Tegnapelőtt vérvételen voltam, de előtte az orvoshoz kellett "bekopognom" a beutalóért, (egy perc) amikor kijöttem egy "néni" utánam kiabált, hogy meddig van a vérvétel, és kivárhattam volna a soromat. Én nem vagyok ilyen gonosz.... A vérvételnél rengetegen voltak, szellőzés semmi, és sok volt az idős ember, aki utánam jött, mindet magam elé engedtem, hisz csak jobban bírom mint ők, nehogy rosszul legyenek! Hogy mennyire nincsenek ehhez hozzászokva az emberek.... nem köszönték, csak csodálkoztak, majd én egy tréfás megjegyzéssel, hogy ráérek, meg úgysem vagyok oda a dologért, elütöttem a dolgot. Amikor bementem ott megjegyezte a kedves "vércsapoló" hölgy :) milyen kedves vagyok, és mennyire szép tőlem, tehát bent mégiscsak megemlítették. :) Szegény egyedül dolgozott, és amikor e káni:létettem a két "véna nélküli karomat", hogy válassza ki a szimpatikusabbat, viccesen megjegyezte, hogy bizony már egyik sem szimpi ennyi munka után. Egy aranyos 85 éves nénivel maradtunk a végére, amikor megmondta hány éves, leesett az állam és persze ennek hangot is adtam. Elmesélte, hogy a megfelelő táplálkozásnak és a mozgásnak köszönheti, hogy ennyire jól tartja magát és mesélt még egy kicsit...
Mondta, hogy a tévében hallotta, négyezer lépést kell tenni naponta, és bizony ő ezt megteszi, járkál az udvaron és számolja, de legtöbbször belezavarodik. Elmondtam neki, hogy lehet lépésszámlálót kapni, mire ő nagyokat csodálkozott, és jót nevetett rajta. Búcsúzáskor további jó egészséget kívántam neki, majd még az autómból néztem, amint felteszi a fejére a kis szalmakalapot, és fürgén elindult hazafelé. Na egyszer én is ilyen szeretnék lenni! :) Abban a borzasztó melegben még beautóztam Szombathelyre, hivatalos dolgokat intéztem, de közben fagyiztam is, amit nem szoktam, viszont a Fő téren nem bírtam ellenállni a csábításnak. :) Meleg ide vagy oda, attól még nem kell rosszkedvűnek lenni! Amikor hideg van, vagy esik az a baj, most meleg van, basszus együnk fagyit, igyunk sok vizet, vetkőzzünk és élvezzük, még csak el sem kell érte mennünk méregdrága, szupi egzotikus országokba. Bezzeg ott nem vennénk ennyire a szívünkre ezt a "fránya" meleget! :) Tegnap kilencre előjegyeztek hasi ultrahangra, fél tízkor már aggodalmasan néztem az órámat, megkérdeztem a többieket, hogy hányra szól a "randijuk" a dokival, kiderült mindenkit kilenc órára hívtak be. Az orvos tíz után érkezett, tizenegyig tart a rendelés, mit ne mondjak "szórta" rendesen a betegeket. Én voltam az utolsó, tizenegy után, nem zaboltam, mert örültem, hogy minden rendben van. Ehhez csak annyit, hogy volt, aki a munkahelyéről kéredzkedett, hisz időre szólt az előjegyzés, gondolta gyorsan végez... zúgolódtak az emberek, megalázónak tartották.... érthető. A két véglet... a vérvételnél szegény asszony egyedül húzta az igát, és mégis mosolyogva, szorgalmasan dolgozott.... itt meg... hm... nem is tudom, biztos megvolt az ok a késésre...
Délután Erikánál ragasztgattuk a gyerkőcök és az én munkáimat kartonokra, készültünk a szombati kiállításmegnyitóra. Én a fotóimból harminc jó képet előhívattam, és kartonra ragasztottam, egy kis képes beszámoló arról, hogy tanultunk, dolgoztunk a foglalkozásokon. Lesz állófogadás, hidegtálak, újságírók, Tóni fiam is az újságjától, én pedig itt fogok beszámolni, ha még utazás előtt lesz egy kis időm. Vigyázzatok magatokra, és igyatok sok vizet! Gondoljatok arra, hogy vannak akik sok, sok pénzt kifizetnek azért, hogy ennél melegebb éghajlatú országokba utazzanak, ahol van piszok, bűz és sok minden... de el lehet mondani.... :) Itt van meleg, meg meleg... az egzotikus dolgokat pedig gondoljátok hozzá... Mindjárt itt a tél! :)

Így néz ki a kiállítás megnyitására készült meghívónk: