Péntek délután volt, Lili már alig várta, hogy a munkaidő leteljen. Mire kibuszozik a belvárosból az majdnem egy órát vesz igénybe, és még be kell csomagolnia a hétvégi víkendre. Otthon tanácstalanul állt a nyitott szekrény és a félig bepakolt bőrönd közt, legszívesebben mindent berakott volna. Alig, hogy végzett Ákos autója csikorgó fékezéssel állt meg a ház előtt, a férfi türelmetlenül nyomta a dudát. – Megyek már! Mi van, de sürgős! Integetett Lili az ablakból. Már a kocsiban ült, amikor Ákos megkérdezte tőle: - Itt van az útleveled? Lili mosolyogva ütötte el a viccet: - Persze a Balatonra! Hoogyne, nem tudtad még a munkahelyemre is, azzal megyek! – Légy szíves menj vissza érte, nem viccelek, és ne kérdezz többet! – mondta Ákos komolyan. Lili remegő lábakkal ment fel a lépcsőkön, nem tudta mire vélni a dolgot, de közben a bőrönd tartalma foglalkoztatta már. Elindultak, újra be a városba, majd ki a Ferihegyi reptér felé. Lili kipirult arccal szótlanul nézte az utat, a férfi csak néha nézett rá, akkor is mosolyogva, a piros lámpáknál, megsimogatta a lányt és belecsókolt a nyakába. A városban felvették Ákos jó barátját, Gézát az, sejtelmesen kuncogva ült be a hátsó ülésre. Ferihegyen a bőröndök kipakolása után átadta Ákos az autó kulcsait Gézának, majd nagy vállveregetéssel búcsúztak, a jó barát Lilinek megint sejtelmes kuncogással cuppantott egy puszit az arcára. Ákos sietve húzta maga után Lilit. Az Alitalia járata félhétkor indult Rómába, Fiumicino reptérre, Lili még mindig nem ismerte az utazás célját, de titokban nagyon boldog volt. Fél kilencre Rómába értek. A reptérhez közeli szállodában szálltak meg, mert holnap folytatódik útjuk az ismeretlen felé. Pici szobájukban letették a bőröndöket, a férfi körül sem engedte nézni a lányt, mert a bejáratnál már várta őket a taxi, amit a recepciós rendelt. – Drágám kevés az időnk városnézésre ezért a Spanyol lépcsőre és a Trevi-kútra esett a választásom, mert közel vannak egymáshoz. – ölelte át Ákos Lilit, és angolul közölte úti céljukat a sofőrrel. Lili majd elájult a kivilágított szökőkút szépségétől, még forróbban ölelte Ákost magához. Bedobtak néhány magyar pénzérmét a kútba hisz, aki pénzt dob bele, az visszatér egyszer Rómába. A Spanyol lépcső alatti téren egy újabb szökőkutat pillantottak meg. – Gyönyörű! –suttogta Lili. A lépcső tele volt beszélgető, üldögélő, siető emberekkel, és persze szerelmespárokkal. – Most mind a 138 lépcsőfokot megmásszuk, felmegyünk oda! – mutatott Ákos a lépcső végén álló templom felé. Végig csókolózták az összes lépcsőfokot. Késő éjjel volt, amikor a taxijuk begördült a kis szálloda elé. Elfáradtak, úgy döntöttek éhesek maradnak, különben is, ilyen későn nem biztos, hogy kapnának bármiféle vacsorát. Fáradtan álltak a zuhany alá, de nem annyira, hogy ez a fáradtság tusolás után bármiféle határt szabhatna vágyaiknak. De ez a szenvedély most más volt, sokkal meghittebb, forróbb, és kíváncsibb. Ilyennek talán még nem is látták egymást, vagy már elfelejtették a közel hároméves kapcsolatuk után. Kilenc órakor indult a gép Barcelonába, majdnem tizenegyre megérkeztek. A reptéri étteremben ebédeltek, és itt tudta meg Lili, hogy ez még mindig nem a célállomás, mert az Ibiza. Majdnem elájult örömében, álmában sem merte volna gondolni, hatalmas szemeket meresztett Ákosra, és nagyon szerelmeseket pislogott hozzá. Háromnegyed háromkor indult velük a következő gép Ibizára, félnégykor meg is érkeztek. A repülőgép ablakából fenséges látvány tárult eléjük, a kék tenger, fehér homok, és a zöld növények pompája. A repülőtéren egy kisbusz várta őket és még néhány utast, San Antonio településre vitte őket. A sofőr felért egy kofával a Nagycsarnokban, mert be nem állt a szája egész úton. Az öbölről mesélt, amit Európa legszebb öblének tartanak, és áradozott a csodálatos napfelkeltéről, amiről szintén híres a sziget. Ákos nem győzte fordítani Lilinek. Apartmanjuk teraszán a lány aggódva fordult Ákos felé: - Ákoskám, hogy is gondoltad ezt, egy hétvégéről volt szó a Balatonon? Hisz máris indulnunk kell vissza. Ha nem, akkor mi lesz a munkahelyemen? A férfi magához ölelte, megsimogatta, és elmesélte, hogy ott is tudnak róla, egy hét szabadságot kapott Lili a főnökétől. Vad csókolózásukat egy szobalány szakította félbe. Ákossal arrébb mentek és egy csomó mindenről beszéltek, miközben a lány szorgalmasan jegyzetelt, majd kedvesen intett Lilinek és elment. – Miről beszéltetek ilyen sokáig, és mit írogatott? – kérdezte Lili bizalmatlanul. – Ó csak a heti menüt, takarítási rendet, miegymást beszéltük meg! – legyintett Ákos mosolyogva. Éjszakába nyúlóan sétáltak, megcsodálták egyelőre kívülről, de Ákos szerint a nyaralás alatt majd megnézik belülről is a híres, fényűző Eden, Es Paradis, és Gala Night szórakozóhelyeket. Késő este a tengerparton a nappali forróságtól felmelegedett homokban hemperegtek, csókolóztak, és a férfi fogheggyel bontogatta a lány vállán megkötött ruha pántjait. Ákos inge teljesen kigombolódott, és Lili mohón lélegezte be a férfi bőrének illatát, remegett az izgalomtól, amikor a gyönyörű szőrös, izmos mellkas a már fedetlen kebleihez simult. Nem először, mégis azt érezte, amit Rómában, mintha ez még sosem történt volna meg. A beteljesült vágytól, fáradt és felhevült testtel aludtak el összegabalyodva a felismerhetetlenségig összegyűrt ágyneműn. Hajnalban Lili kilopakodott alvó kedvese mellől, megnézni a napfelkeltét, amiből már sajnos nem sokat láthatott, de nem bánta, lesz még rá alkalom.  Így is elbűvölte a látvány, a virágok, pálmák, és a tenger közelsége. Végig futott a kerten, mindent megérintett, beleszagolt a virágok kelyhébe, majd átölelt egy pálmafát, és nevetve, körbetáncolta. Észre sem vette, hogy Ákos ott áll az ajtóban, megigézve nézi a kibomlott hajú, szőke tündért, amint egy szál ingecskében, mezítláb táncol. Odaszaladt hozzá, ölbe kapta és össze-vissza csókolva vitte be a hálószobába. A teraszon szervírozta a személyzet a reggelit, ami mellett rengeteg ismert és ismeretlen gyümölcs is volt az asztalon. Egymást etetgették, egy falat, egy puszi. A kiadós, meghitt reggelizés után Ákos ment el előbb tusolni, majd Lili foglalta el a fürdőszobát, mondván neki ehhez a művelethez tripla annyi idő kell. Felfrissülve, megfésülve, illatosan lépett ki a fürdőből, és nagy meglepetésére Ákos helyett a tegnapi szobalány állt vele szemben a szobában. Kezében egy gyönyörű, egyszerű hófehér muszlin ruha, és kézzel-lábbal magyarázta az angolt nem értő lánynak, hogy vegye fel. Lili végül megszeppenve, szófogadó kislányként megtette, amit a szobalány kért. Kilépett az ajtón, és ott várta őt az ő nagy szerelme, Ákos egy szintén egyszerű fehér gézből készült ingben, és nadrágban, mezítláb. Mögötte a homokos parton egy virágokkal átszőtt pavilon előtt egy pap állt néhány virágcsokrot szorongató lánnyal körbevéve. Lili arcán peregtek a könnyek, úgy mondta ki Ákos kérdésére az igent.  
/Cserhalmi Anna/