Szörnyű éjszakám volt, talán a tegnapi bolhapiacon csapódott hozzám a két régi képpel, amit vettem egy „szellem” annak köszönhettem rémálmaimat, de nagyon el is fáradtam. Álmomban félelmetes robajjal dőlt le régi, régi nagy kéményünk, vért adtam, felbukkantak rég eltemetett nagyszüleim, furcsa vendégeket fogadtunk, egy csókért esdett valaki….más nem volt. Mindegy, reggel korán és fáradtan ébredtem, teljesen zavart voltam, reggeli kötelező gyógyszerem helyett szépen be akartam venni az esti, fél vérnyomáscsökkentőt és omega-3 tablettát. Krúdy álmoskönyv….kéménynél semmi, nézzük a füstöt: füstfaragót megkívánni, nem tudok mire csak kire asszociálni, nem ismerek füstfaragót! Feladtam, nem érdekes! Állati nagy bolhapiac volt Oberwartban, sok, sok régiség és mindenféle, az idő is tűrhető, sütött a nap, fújt a szél. Sok magyar bunkó, sok burgenlandi bunkó, a csarnokban egymás hegyén, hátán taposva, nehogy lemaradjanak valamiről, kint az udvaron már jobb volt a helyzet. Vásároltam két régi tusrajz képet, marionett csacskaságot Tóninak, vadiúj, gyönyörű, táskát, hasított bőr, bőr kombináció anyámnak, vicces három euróba került. Tóninak „zsír új” bőr, vezetői forgószéket 15 igen, tizenöt euróért. (Marcié 15 ezer forintba került a Metróban) Hihetetlen, de így volt! Mindig elhatározom kényelmes cipőben megyek, sosem sikerül, 10 centis sarkakon egyensúlyoztam végig az egész piacot, de olyan jól ment a nadrágomhoz, és kecsesebb formát biztosít, és és….ez azon a nyavalyás piacon senkit nem érdekelt, csak én fáradtam el kegyetlenül. Piac után Spar áruház, mogyoróvaj vadászat…..én csak álltam, csak álltam a gyönyörű barna kenyerek, és rozscipók előtt. Dickens, Twist Olivérjében mereszthettek kenyérre ekkora szemeket. Hülye, diéta, elegem van belőle! Azért kibírtam. Marci nyaggatott, hogy még nem kapott semmit, irány a New Yorker üzlet. Talált is magának nagyon jó pólót, Tóni is vásárolt. Na és a lényeg, ilyen még nem volt nem vettem magamnak semmit! Sem egy táska, sem egy cipő…..pézzel jöttem haza. Azért ez egy nőnél, nagy dolog!
Jaj de, vettem a Möbelix-ben egy hatalmas csattos üveget, amibe végre már belefér egy kiló liszt. Hazafelé bevánszorogtam a szhelyi Metróba és, vásároltam azért is egy rozscipót, ma megehetem! No meg a férjemnek egy frankó papucsot. Tóninál pihentünk fél percet, hazafelé a 84-esen 130-cal nyomtam hazáig. Tamás finom vacsival várt minket. Nekem mindig nagy élmény, roppant szeretem ezt a zsibit. Ajánlom mindenkinek, aki szeret nézelődni, bogarászni. Minden hónap első szombatján tartják a Messezentrum-ban. Szabadidő központ szomszédja, és nagyon korán érdemes menni.