2009.07.17. 00:06 | Szerző: -Ani-

Érdekesen telnek mostanság a napjaim. Állati meleg van, kánikula, de a boltban klíma üzemel és ezért a szomszéd építkezésről szeretnek be jönni a melósok.
Megisznak egy-egy hideg sört és közben egymás közt beszélgetnek, vagy nekem mesélnek. Még hogy a nők pletykásak! Ha, ha, ha….
Annyi pletykát nem tudok meg nőktől fél év alatt, amit a pasiktól egy-két óra alatt.
Tisztelet a kivételnek, az én Apcim sem pletykálkodik soha.
Elég ronda, kiábrándító dolog ez az erősebb nemtől, rengeteg olyan infót gyűjtöttem be, amire igazából nem lennék kíváncsi. Pokolian fárasztó!
Az ember azt gondolná, hogy falun csupa jámbor emberek laknak, hát évek óta nem győzök csodálkozni.
Úgy vágyom egy kis nyugalomra, csendre, elfáradtam, ennyire még nem vártam a szabadságot. Fogok egy tucat könyvet és irány Balaton!
Ha választhatnék, valahová messzire mennék az emberek elől, egy erdő közepébe, vagy egy gyönyörű hegyoldalba, kicsi házba, az sem lenne baj ha, nincs áram.
Egy hét teljes nyugalom és csend gyógyír lenne a lelkemnek.
Ma úgy raktam ki egy papírt, hogy fordítva tűztem be az egyik rajzszeget, bele az ujjamba, tövig. Nagyon fájt, vérzett, ilyet még nem csináltam, ez is a fáradtságom miatt történt.




A bejegyzés trackback címe:

https://szerintem.blog.hu/api/trackback/id/tr681250534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása