Neked adom lelkem Csendes az éj, az égen ezer csillag. A Hold égi útján felfelé ballag. Telt arca fentről a Földre mosolyog, Benéz az ablakon, szeme ránk ragyog. Hűvös az éj, gyere, bújj ide mellém! Én vigyázom álmod ezen az estén. Csendes már minden, a nappal véget ért, Helyét az estnek adta, aludni tért. Bújj ide hozzám, és hunyd le a szemed. Felejts el mindent, én fogom a kezed! S ha hallod majd a csengettyűk dallamát, Feltárom előtted lelkem kapuját. Valahol messze egy manó útra kel, S az Éjtündér most, csak nekünk énekel. Hallgasd csak, kedves, milyen szép ez a hang, Hallod már Te is, hogy cseng a kis harang? Hát hunyd le szemed, és Te is láthatod Az előttünk nyíló, mesés világot, Ahol ezer csoda és varázslat vár, Szoríts magadhoz! Gyere, induljunk már! Nézd csak, ez az a hely, ahol minden más. Itt nincs rossz, nincs harag, semmi rohanás. Ez egy sziget, a Vágyak Birodalma: Lelkemnek mélye, az álmok világa. Ez az a hely, amit magamban hordok. Ha Rád gondolok, mindig itt vagyok, Együtt Veled; mert Rólad szól az álmom. Náladnál fontosabb nincs e világon! Senki más nem látja, nem ismerheti, Álmaim kapuját fel nem törheti. Mások előtt e helyet zárva tartom, És a kulcsát most Tenéked átadom. Lesz majd egy hang, mely mindent megmutat. Segít neked, hogy megtaláld az utat, Ami elvezet Téged a lelkemhez. Csak gondolj rám, és szoríts a szívedhez! Mert Te vagy az, kiről annyit álmodtam! E mesés világot Neked alkottam. | ||
2009.10.02. 08:00 | Szerző:
-Ani-
A bejegyzés trackback címe:
https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr11419698
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.