2008.04.25. 11:27 | Szerző: -Ani-




Már többször írtam róla milyen szép itt erre felé. Tegnap Sárvárra mentem, szokásos bevásárlás, és vittem a fényképezőgépet, mert az valami csoda amit mostanság, így tavasszal látni lehet. Virágzik a repce, és minden gyönyörű sárga virágtenger. A mamám élvezi ezeket az utakat, azt mondja felér egy kirándulással. Tényleg, gyönyörű. Én is voltam városlakó, az lehet hogy minden a „szánkban” van ott, de közel sincs nap- mint nap ilyen élményben része az embernek, mint itt vidéken. Nem mondom, néha irigylem a Tóni fiamat, aki Szombathely belvárosában, egy szép patinás, régi házban lakik, és ha kimegy a lakásából, rögtön az igazi szép, sétálóutcás, minden megtalálható, csupa kirakat (karácsonykor gyönyörű) helyen flangálhat. Ott is csak az a szép, varázsa van, nem a külvárosnak és nem a szörnyű panelnak, abban meg is halnék egy hét alatt. No, majd ha egyszer megöregszünk, és megtehetjük, lesz egy ilyen kis lakásocskánk. Régi vágy ez, mert anno fiatal koromban, amikor Bp. belvárosában dolgoztam a Dorottya utcában, minden reggel és délután végig kellett sétálnom a Váci utcában, nagyon- nagyon tetszett, de szigorúan csak a belvárosi élet! Különben is, „meghalnék” itt vidéken, ha nem lenne velem a férjem, aki olyan jól feltalálja magát ebben környezetben, 100% városi múlttal. Szeret kertészkedni, ért is hozzá stb. Majdnem 10 év kellett hozzá, mire meg tanultam tüzet rakni a kandallóba, imádom, gázfűtés mellett használjuk, én még nyáron is begyújtanám! Nem tudok és nem is akarok kapálni, valamikor régen megpróbáltam, segíteni akartam az első férjemnek és folytak a könnyei a nevetéstől, mert visszafelé csináltam, nem akartam összetaposni. Ha..Ha..Ha! Egyszer voltam egy sámán központban, ahol őrület, de egy csomó infót kaptam a jövőről, ami mind be is jött, akkor azt mondták boszorkány, és kék vér csordogál az ereimben, hát biztos ennek tudható be a földmíves tudományom. No problem, így is van elég dolgom! Tegnap este, szörfölgettem egy kicsit a net-en, és francia oldalakra tévedtem, ahol találtam egy zenés, képes, verset Jean Gaben előadásával. Annyira megragadott az öregúr, tüzes, gyönyörű, érces hangja, és mindez persze a legérzékibb nyelven, franciául, vége felé még dalra is fakadt, hogy nekiálltam net-szótárral fordítani, vajon miről szól e csodálatos vers. Részleteiben sikerült megfejtenem, nekem ez épp elég, letöltöttem és még biztosan néhányszor meg fogom hallgatni.” Kapálás helyett” Szerintem

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr46475927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kiskegyed 2008.07.28. 10:26:53

Véletlen? Mit is takar ez a szó egyáltalán?

Az véletlen, hogy én megrajzoltam Jean Gaben portréját? És az is véletlen, hogy Szerintem néven publikálom a velem történteket egy, a neten működő napi (milyen érdekes ez, ebben a szituban :-) ) lapban. És az is véletlen, hogy a keresőben a harmadik oldalon Rád találtam?

Érdekes dolog ez a VÉLETLEN! :-)))))