2012.12.18. 20:00 | Szerző: -Ani-

Szokás szerint, egy álmatlan éjszakán találtam rá, és a szerelem újra lángra lobbant. 1996 nagy slágere volt a dal, és az együttes anno a kedvenceim közé tartozott. Klaus Meine a gyönyörű hangjával (nem tudom mikor készült igazából a video, de most is így néz ki..64 éves, basszus! ki gondolná, örök fiatal)Nem szeretek nosztalgiázni, aztán mostanság mégis egyre többet kapom magam rajta.... no, nem lesz belőle rendszer. Azért nem szeretek, mert mindig beugrik valami a régi emlékekből, és... és utálok sírva fakadni... Volt egy időszak az életemben (elég hosszú), amikor mindenütt szólt körülöttem a zene, otthon, autóban.... Aztán valahogy kicsit lejjebb vettem ebből, maradt a kocsiban, néha itthon CD, MP3 füldugókkal, amit nem szeretek. Venni kéne a fáradtságot és letölteni egy csomó jó zenét, aztán had zengjen tőlük az egész ház!

 

 



A bejegyzés trackback címe:

https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr84970911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása