Tegnap már hajnal háromtól nem tudtam aludni, annyira izgultam vajon, hogy sikerül a gyermeknap. Korán reggel süteményt is sütöttem az esti bulihoz, aztán kilenc órakor irány a focipálya. Hamar összegyűlt a gyereksereg az akadályversenyre. Nagyon jó dolgokat találtam ki, tetszett nekik, és ha rajtuk múlik még versenyeztek volna estig. Két tíz fős csapatunk lett, a csapatkapitányok a legidősebb fiúk voltak, ők választották aztán felváltva a tagokat.
-Bicikli gyorsaságival kezdtünk.
-Aztán váltó-staféta futás.
-Kötélhúzás.
-Bólyák közt biciklivel, pohár vízzel nehezített szlalomozás.
-Pallón bekötött szemmel végigmenés.
-Mocsárjárás (két karton darabot maga előtt rakosgatva, rálépve és időre).
-Lányok bekötött szemmel rúzsozták ki egymást, itt azt osztályoztuk mennyire sikerült. -Két zacsi mézes negrót kevertem egy kiló lisztbe, egy perc alatt kellett kiszedni szájjal hátratett kézzel minél többet, ahány darab annyi pont.
-A legnagyobb sikere a lisztfújásnak volt, egymással szemben állt két csapattag, búvárszemüvegben, leöntöttük az asztalt liszttel és azt kellett időre lefújni, tisztára.
A végén három nagyfiú kérte, hogy öntsük ki mindet, játékon kívűl hadd fújják le, el lehet képzelni, hogy néztek ki!
Ezután befújtam őket kullancsriasztóval és számháborúzni mentek az erdőbe, addig a kicsikkel csinálgattunk végig egy pár versenyszámot, lassabban, megkönnyítve. Rengeteg csokit osztottunk szét, az egyik ügyes fiú, Márk zászlókat rajzolt a számháborúhoz, és a megmaradt szépekből készültek az oklevelek. Amikor végeztünk, mindenki hazament. Háromkor a Cirko Soluna fantasztikus előadását néztük meg, arról majd külön írok, fotóztam rengeteget, de még nem volt időm megnézni. Öt órakor elkezdtük a gyerek "dizsit", nem akartak táncolni, mindenki csak tömte a bendőjét, próbáltam nógatni őket, hiába, inkább kimentek labdázni. Na nekem sem kellett több, hazaszaladtam, átöltöztem, jó szűk trapéz farmer, jó pólót fel, kényelmes cipő, vissza és ugrás fel a szinpadra, ahogy a "diszkós pipik" szokták nyomni, szépen nekiláttam táncolni (szerencsére ezt még vágom), bejöttek rögtön, először a csodálkozástól maradt tátva a szájuk, utána mosolyra nyílt, aztán megjött a bátorság. Egy másik szemfüles mama kitalálta, hogy verseny és aki táncban lefőzi a többieket fagyit kap...működött, sőt az egyik fiúcskáról, Beniről kiderült, hogy profi szinten táncolja a hip hop-ot. Kutya legyek ha nem fogom én is megtanulni, no nem a fejen pörgésest, csak szolidan! Este kilenckor alig tudtunk elkezdeni pakolászni, mindenki nagyon felvolt dobva, pedig a fáradtság meg-meg látszott rajtunk....Máskor is akarnak dizsit, lesz!..Hála sikerült! Mennyire féltem ettől a naptól! Azt hiszem, igazán nekem szabott feladat volt...Szerintem
A bejegyzés trackback címe:
https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr43488495
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Atom · http://atom.blog.hu 2008.05.26. 22:52:44
Gratula!:) Gondoltam, hogy a lisztfújás jó lesz, a fősulin is aratott a feladat:)
