Gáborkám hétfő óta fekszik. Be volt csúnyán dagadva a bal lába, piros volt, forró és nagyon fájt neki. Rögtön trombózisra gondoltam, be akartam vinni a kórház ügyeletére vasárnap de nem engedte. Hétfőn a háziorvos továbbküldte sebészetre, ahol nem tudták pontosan meghatározni a betegséget, három verzió is létezett, köztük a trombózis is, így hazaküldték szigorú fekvés, a láb jegelése, kalcium és sűrűn lázmérés. Két nap múlva vissza ment, kicsit javult a lába, láztalan volt mindvégig, valószínűleg, Achilles íngyulladás, pihentetés továbbra is javasolt, és ha mégsem múlna, menjen újra vissza. Még aznap felléptek nála más bajok, véres vizelet stb. Ügyelet, vizelet teszt, persze elkeserítő, másnap orvos, de már velem, mindent elmondtam az orvosnak, amit a fiókám elsumákolt: szívszorítást, baloldali teljes zsibbadást stb. Kapott beutalót belgyógyászatra, időpontkérés is megvolt, addig antibiotikum, fekvés, gyógyteák, sok folyadék. No, ezt gyorsan összefoglaltam. Iszonyú, hogy az egészségügynek semmire nincs pénze, mindenhová időpontot kell kérni, nemegyszer hosszú a várakozási idő. Felháborító! Nemrég hallottam, hogy szürkehályog műtétre egy asszonynak majdnem tíz évet kell várakoznia, de megnyugtatták, hogy annyi az idős ember a listán, azok úgy is kihalnak, és előbbre jön a műtét ideje. Nem mondom, szép! Annakidején, ha valami baj volt rögtön elküldték az embert vér és vizeletvizsgálatra, ami egy nap alatt megvolt, másnap már az orvos ezek eredménye alapján, ha szükségesnek látta küldhette tovább a beteget további vizsgálatokra. Hm….. És még arra mondják mindig, hogy az átkosban…. Pedig a mostani állapotoknál átkosabb rendszer már nem is lehet! Tudom persze, most is minden azonnal elérhető, fizetős rendszerben, vagy magánrendelőkben szintén fizetősben, de AKKOR MIÉRT FIZETTETIK AZT A KURVA TB-t!?
Nem folytatom, nincs értelme, hisz mindannyian tisztában vagyunk ezzel, és nem akarom elrontani az éjszakámat. Reggel bolt, hétfő óta nyomom, az sem fenékig tejfel, nincs az embereknek pénzük, kevés a vevő, alig vásárolnak. Mennek a hülye multikba…. Jaj, hogy jártam tegnap! Vettem Balcsaira egy mikrót, fizetés után tólom a kocsiban a vevőszolgálati pulthoz, ahol a pasi rámparancsolt, hogy tegyem fel a pultra. - ÉÉÉn? - kérdeztem kiakadva. Pasi udvariatlanul kijelentette, naná, Ő nem tudja! No aztán felemeltem a hangom, ami a csövön kifért. Megkérdeztem, hogy mi a fenének dolgoznak itt férfiak stb…. Egy aranyos, fiatal biztonsági őr a segítségemre sietett, fel és lerakta a mikrót sőt, a taplónak is segített a ki és becsomagolásában. Hű de mérges voltam! Szerencsére ritkán történik velem ilyesmi, általában kellemes élményeim vannak a segítőkészséggel kapcsolatban. Épp előtte egy másik áruházban a pénztárnál az előttem álló srác felrakta a szalagra az ásványvizeimet és a nehezebb tételeket….. csak úgy. Egy tündér volt!  A kosaramban volt egy szalmakalap, Anya viccesen bedobta neki, ezért kicsit, ha akarja, felveheti. Jót nevetett rajta.
Találtam egy dalt egy druszámról….. de most nekem szól, ezt hallgatom már egy órája. Annyira tetszik!