“Tanuljuk meg, hogy a barátságunkat más iránt addig mutassuk ki, amíg él, és nem halála után.” (Scott Fitzgerald)

“Az emberek semmire sem vágynak úgy, mint önzetlen barátságra. Reménytelenül vágynak erre.” (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek)

Gondolkodtunk már azon, mit jelent az a szó, hogy barát?
Oly sok esetben használjuk, mennyire nem vagyunk tisztában jelentésének igaz mivoltában.
Barátnak nevezzük, azt az embert, aki a párunk, akit szeretünk, akivel megosztjuk az ágyunkat...
Barátnak hívjuk azt az embert is, aki anyagi nehézségeinkben kisegít, a szomszédunk, ivó cimbora, vagy volt osztálytársunk...
Sorolhatnám a példákat, nem, nem erről szól a barátság....
Az igaz barát legyen bármennyire távol, akkor is éreznünk kell szeretetét, a biztonságot, hogy tudjuk a legnehezebb órákban is melletünk áll.
Örül az örömödnek, vígasztal ha rászorulsz, de tud veled sírni is, és nem alakoskodik.
A barát minden nyomorodban barát marad, a halálos ágyad mellett, és a halálod után is.
Ebben a rohanó, rideg világban, törekedjünk arra, hogy igaz barátokra találjunk, és bennünk is igaz barátra leljenek...