A fantasztikus meleg hétvége ellenére nagyon kevesen voltak "lent" Balcsin. A part szinte üresen tátongott, csak néhány emberke napozott, a vízben pedig a családomon kívül talán még ketten lubickoltak. Én sem mertem bele menni, mert ami Apcinak csodálatos, az nekem brrr... nagyon hideg.

Én örültem a gyér "forgalomnak", szeretem ilyenkor a Balatont, amikor még nincsenek sokan, de már minden nyitva van, bár mostanában a sokan... csak júliusban szokott lenni.
Tamás mesélte, a "régi szép időkben"  alig, hogy vége lett a sulinak, már a következő napon full tömeg volt a Balatonon. Most bezzeg.... még a szezon is "gyenge lábakon áll". Sajnos megdrágult az utazás, ha van munkahely problémás a szabadság, a két olykor három hónapos szezon mára egy-másfél hónapra zsugorodott.
Ha Marci nem lenne olyan nyűgös kamasz, mit amilyen minden kamasz, :) akkor lent maradhatnánk.... Egyre nehezebb vele, mert semmi nem jó, ami nem haverokról és buliról szól...imádkozom, hogy ép ésszel kibírjam vele a nyarat, vagy ő velem. ;)
Egy hét Olaszország előtt állunk, Ligur tenger meg mindenféle.... egyáltalán nincs feldobva a csóka, nem készül, nem beszél róla, szerintem ha választhatna inkább itthon bulizna a haverjaival. :) No de majd ezt az időszakot is túléljük.... Imádom a pipacsokat! Elhatároztam, fogok valahogy gyűjteni magokat, és megpróbálom szétszórni a hátsó kertünkben....
Gyönyörűséges, szépséges bütykös hattyú barátom odaúszott hozzám....
egészen kijött a víz szélére...
és nekilátott tollászkodni, tisztálkodni...
egyáltalán nem zavarta a közelségem, szinte meg is simogathattam volna. Utánanéztem a nyilvántartási száma alapján a mozgásának, hogy merre szokott "vonulni": Balatonalmádi és Varazdin /Horvátország/ Jó nagy távolságot repül.... Itt jártam anno, szép kis hely, és készült egy kis élménybeszámoló is Varazdin /katt. rá/