Hogy is kezdjem, hogy is kezdjem, hogy ne legyen unalmas, és abból a rengeteg fotóból, amit Kapolcson készítettem mégis jó pár ide felkerüljön. Először is kezdjük talán azokkal a képekkel, azoknak a művészeknek az alkotásaival, amik szívemnek oly kedvesek, lélekmelengetőek, és évről-évre itt a völgyben mindig találkozhatok velük. Ilyen Bubutimár Éva "Manóvilág" címet viselő gyönyörű munkája, amit a Manókertben nézhettünk meg.
"Ha sűrűre zárod pilláidat, találkozhatsz te is velük, hiszen ott élnek mindannyiunkban Ők, a Manók..."
Ezekkel a kerti kiegészítőkkel varázsolhatunk otthon is tündérkertet.
Elbűvöltek a sárkányos füstölők, sajnos a képen nem látszik, amint gomolyog a sárkányka orrlyukából a mennyei illatú füst.
Tanúi lehettünk a kis sárkányok "megszületésének"... Érdekes, én sosem haragudtam gyermekkoromban a sárkányokra, bizony néha sajnáltam őket, és azt gondoltam, hogy rútságuk miatt váltak gonosszá. :)
Képzeljetek el egy ilyen kertet....
Talán egyszer valóra váltom az álmomat és szép lassan létrehozok itthon is egy ilyen kertecskét. Apcinak is nagyon tetszik az ötlet.
Ebben a tavacskában ott zakatolt egy vízimalom szerű kis fatákolmány, körülötte kerámia és igazi vízililiomok, tündérrózsák. A tóban rejtőzködtek még a nagy levelek alatt békucik is, sajna nem tudok nagyobb képet felrakni, viszont a gépemen nagyban fantasztikus élvezet nézegetni a kép részleteit. Néha itthon szoktam ezzel a módszerrel felfedezni, hogy mik is voltak kiállítva némelyik standon, amit ott nem is láttam, elkerülte a figyelmemet. :)
Ha valaki olvasta a "Gyűrűk urát", ezeknek a manóknak a láttán a hobbitok világa jut az eszébe.
Én nem néztem meg a filmet, csak belenéztem és úgy döntöttem, maradok annál a képi világnál, amit nekem Tolkein könyvének olvasása nyújtott. Fantasztikus élményt tud lerombolni a lelkünkben olykor egy másfél órába tömörített film.
Ez a termeszvár már egy másik művész munkája, de ugyanabban az udvarban. Felnőttnek is csuda jó nézegetni, hát még egy gyerkőcnek! A legfelső szinten egy tücsök vagy hangya :) tévét néz, alatta egy zenekar játszik, oldalt egy vidám társaság az asztalnál.... talán kártyázik. Cicusok az ablakokban összegömbölyödve heverésznek. Legalul lámpás alatt, a kovácsoltvas padon üldögél egy tücsök, lehet, hogy a kedvesét várja, kicsit távolabb tőle romantikus dallamokat játszik gitárján egy másik a bokor mellett.....A képet nézegetve meséket lehet szövögetni....
És ha már manók és kedvencek, akkor nagyon idepasszol Gombor József a romantikus, szürrealista festőművész kiállítása, ami ebben a pajtában volt.
Kapolcsról nem mentünk volna el úgy, hogy ezt a kiállítást ne nézzük meg. A művész úr ebben a kis faluban él, itt alkot, és egy jó ideje nagyon beleszerettünk a munkáiba. (írtam róla itt a blogomban) Tőle még nincs képünk, de megbeszéltük, hogy felkeressük és nemsokára lesz majd..... :)
Megengedte, hogy lefotózzam, aranyos, szimpatikus ember.
Ezek azok a képek, amik még Marcit is rabul ejtették.... Velünk ellentétbe nem szereti a festményeket, de azt mondta ezekből már tudna választani a szobájába, és el is tudja képzelni őket ott.
Mesebeli világ tárult elém Bobály Kati nemezműhelyében is. Mesebeli csodák válnak valóra ujjai között, melyeknek alapja néha gyermekrajz, vagy egy képzőművészeti alkotás. A kiállításon azt is megtudtam egy idős hölgytől, hogy a művésznő nemez arcképet is tud készíteni fényképről....
Az a falvédő ott a háttérben, nem hímzett, az is nemezből készült, akárcsak a többi kiállított tárgy.
Ennyi volt a mesém mára.... majd holnap folytatom a völgyről....