2009.11.11. 18:45 | Szerző: -Ani-

Reggel a tv-ben a barátságról volt szó. Azt mondta a riporter, hogy sajnos csak minden harmadik ember mondhatja el magáról, hogy van barátja.
Érdekes dolog ez, amiről napestig lehetne beszélni, én is írtam már róla.
Nap, mint nap láthatunk filmeket, amik zátonyra futott barátságokról szólnak, legtöbbször a nők a ludasok az egészben. Fene tudja! Én is megjártam már, barátaim vannak, de igazán senkit nem részesítek előnybe, nem engedem túl közel magamhoz.
A családommal alakítottam ki egy olyan viszonyt, hogy nyugodtan tudok bármilyen ügyben hozzájuk fordulni. Anyám egy megértő, fiatalos felfogású, a férjemnek bármit elmondhatok, legfeljebb egy jót vitatkozunk, de megért, két felnőtt fiammal ugyanez a helyzet, sőt már Marcival, aki 12 éves, szintén megoszthatom a gondjaimat.
Persze fel van adva a lecke, kivel mit beszélek meg, mire van szükségem, arra csak, hogy meghallgassanak vagy éppen tanácsra, igyekszem megtalálni közülük a megfelelőt.
Szerencsés vagyok, és nincsenek is olyan titkaim, de ha lennének, nem hiszem, sőt biztos, hogy nem osztanám meg egy nőnemű barátnővel, erre a célra csak pasi jöhetne a számításba.
És mi van, ha a pasi vagy nő éppen attól válik megbízhatatlanná, mert közben beleszeret a másikba.
Sokan ezért kételkednek a férfi-nő barátságban. Én hiszek benne, mert mindent meg lehet, ki lehet beszélni, ja és egy IQ szint alatt ez a fajta barátság tényleg nem ajánlott.
Az emberi gyarlóság, mert hajlamosak vagyunk „beleesni” lelki társunkba, de érdemes mérlegelni, többet ér a barátság sokszor, mint a mulandó rózsaszín köd.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr341518469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BartiMagdolna 2009.11.11. 20:00:26

Nagyon jó, ha meg tudsz beszélni mindent valakivel.

Szerintem az is probléma lehet, hogy az emberek nem azt értik barátságon, ami valójában. Mert elvárják, hogy a másik meghallgassa őket, vagy elmenjen velük bulizni, vagy mit tudom én, de ha egyszercsak a valaki ezt nem szeretné, hanem mást csinálna inkább, akkor ledöbbennek. És a szemére vetik, hogy őt nem is ilyennek ismerték, nem is ismerik és ezt, hogy gondolja a valaki. Pedig lehet, hogy csak ők nem figyeltek oda a másikra. Csak egy magukban kialakított képet dédelgettek, "szerettek" végig.

BartiMagdolna 2009.11.11. 20:03:04

Jaj, hát itt vagyok. :D Köszi. :)

-Ani- 2009.11.11. 20:48:51

Kedves Manó!
Nagyon jól látod a dolgokat!
Ja, igen itt vagy....és örülök neked!

Atom · http://atom.blog.hu 2009.11.11. 23:54:57

Úgy vélem, hogy nekem van 1-2 lánybarátom. Van, akivel évek óta, van akivel csak pár hónapja. Nem vagyok szerelmes egyikükbe sem.
Viszont van olyan lány is, akit kicsit több, mint egy éve ismerek, s igazán soha sem lesz őszintén a barátom, mert hosszú lábai vannak, és szemvillanás alatt bele tudnék zúgni minden porcikájába.

Atom · http://atom.blog.hu 2009.11.11. 23:57:11

@Atom: Tudnék, de nem akarok. Majd ha benyalábol a hosszú lábaival, akkor...

-Ani- 2009.11.12. 09:46:41

@Atom: Igen az egy kicsit gáz, ha az egyik így érez a másik meg úgy, és a végén még tisztázni is kell esetleg a dolgot.
Csak álmodozz kisfiam....soha nem lehet tudni.. :)))
süti beállítások módosítása