Megvolt a balatoni kirándulás, Tapolca felé mentem le és Ederics felé jöttem vissza. Gyönyörű, szép idő volt, és soha nem láttam a tizennégy év alatt, Balatonon ennyi ibolyát. Telis-tele volt minden velük, a nyaralónk előtt bármily hihetetlen, fényképeztem rózsaszínű ibolyát. Akárki akármit mond, nincs szebb az északi partnál! Zánkától- Fövenyesig virágzanak az út szélén a mandulafák, minden csendes, csupa virág, rengeteget sétáltunk. Nem szeretem a nagy nyüzsit, ezért jobban szeretem tavasszal és ősszel. Télen nagyon szomorú, elhagyatott minden, akkor egyáltalán nem lélekemelő ide jönni. Amióta megdrágult az üzemanyag, a vasúti jegy mind kevesebben jönnek a szomszédok közül, inkább csak a szezonban vagy közvetlen előtte látjuk őket. Most is alig volt valaki, pecások annál többen. Sajnálatos módon, vitorlás- yacht kikötő épül a strand mellett, kiszolgáló egységekkel lehet, hogy jó lesz ez nekünk, de nagyobb az esély rá, hogy nem. No mindegy fejődni kell, elvégre a 21. században élünk, be kell építeni minden négyzetmétert, csak azért, hogy minél több üresen tátongó „csehó” legyen körülöttünk.