Átugrottam délután "Janóházára", direkt a hátsó úton mentem, gyönyörű fehérségen, havas tájon keresztül vezetett az út. Örültem, hogy bedobtam induláskor a táskámba a fényképezőgépem, édes kis őzikék legelésztek az erdő szélén.... három körül mindig kijönnek az erdőből. Vajon most mit találtak a szántóföldön? Szerintem nem sok mindent.

Lassan, komótosan sétált át előttem egy gyönyörű fácánkakas, le tudtam volna nyugodtan fényképezni, de mögöttem jött egy sietős autós, ezért aztán lemondtam róla. Jókora hófal van az út szélén...
Szomszédasszonnyal (huszonéves pipi) találkoztam, bringával ment vásárolni, lekéste a buszt... hááát nem mondom, biztos befagyott mindene mire hazaért. Mindenesetre állati jó kedve volt. :)
Hazafelé még egy egész nagy csorda őzikét láttam, ezek kicsit közelebb voltak, persze azért kellett "zummolni"... :)
Amikor hazajövök, és van valami frankó zsákmány a kis Pentaxban, gyorsan letöltöm a gépre.... majd vonyítok egy fél órát a pipától..... Távoli dolgokról ilyen kis géppel sajnos nem lehet szuper fotókat csinálni. Ráadásul még "le kell szerkeszteni" a megfelelő méretre ide a blogba, ahol ennél nagyobbat ez a profil nem engedélyez...