Mint ahogy azt már jeleztem, lesznek fura bejegyzéseim…. Vagyis nekem nem fura, csak ne számítsatok semmiféle összeszedett, „rendes” írásra… írom azt, ami eszembe jut, ami „kifér a csövön”, ez most tényleg a csacska Ancsika….
Ma sétálni voltam az anyukámmal, jó nagy kört leírtunk a faluban, majd bementem Janóházára, hazajöttem, tettem-vettem, minden „kötelezettségemnek” eleget tettem. Most itt ülök a gépnél zenét hallgatok, vegyesen, ebben a percben Metallica – Whiskey int he jar című száma üvölt a fülembe, és állatira szabadnak, boldognak, érzem magam, közben mégis valami furcsa fojtogatást érzek a torkomban…szerencsére gyorsan megérkezik a felmentő sereg Jason Mraz-zal. Közben töröm a fejem, hogy mit is, hogyan, és mit kéne írni? Még mindig nem jött meg az ihlet. Persze, hogy ha a „hasamra ütnék”, könnyebb dolgom volna, máris villámgyorsan vernék az ujjaim a billentyűzetet, mert a kedvenc témámról írnék… a szerelemről. Nem tehetek róla, én már csak afféle szőke nő vagyok, ha nincs más téma, egy jól sikerült nap után, mint amilyen a mai volt, megittam egy pohár finom bort, elszívtam egy szál cigarettát, letusoltam, végigkentem a testem egy fincsi, illatos, önbarnítós testápolóval, kedvenc puha, rózsaszín köntösömben idehoztam a gép elé egy másik pohár bort, zenét hallgatok… és összevissza hablatyolok. :) Kispál és a Borz – Csillag vagy fecske című nótáján mindjárt táncra perdülök! Király! Részegen…..?? Hm talán még innom kéne egy kicsit…
”Végül is mindegy is
Tudtam, hogy nem is jössz
Este csillag voltál
Nappal meg fecske
Minden föld bevetve
Minden nő rendbe
Na, ezt hagyom itt neked
Te csillag vagy fecske!”
Hol is tartottam… Ja, a szerelemnél! Gyerekek nincs is annál szebb! Figyeljétek meg, ha isztok egy-két pohárral, és hozzá valami állati jó zenét hallgatok, vajh mi jut az eszetekbe? Na nehogy azt mondjátok, hogy a napi meló, az utálatos főnök, vagy a gyerkőc rossz jegyei…. Ugyan! - Kapcsold ki a buksidból az összes gondot! Tedd fel a fejedre a fejhallgatót, csak a zenére és a testedre figyelj! Minden más le van….! Különben nem lehet túlélni a mai világot! Most éppen…Ladánybene és...
”Fürdik a lelkem, táncol éppen.
Fürdik a lelkem.
Fürdik a lelkem, amíg őriz
a poharam engem, engem, engem, engem, engem.
Lent a kert, fent a kiderült ég.
Én pedig hagyom magam, hagyom magam,
hogy a lelkem is tomboljon.
Hogy az este kicsit beigyon, én is akarom.”
Hű de nagyon szeretem a reggae muzsikát! Ladánybene koncerteken ez a dal a kedvencem!
Vadállat zenéket hallgatok! Lmfao – Party rockja már így üllőhelyzetben is megtáncoltatta a derekamat, és basszus… elfelejtett fájni! Ugye, ugye, mennyit számít, ha nincs is buliban az ember, de gyárt magának egyet! Nem ér röhögni! Hm… Igen, ha egyedül vagy, inkább gondolj a bulira és ne a szerelemre…. Bár te tudod! Én például a legszebb szerelmes zenékre tudok írni. Fantasztikus, csodálatos gondolatok indulnak meg bennem, megnyílik az ég és föld, szárnyra kap a képzetem és álmodom… Szoktam ebbe a gyönyörű, rózsaszínű világba menekülni, elalvás előtt, vagy például ébredés után… Becsukom a szemem előkapom a kis képzelő erős dobozkámat, kiválasztok valami szépet, és álmodom. Ezek a dolgok egyáltalán nem társ függőek, mert oly mindegy, hogy van melletted valaki, vagy éppen nincs, hisz eleve szükség van egy kapcsolatban szerintem egy irinyó-pirinyó privát szférára is! Annál jobban műkszik! Váó! És most Machóéktól itt bömböl a fülembe a világ legjobb dala… Jó, jó, jó. Jó, de jó nekem! Imádom! Most éppen pozitívan éltem. Egy régi nóta lesz ma az utolsó… Otis Redding – When a man loves a woman…  És megyek aludni…. Jó éjt!