"A legenda szerint Luther Márton a téli erdőben sétált és gyönyörködött a csodaszép fenyőkben, annyira megragadta a nagy vallástudóst a látvány, hogy hazatérve el akarta mesélni, amit látott. Aztán gondolt egyet, inkább bevitt a szobába egy fenyőfát, csillogó gyertyákkal díszítette fel és írt egy verset is:
”Mennyből jövök most hozzátok,
jó hírt mondok, jer, halljátok,
mert nagy örömöt hirdetek,
méltán ujjong ma szívetek.
A megtartó ma született,
ég-föld örül ma veletek.
Egy ártatlan kis csecsemő,
egész világ üdve lesz ő.”
Így vált a karácsonyfa az év legszebb keresztény ünnepének jelképévé, Jézus születésnapjának, a szeretet, a család ünnepének díszévé. Régebben a fenyőfát mézeskalács figurákkal, piros almával, ezüst, aranypapírba csomagolt dióval díszítették. Ma már ezernyi dísz, szaloncukor ékesíti a XXI. század ”karácsonyi fáját”, változnak az ünnepi szokások, de a karácsonyfa jelzi és élteti az ünnepet."
2008.12.19. 12:38 | Szerző:
-Ani-
A bejegyzés trackback címe:
https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr85831452
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.