Tegnap este egyedül voltunk Marcival itthon, Apci ma délután érkezik.
Rendes kaját bevágtuk a hűtőbe, legalább ma nem kell főznöm.
Tejbegríz party, édességek, Marcus bealmolta magát Tamáska helyére és filmet néztünk, az az néztünk volna mert elaludtunk mindketten. :)) Hajnalban kapcsoltam ki a készüléket.
Ma reggel kedvencünket, az East Blockot ágyban néztük finom kakaó kíséretében.
Állati jó dolgokat csinálnak a fiúk a műsorban.
Az igazi kedvenc azért az MTV-n, a PIMP My Ride. Hű de jó lenne egy ilyen átalakítást megnyerni!
Nyáron láttam tuningolt autókat, tátottam a számat ezerrel, a hangnyomásról nem is beszélve! szerintem.blog.hu/2008/08/11/title_42272
Imádom a "csicsa" autókat! Szívesen megnéztem volna azt a kiállítást is, amin tavaly a fiam fotózott:indafoto.hu/atom/luxusautoshow_2007_budapest
Holnap lesz a 12. házassági évfordulónk Tamással.
A család mindenféle összeesküvésen töri a fejét, én egy igazi, profi, macerás somlói galuskát készítek, mert az a kedvence az én jó uramnak.
Nem szoktuk nagy felhajtással ünnepelni ezt a napot, hisz az egész életünk eről szól, szeretni és megbecsülni egymást az év minden napján. (nem csak minden este apcit fejre állítani és kirázni a zsebeit) :))))
Együtt elutazni valahová, vagy elmenni kettesben vacsorázni, szerintem nem alkalom függő. Vagy sokan összekeverik ezt a napot a karácsonnyal, a lényeg nem erről szól.
Mindez csak az én szerény véleményem volt, mindenki csak ünnepeljen úgy ahogy szokott, ahogy szeret, de ne felejtse el, hogy a hétköznapokból is lehetnek ünnepek!
“Ezután ismét Almitra szólalt meg, és azt mondta:
Mester, és mi a helyzet a házassággal? Ő így válaszolt:
Együtt születtetek, és örökké együtt lesztek.
Igen, még Isten néma emlékezetében is együtt lesztek.
Hagyjatok azonban helyet szüntelen együttlétetekben,
És hagyjátok, hogy az ég szelei táncoljanak köztetek.
Szeressétek egymást, de ne csináljatok bilincset a szeretetből,
Inkább hagyjátok, hogy hullámzó tenger legyen lelketek partjai között.
Töltsétek meg egymás poharát, de ne egy pohárból igyatok.
Adjatok egymásnak kenyeretekből, de ne ugyanazt a kenyeret egyétek.
Énekeljetek és táncoljatok együtt, és örüljetek, de engedjétek egymást egyedül is lenni. Ahogy a lant húrjai is egyedül állnak, bár ugyanaz a zene rezeg rajtuk.
Adjátok a szíveteket, de ne bízzátok egymás őrizetére,
Mert csak az élet zárhatja kezébe a szíveteket.
Álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz,
Hiszen a templom oszlopai is külön állnak,
És a tölgyfa és a ciprus sem nő egymás árnyékában.”
(Kahlil Gibran: A próféta)
