"Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.

De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:

Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon."

(Wass Albert)
 
Mozgalmas volt a hétvége, "hosszú hétvége", ami  sajnos gyorsan elszállt. Megtelt élettel ez a hétköznapokon oly csendes öreg házikónk. Marci, Apci, és Tóni is hazajött egy kis időre, picit itt volt vele Bori, akit aztán Tóni tovább vitt a szüleihez Csipkerekre. Orsika beugrott a szüleivel, sajnos ők is csak rövid időre, de örülök, hogy itt voltak. Hol esett az eső, hol sütött a nap, Tónival mindent lefotóztunk, és szerencsénkre sikerült lencsevégre kapni az idei első szarvasbogarat. Sütöttem-főztem finomakat, aztán valahogy összeszedtem egy kiadós torokgyuszit, most éppen a náthánál tartok. De sebaj, semmi nem számít, csak ez a jó kis hétvége tarthatott volna tovább!

Itt a fantasztikus méretű szarvasbogi

Készítettem néhány képet a virágaimról











Ez pedig a Bandi virág, ami épp Tóni lábát próbálja benőni :)