Ahogy azt tegnap már említettem, Gyerkőc színházban volt Pesten. Este későn érkeztek, be kellett mennem érte Sárvárra, persze itthon felejtettem a telefonomat, egész úton "görcsöltem", hogy tényleg ott legyen a gyerek a megbeszélt helyen, mert különben.... hát persze, hogy nem ott volt, de szerencsére csak egy kört kellett tennem a belvárosban, és megtaláltuk egymást. Beült az autóba, másodperceken belül olyan érzésem lett, mintha egy kricsmibe estem volna be. Kocsmaszag a javából! Megpróbálom visszaidézni a beszélgetésünket, okuljanak belőle, akiknek még kiskamasz a gyermekük, mi várhat rájuk néhány év múlva.
- Anya, olyan jó volt!
- Kisfiam, mesélj, milyen az Erkel Színház? Tényleg nagyon szép lett?
- Igen szép.
- És a Hunyadi László? Gyönyörű opera volt ugye? Mesélj róla kérlek...
- Ja, jó volt, három felvonásos.... de ne nagyon kérdezgess, végig aludtam.
- Nem mondod?!! Noormális vagy? Ezért mentetek? És a többiek?
- A többiek is aludtak!
- Mi be voltatok rúgva, vagy mi a csuda??
- Ja, ittunk, kicsit. Úgy hat üveg vodkát, egy üveg whiskeyt, de bekeverve fél liter kólával, ja meg még volt egy üveg házi pálinka, meg vörösbor kólával.
- Neeem! Ezt mind megittátok? Úristen! És a lányok is ittak?
- Persze ivott mindenki.
- Ennyi pia után még jó, hogy nem a Zacher Gábor osztályán kötöttetek ki, hanem a színházban!
- Aztán bementünk az Aréna plázába, és a KFC-ben  meg a Burger King-ben jól bekajáltunk.
- De mesélj az operáról! Most mi a csuda van, komolyan nem tudsz, vagy nem akarsz róla semmit mondani?!
- Mondtam már, na! De olyan frankó volt vonatozni! Kár, hogy nem személlyel mentünk, mert akkor még egy órával hosszabb lett volna az út. Hű végig énekeltük az egész utat, láttad volna a B., hogy be volt rúgva, fetrengett, és végig kint lógott az ablakban. Majdnem az egész gimi ott volt, akkora kupit hagytak az osztályok a vagonokban...
- Te jó ég! És szegény Tanár úr, hogy bírta ki, mit csinált?
- Ő jól elvolt, Macisajt különben is jó fej.... most mit csinált volna? Ki sem jött a fülkéből.
- Nem hiszem el! Ezért mentetek?  Sárváron is ülhettetek volna volna valami csehóban ezzel az erővel!
- Anya, ez volt eddig a legjobb osztálykirándulás!!!!
Amikor nem beszélt, kókadozott mellettem az úton, és kicsit bóbiskolt...
- Marcus, ha lefekszel tuti nem lesz baj? - kérdeztem aggódva itthon.
- Anya! Miért lenne??? Már nincs semmi bajom, nem látod?
Te jó szagú....eldobom a hajamat! Ennyi pia után én haldokolnék! Még csak tizenhat éves! Az nem számít, hogy két méter, de akkor is csak egy gyerek.... Tényleg gyerek??? Már magam sem tudom.... ezek után...
Őszinte részvétem és minden elismerésem a középiskolai tanároknak! Nem tudnám csinálni.
Többször be mentem éjjel a szobájába egy röpke vizitre, hogy meggyőződjek róla, hogy biztosan jól van e. Ma reggel rendesen ébredt, rózsás arc, és semmi baja....Inkább ő nézett rám csodálkozva, hogy mi bajom....Friss és mosolyog... Elájulok! Mi sem voltunk anno piskóták.... no de ennyire azért....