Néha kicsit borús, de aztán gyorsan kisüt a napocska. Kint melegebb van, mint bent a házban. Minden virágzik, csodálatos virágillat tölti be az egész udvart, belecsókolt a tavasz a tájba. Ez a vadszilvafa, errefelé "potyóka szilvának" hívják, tavasszal mindig ilyen gyönyörű. Amennyire tele van virágokkal, annyira tele szokott lenni apró, sárga gyümölccsel. Sajnálom a gyorsan lepotyogó, kicsit fanyar gyümölcsöt, szoktam törni a fejem, hogy mit kéne belőle csinálni. Eltenni? Arra nem jó. A férfiak többsége tutira rávágná, hogy pálinkát! Szerintem arra sem jó. Áh, nem érdemes vele foglalkozni, ha megérik legelni kell és kész! :)



Így megy ez nálunk. Ha az ember kicsit kifekszik a nyugágyba rögtön jönnek a potyautasok. Még jó, hogy a Bandi nem akar az ölemben napozni! :)



Viszont bármit csinálok rögtön ott van a lábam alatt. Nélküle nem lehet teregetni, macskát cirógatni meg végképp nem, mert akkor őt is kell. A jó idő ellenére Marcus beteg. Torokgyuszi, és légcső hurut. Borzasztóan köhög, mindent bevetettem már, Biri néne hozzám képest kutyafüle, ráadásul itt a fél gyógyszertár. Holnap viszem vissza az orvoshoz. Nem értem, volt idő, amikor két évig nem látta az orvos, most egymás után esik bele a torokfájós, náthás betegségekbe. Az egész faluban nem esznek annyi vitamint, mint ez a gyerek, és hiába. A Doktornő azt mondja egymást fertőzik a suliban. No, és persze a kamaszkori marhaságok, ha hűvös az idő sapka az égő, nyak állandóan szabadon, hiába a divatos "arafatos" kendő. :) Hiába morgok minden reggel, a gyerek csak megy a konok feje után! És csak most jön a neheze, 14 év még az elején járunk....