Szóval megérkeztem, és minden rendben van. Ahhoz képest, hogy már jártam itt és én vezettem, ennek ellenére sikerült kétszer kicsit majdnem eltévedni. Egyszer Bécsben nem mentem le időben a linzi autópályára, aztán egy kis keringés Bécs és Schwechat, és már sínen volt az ügy vagyis az út. Linz előtt 7km-el le kellett volna mennem, miért is tettem volna, basszus, egy kisebb letérő, betérő Linzbe, végül szerencsésen megérkeztem Hoffkirckheni reptérre, ennek ellenére rekord időt futva és némi városnéző kirándulásokkal gazdagabban. :) Azért az kimaradhatott volna. :) Úgy szálltam ki itt a kocsiból, hogy már megyek is haza. A mérgem elmúlt. Előző bejegyzésben említettem, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül elvállaltam itt egy kis főzőcskézést, persze csak, amikor a Tamáskám dolgozik, ma megvolt az első. Ripsz-ropsz készítettem 15 adag töltött pipicombot (állati szép lett), krumplipürével és görög salival, el voltak ájulva. Erről jut eszembe én is, amikor rájöttem, hogy nem hoztam el a kábelt, ami a fényképek letöltéséhez kell. Írtam Tóninak pénteken jön utánnunk, hogy golndolkodjon a megoldáson.... nagyon bízom benne. Mindennap kirándulunk, most is nemsokára indulunk, majd jön a fényképes beszámoló, hétvégén Salzburg is szerepel a menüben, Apci a programszervező. Németország is tervben volt, őszig lefújtuk, addig nem is emlegetem. :) Apci gépén írok, ami kisebb mint az én normál laptopom, majd kifolyik a szemem, de az enyém valamiért nem akarja telepíteni ezt az osztrák mobil netet. Majd a Tóni ezt is megoldja! :) Iszonyú kánikula van, repkednek a gépek, a melegtől függetlenűl mindenki kedves, én bealmoltam magam a reptéri étterem egy hűs sarkába, most innen netezgetek.