Ma ugyanazt a "modellt" kellett szénnel elkészíteni, mint amit szombaton. A szénnek csak a lapjával szabadott dolgozni. Az üveget nem csíptem most sem, de a szenet nagyon szeretem. Szerintem fogok még szénnel sokat dolgozni, csuda jó dolog! :) Imádom a kávét, szünetben isteni kávét kaptam és beszélgettünk, majd Erika könnyű gyümölcstortát sütött, friss eperrel és banánnal jól megrakta. Amikor befejeztem a rajzolást, bementünk a műteremből, gyertyát gyújtott, leültünk, tortáztunk, és mindenféle jó dologról beszélgettünk. El sem tudom mondani mennyit töltődöm ilyenkor lelkileg, mennyire jól érzem magam. Erika mesélte, hogy van a faluban egy idős néni, nagyon szép anyóka, jó lenne felkérni szombatra modellnek. Felkerekedtünk és elmentünk Jolán nénihez, vittünk neki a tortából, és előadtuk a kérésünket. Vékonyka nénike, nyolcvanegy éves, szép vonásokkal, hófehér kontyocskával, és gyönyörű kék szemekkel, szerintem imádták volna őt a gyerekek is, de sajnos nem vállalta. Amíg  ott voltunk nála, mesélt magáról és a családjáról a néni, közben a sütőben süldögélő kuglóf édes illata lengte be a házat, süt mert holnap jönnek a gyerekei. Erika meghívta őt, hogy bármikor menjen el hozzá, nézzen körül, szívesen látja, elköszöntünk, és lógó orral mentünk vissza, azon agyalva, honnan kéne kerítenünk egy hasonló nénit szombatra. Hazafelé zenét hallgattam, megálltam és álomszép felhőket fotóztam.