Végre egy hét kimaradás után voltam Erikánál. Háromperces krokik rajzolásával kezdtünk. Ezzel ügyesen megbirkóztam, mozdulatokat kellet vonalakkal ábrázolni... felváltva voltunk egymásnak modellek, különböző pózokban.

Rajzolás közben Erika kutyája Manó is velünk volt, átszellemülten nézte a rajzoló gyerekeket.
Néha hozzám is odaült, ezt láttam amikor lenéztem.
A legjobb az volt, hogy amikor én kerültem sorra, oda jött mellém, és amíg le nem járt a három perc, addig mozdulatlanul modellt ült mellettem. Zabálni való jószág.... festő lesz belőle. :)
Erika magyarázott nekünk a levegő perspektíváról, mivel nagyon szeles idő volt odakint, bentről kellet a kis "nézőkénkkel" kiválasztani az üvegablakon keresztül, mit szeretnénk lefesteni a kinti tájból...
A technika most nem számított, dolgozhattunk az eddig tanultakból bármelyikkel, vagy az összes tudásunkat felhasználva...
Elég sokat csúsztunk, nagy szünetre nem volt idő....ezért munka közben, felváltva tollasoztunk.... én kávézgattam is ... egyszóval nagyon jól éreztük magunkat. :)
Azért most is születtek művek rendesen...
Milán is kitett magáért, nagyon szeretem a képeit...érdekesek.... nagyon öntörvényű, megy a feje után...
És szerény személyem.... hááát én egyáltalán nem voltam magammal megelégedve, mint általában mindenkor...