Kis családomtól... Apcival az élen, egy csodálatos ajándékot kaptam. Amikor pénteken Tamás hazajött, azt mondta, hogy ő bizony nem vár egy hétig megkapom most az ajándékom, amit a nagyfiúkkal közösen vettek.
Á!!!! Nagyon örülök! Hm hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezekről az edényekről álmodtam, az árát látva valahogy ez annak idején eszembe sem jutott. És most itt van, király! Szombaton rögtön ki is próbáltam...

Ez valami fantasztikus! Órákig sütöttem benne a husit, ami máskor leragad, szörnyű, "három órás" áztatás, sikálást kíván a tepsi.... most pedig egy szalvétával végigtöröltem és kiöblítettem egy másodperc alatt a tepsit. :)
A wokkal ugyanez volt a helyzet, a sült zöldségekre oda sem kellett néznem, nem kellett agyon kevernem, hogy oda ne égjen, és a lényeg ép egy pici olajat vagy vajat kíván csak. Én rengeteg időt töltök a konyhában hétvégente, és nem mindegy milyen eszközökkel dolgozok. Áldás a jó szerszám.... most az edényekre gondoltam :) Itt a képen már használat után, olyan mintha új lenne....

És még nagyon jó, hogy befér a konyhaszekrénybe, mert a nyelét össze lehet csukni... :)

Ez itt nem a reklám helye.... de a hitelesség kedvéért azért mégis lefotóztam az alját. :)

Még egyszer puszi! Köszönöm!