Bíztam benne, hogy még visszajön a jó meleg nyaracskából valami, de nem akar. Süt a napocska és hideg van. Olyan jó lenne még egy kicsit napozgatni, hiszen alig volt igazi nyár! Ha a lábamra nézek, vagy a meztelen testemre, még olyan jóleső érzés, látni a napbarnított bőrömet, ami sajna nem sokáig tart, ha csak nem tesz az ember ennek érdekében valamit. Most már évek óta nem szoláriumozom, amióta hallottam ártó hatásáról, helyette önbarnítós testápolót használok. Szeretem, ha télen is egységesen, szép barna a bőröm. Anno próbálkoztam csak sima önbarnítóval, fúj, nem jó, foltos lesz az ember tőle! A testápolóssal egész más a helyzet, múlt héten be is vásároltam belőlük, én így mutatok egy nagy fityiszt a télnek, a hidegnek. A képen az egyik a napbarnított testért, a másik a gyönyörű lábakért felelős készítmény. Van egy kellemetlen dolog, amit utálok, itthon úgy tenni-venni, hogy közben be van öltözve az ember. Próbálom mindezt úgy csinálni hogy kényelmes, csinos és nem utolsó sorban nőcis legyen rajtam a ruhahegy. Például: farmer miniszoknyához fekete, vastag harisnyát hordok, jópofa, édi zsenília zoknikkal. Jó az összkép, jól érzem magam, és a lényeg, hogy nem fázom, ja és nincs rajtam ezer gönc! Azért nem adom fel, és figyelem, ha erősebben süt a napocska, kimegyek a cicáim mellé sütkérezni!
Egy kis zoknibemutetót is készítettem, nem csak bort iszom és vizet prédikálok, :) néhány a kedvencek közül:

Ezt amikor Tóni meglátta, elkiáltotta magát: - Anya gombás a lábad! :)