Hétfőn és kedden este vetítették a tévében Danielle Steel az Ékszerek című nagyszerű regényéből készült filmet. A Drágakövek két Golden Globe díjra jelölt kétrészes film, megnéztem, és nagyon jól tettem. Nem tarozom a regényíró rajongói táborába, olvastam tőle jó néhány könyvet, például tavaly úgy mentem Balcsira, hogy összeszedtem a könyvtárban egy halom könnyű, romantikus könyvet, tőle is volt jó pár, és nagyon jók voltak. A regényeit megfilmesítve, amikor csak tehetem, megnézem, nagyon tetszenek. Ez a film nem csak romantikus és szórakoztató, rengeteg mondani valója van, a mai ember számára is tanulságos. Megpróbálom elmesélni, amennyire lehet dióhéjban.
Sarah Thompson egy jómódú amerikai családból származik, rosszul sikerült házassága után elhagyja az államokat és szüleivel Angliába költözik. Egy fogadáson megismerkedik György király unokaöccsével a jóképű William Whitfieldel, akibe beleszeret és hozzámegy feleségül.
Az ifjú pár franciaországi birtokán egy gyönyörű kastélyban él, amikor kitör a II. világháború.
Williamet Londonba rendelik, második gyermekük, Elizabet születésénél már nem lehet jelen. Barátnője Emanuelle a társa mindenben. A német csapatok Franciaország megszállása után hadikórházat rendeznek be a kastélyban, melynek élére Joachim von Mannhein őrnagyot nevezik ki, nem náci, hanem egy lelkiismeretes német katona, aki mellesleg nagyon jóképű. Sarah évekig nem hall a férjéről, minden idejét a betegek, haldoklók ápolásával tölti, és egyre nagyobb a kísértés az őrnagy iránt, ami bizony kölcsönös, egymásba szeretnek. Nem csalja meg az urát. Lizit elveszti. A  háborúnak vége, a németeket hazavezénylik, Sarah Angliába, Whitfieldbe utazik a gyerekkel, közben Joachim keresi őt a francia kastélyban. Emanuelle hazudik William hazatéréséről, soha nem mondja el barátnőjének, hogy a férfi kereste. Majd előkerül William betegen, megműtik, lebénul, kómában fekszik, és a felesége mindenben hűséges társa. Magához tér, meggyógyul, kerekesszékkel közlekedik, egy idő után a két emberben újra fellobban a szerelem és a szenvedély lángja, megszületik Julian és a kései ikrek Isabelle és Xavier. Ékszerházat nyitnak először Londonban, majd Párizsban. A két nagyobbik fiú Phillip és Julian rivalizál egymással, Phillip a család feketebáránya, gonoszkodó. Williammel egy szívroham végez, Lizi mellé temetik a kastély parkjában. Sarah egyedül marad az üzlet és a gyermeknevelés összes gondjával. Joachim megkeresi, még mindig szeretik egymást, szeretkeznek, majd az asszony elbúcsúzik a férfitől, nem a család rosszallása miatt, önmaga és a gyermekei miatt. Még sok feladat vár rá, amit egyedül kell megoldania. A legkisebbek, Isabelle örök lázadó, Xavier örök álmodozó. Phillip érdekből nősül, összeadják a vagyont és a címeket. Isabelle minden tiltás ellenére hozzámegy Lorenzóhoz, a hozományvadász nagystílű és nála jóval idősebb szélhámoshoz. Juliant behálózza Yvonne, a csupa erotikát sugárzó elvált színésznő, feleségül is veszi. A házasság romba dől, a férfi nem válik Isabelle anyja oltalmazó karjaiban köt ki, aki önbizalmat ad neki és megnyitják lányának a római ékszerházat. Lorenzo és Phillip jól egymásra találnak, szövögetik a kisebb nagyobb gonoszkodásaikat. Phillip egy családi összejövetelen elcsábítja, majd szeretkezik az istállóban Julien feleségével Yvonnel. Sarah akaratlan szemtanúja lesz a románcnak, iszonyatosan szenved, de nem mondja el a fiának. Yvonne gyermeket vár, elakarja vetetni és bevallja, hogy Phillip a szeretője, Julian elengedi az asszonyt, de a babát meg kell szülnie, majd ő felneveli. Sarah végig ott áll a gyermekei mellett, összeszorított fogakkal tarja egyben a családot, önmagára nem is gondolva. És a film legszebb, legsokatmondóbb része, amikor újra összejön a család, Phillip is megérkezik, Julian nekimegy, és mi nézők is a vérét kívánnánk, de ott az Anya! Megragadja a fiúkat, és elüvölti, hogy ők egy család, és testvérek, ami a legnagyobb kincs a világon, ettől fogva minden jóra fordul. Phillip megkeresi Lorenzót és kirúgja, hozzávágva egy összeget, ami lelépés az egész család életéből. Sarah egy régi amerikai gyermekkori barát mellett találja meg újra a szerelmet, és boldogságot. Phillip feleségül veszi Yvonnet, Isabelle megszüli a kisbabáját, akinek nem Lorenzo az apja, mindenki babázik, mindenki boldog, igazi megérdemelt happy and a nézőknek a kétrészes filmért.
A történet mondanivalója, a hűség, kitartás, szeretet, és mindenekfelett a család összetartó ereje, mindezt az édesanyjuk önfeláldozó életéből tanulták meg a gyerekek.
A szereposztás parádés, nagyon jól sikerült.
Sarah Thompson Whitfieldet a gyönyörű kicsit szeplős, vörös színésznő Anette O’Toole alakította.
Williamot a jóvágású Anthony Andrews.
Joachim von Mannheint a sármos Jürgen Prochnow.
És Lorenzo szerepét gyermekkorom kedvence, rengeteg vadnyugati film szereplője, Giuliano Gemma játszotta,’992-ben készült a film itt még mindig nagyon szép férfi volt.