Mesélsz....
És én hallgatlak. Boldogan. Mert ez a mese csodálatos. Mert ez a mese igaz. Mert ez a mese kettőnké. Mert ebben a mesében mindent meghallok. Mindent, amit szavakkal nem mondasz el. Mindent, ami a szavakon túl van. És én hallom ezt a mesét. A legszebbet. Amit a szemeiddel mesélsz. Amit a szemeimmel hallgatok.
Kettőnk csendjében.
Csitáry-Hock Tamás
2014.10.13. 22:05 | Szerző:
-Ani-
| | 4 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr526788521
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Katici 2014.10.14. 21:53:35
:) Gratulálok! Ez már nem semmi!
ildsisy 2014.10.15. 10:07:00
További sok boldogságot, egyetértést, minden szépet kívánok, szeretettel!!! :)
