2008.05.01. 11:57 | Szerző: -Ani-
Mostanság igen kevés időm jut blog bejegyzésre. Tegnap délelőtt vásárolni voltam, délután boltos, este „hulla”. Végül is ez az írás tegnap született meg az agyamban, hazafelé az autóban. Amikor autóban ülök, jobban szeretek rádiót hallgatni, mint cd-t. vagy magnót, így mindig képben vagyok a friss „nóták” terén. Zenében majdnem mindenevő vagyok, na és persze attól függ milyen kedvem van, egy biztos, szeretem az új slágereket, vannak kedvencek is, de van ami megőrjít, főleg ha állandóan azt nyomják, olyankor rádió kikapcs, rádió vissza. Nekem sajnos ilyen Király Lindától a Can’t Let Go, már őrjítő, hogy mindenhol ez szól, a csapból is ez folyik, és ezért utálom nagyon, ki se iktathattam tegnap, mert anyikám szereti. Santana-t szeretem, de a Chad Kroeger-Into The Night már az agyamra megy! Nagy hibát követnek el a rádiósok, amikor egy –egy dalt nyomnak „agyba-főbe”, így utáltatják meg az emberekkel! Szeretem a rock és rap zenét is, ebből persze a minőséget! Szokta mondani a fiam, az én galamb lelkemmel vajon, hogy fér össze a csupa tetkó, kemény legény stílus, nem tom, szeretem őket. Ganxsta Zolee-t személyesen ismerem, jó pár évvel ezelőtt itt zenéltek a környéken, éjfélkor, elvittem rá az akkor még igencsak kölyök gyerkőc csókáimat, király volt! Tónit lefényképeztem velük, ő nagy rajongójuk volt. Aztán néha előfordul, hogy kíváncsi leszek a „nagyokra”, az „ősökre”, ilyenkor belemászok a You Tube-ba és ott felejtem magam. Akkor történnek meg velem olyan dolgok Bob Marley-vel kezdek, Jannis Joplin-től Me and Bobby Mc Gee, Chuck Berry és John Lennon-tól a Johnny B. Goode, üdítőnek Louis Prima-I Wan’na Be Like You, juj nagyon jó ez a dal a dzsungel könyvében, és így tovább, nagyon jó buli! Aztán jönnek az újak és tök jól el lehet szórakozni! Anyával van egy közös kedvencünk a Pély Barna, tegnap vásárlás közben szólalt meg az áruházi hangszórókból, United –Végső vallomás című gyönyörűsége, olyan szép, szívbemarkoló, volt idő, amikor ezt a dalt is percenként sugározták, de valahogy ezt nem lehet megúnni. Olvassátok csak el, nem csak a zenéje jó, király a szöveg is! Szerintem…..

Keserű ízű ébredés, hideg az ágyam,
éget és úgy bánt, hogy más ölel ma át.
Még keresi néha két kezed a szerelem és a képzelet,
amin át a szívem visszaránt.
Legyen álmod szép, hitem úgysem tépi szét
a távolság mi közben ránk talált.

Refr.:
Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.

Valaki más, ki mást ígér lehet, lehet, hogy még ma
átkísér az éj kihalt hídján, ne félj.
De üresen áll a másik part
idegen minden tér meg park,
odaát csak bánat várna rám,
legyen álmod szép, hitem úgysem tépi szét
a távolság mi közben ránk talált.

Refr.:
Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.

Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.
.
 


No hát egy kis romantika is belopta magát a blogomba mára……

A bejegyzés trackback címe:

https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr85475980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.