Nem sok időm volt a héten. Borsóból már kifejtve majdnem öt kilónál tartunk, borsót eszünk borsóval. Nagyon szeretjük! Borsó nem ér semmit petrezselyemzöldje nélkül, de az ki sem bújt, ezért vennem kellett. Két kis csokor, amiben húsz pici csokrocska volt, 1000 Ft-ért. Őrült árak vannak!

Két dobozkával lett belőle összevágva a fagyasztóba, lemértem azt is hm.. húsz deka. Télire még kell majd vennem, remélem később piacon a néniknél olcsóbb lesz. Kapor a kertben termett, gyönyörű, imádom, élvezet volt szedni, és fagyasztóba "termelni".

Abból négy dobozzal, 55 dkg-ot vágtam össze. Babra munka nagyon, már maga a lecsipegetése is sokáig tart, de örülök neki. Apci volt a borsószedésben és fejtésben a főmunkatárs, és persze neki köszönhető a sok finomság a kertben. Épp, hogy kihevertem a náthát, szerdán reggel borzasztó vállfájásra ébredtem, azt hittem elfeküdtem, nem bírtam felemelni a karomat. Ma már hajnal óta fent vagyok, a fájdalomtól nem tudtam aludni, a nap folyamán többször elsírtam magamat. Érintésre is fáj, nem tudom mi lehet, Inno rheuma kenőcs és Flector por enyhíti a fájdalmam picit, de ha holnap reggel is így szenvedek, elmegyek a doktorbácsihoz. Ráadásul tegnap Marcit költöztettem a koleszból, már nem akar járni ebben a hátralévő pár napban. Tanárokkal, igazgatóval kellett beszélnem, a fájdalomtól összeszorított fogakkal, hősiesen tűrtem és mindenkire mosolyogtam, nem is sejtették, hogy fáj valamim és szenvedek. Így telt a mai nap is, reggel sírva, utána jövés-menés intézkedés, vásárlás, szerencsére itthon van Apci és vele mentem mindenhová. Délután megint egy kis pityergés, már csak az éjszakától félek, és titkon abban bízom, hogy mire felébredek elmúlik, mintha csak rossz álom lett volna az egész. Jaj a végén még uncsi siránkozós, negatív blogger lesz belőlem! Ezért gyorsan abbahagyom, és jó dolgokról mesélek. :) Szombaton tervbe vettük, hogy elvisszük a "két kisebb" gyerkőcünket Pestre a Vidámparkba, addig mi Apcival Szépművészeti múzeumozunk, majd együtt folytatjuk Tónival, Marcival az Állatkertben, ahol csatlakozik Bori és lehet, hogy férjem nagylánya, lányunk, Tekla is. Szóval meg kell gyógyulni, mert király hétvége következik! Majd beszámolok a kirándulásról, természetesen szokás szerint képekben. Addig még azért írok.... :)