Mondd hiszel még a mesékben, s a csodákban
egy láthatatlanul is létező világban?

Reggel amikor kinyitod két szemed,
s azt hiszed elragadt a képzelet,
vagy azt gondolod, úgy tűnik
álmod tovább folytatódik...
Tudd, nem álom, nem varázslat, nem is ámítás
ma minden érted létezik, ez tény, nem vitás!

A nap fénye arcodon megcsillanni látszik
ölelő karjából melegség sugárzik
az ébredő hajnallal útra kelt
arany színűre festette a reggelt...

Érzed a rét üde illatát
bódító, mennyei zamatát?
Friss virágok, zsenge hajtáson
harmat cseppek a fűszálon
pompa, színes kavalkád
csokorként nyújtom át!

Hallod a magasztos csicsergést
madarak kórusának énekét,
az alászálló, robajló vízesést,
ahogy magába fogadja a mélység?
Hallod a dallamot mit dúdolok,
s azt, hogy csendülnek a harangok?
Dallá formált, összeállt hangok
szél szaván hozzád száll, harsog...

S ha eljő az est, a hold ezüst fénye
ünnepi díszként ragyog az éjbe
gyertya lángjaként gyúlnak a csillagok
az égboltra karcolva egy mondatot:

Boldog Születésnapot!

Ofella Adrienn: Reggeli üdvözlet című verse