajdonképpen?" című könyvének előszavából:
"Emlékszem... Deee elfelejtettem."
Volt egyszer egy szárnyas paripa,
Aki megtestesítette a kreativitást
és minden mást.
Könnyű volt, mint a szél,
szabad, mint a levegő,
A villám sebességével mozgott ő.
Mert számára nem létezett korlát,
ÖRÖKKÉVALÓSÁGNAK hívták.
De egy nap az ember társadalmat szervezett.
Megalapította rendjét, megalkotta törvényét.
Befogta a szárnyas paripát,
S szárnyai elsorvadtak.
Eltiltotta a vágtázástól,
és a lábai rövidebbé váltak.
Megtiltotta, hogy magával törődjön,
és nyírni kezdték gyapjas szőrét.
A TÁLTOS PARIPÁBÓL BIRKA LETT.
Egy fekete birka,
Aki belement, hogy gyapját
biztonságra cserélje.
Hamarosan azt vette észre,
hogy a nyírás egyre gyakoribb,
az étel egyre kevesebb lett.
Nagy zavarában elment Természet anyához,
nem túl messzire.
Aki emlékeztette a fekete birkát:
"Emlékezz rá, hogy az elmúlt időkben
táltos paripa voltál,
magasan szárnyaltál,
függetlenül és elszántan.
Ezt senki sem cáfolhatná."
A fekete birka válaszolt:
"Emlékszem."
Visszatért az akolba,
És azt mondta a többi birkának:
"Túl sokáig hagytuk,
hogy nyírjanak bennünket!
Eljött az idő,
hogy kiszabaduljunk!"
A fekete birka útnak indult,
Kínálva gyapját mindenkinek.
Olyan büszkén kezdett lépkedni,
hogy lábai hosszabbra nőttek.
Olyan magasra szökellt,
hogy szárnyai visszanőttek.
A FEKETE BIRKA VISSZAVÁLTOZOTT
TÁLTOS PARIPÁVÁ.
A költők visszanyerték az ihletet,
és a birkák teremtő erejüket.
ISTEN VELED BIZTONSÁG
ÉLJEN A SZABADSÁG!
Ghis /kattints/
Érdekesnek és elgondolkodtatónak tartom azért osztottam meg veletek.
