Ülök a gépnél, közben egyik kezem a tévé távirányítóján, váltogatom a csatornákat, fél szemem a gépen, fél a tévé képernyőn, egyszer csak felcsendül egy régi sláger..... beleborzongok, nem kapcsolgatok tovább, lelkemben felsírnak az emlékek, szememből lassan könny csorog. Hm... mikor is volt ez? Kislány voltam, talán nyolc-kilenc éves, és akkor a csapból is ez folyt. Sosem tartozott a kedvenceim közé, sem a dal, sem az énekes....de most nagyon sokat jelent, néhány percre kinyitotta a lelkemben lévő kis ládikót, amiben megannyi szép emlék rejtőzik...
Szégyenlősen törölgetem az arcom, pedig a könnyeimet nem látja senki, majd véget ér a pillanatnyi varázslat, kezem a gombokon, és kapcsolgatok tovább....
2014.03.06. 21:58 | Szerző:
-Ani-
A bejegyzés trackback címe:
https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr125845463
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
suzildi (törölt) 2014.03.10. 13:25:20
Kedvenc dalom volt, mert szép, dallamos, és szépen énekelte! :)
És különben is... :)
És különben is... :)