Teréz anya imádságát olvastam tegnap, és nagyon megtetszett, olyan szép. 
"Eljöttem Hozzád,  Jézus, hogy  érintésedet fogadjam,  mielőtt megkezdem  a napot. Pihentesd  meg  tekinteted  tekintetemben,  segíts,  hogy  munkámat barátságod biztonságának tudatában  végezhessem. Töltsd be  gondolataimat, hogy kitartsak  a lárma  sivatagában is,  engedd,  hogy  áldott  sugaraid beragyogják elmém  rejtett zugait, és  adj  nekem erőt  azokért,  akiknek szükségük van rám."
/Boldog Kalkuttai Teréz/


Az ágyam mellett ott a kis "hálakövem", ez egy tigrisszem. Több mint tíz évvel ezelőtt szegődött hozzám, akkor még nem tudtam milyen szerepet tölt be majd nálam. Először szerencsekőként üzemelt a táskámban, majd velem volt műtét után a kórházban, hisz gyógyító ereje is van, mint minden ásványnak, próbálok hinni benne. Hálakő azért mert ha ránézek eszembe jut, hálát adni és köszönetet mondani, a sorsnak, a Jóistennek, szeretteim és a magam egészségéért, minden jóért az életben. Reggelente sokat szorongatom bevallom, ez az én imádságom.